Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-20 / 20. szám

€ Búcsúszó. Mindazon jóismerőseimnek és barátaimnak, kiktől hirtelen történt elköltözé­sem miatt el nem búcsúzhattam, ez utón mondok Isten hozzádot s kérem, hogy tart­sanak meg továbbra is jó emlékükben. Arad, 1914. május 10. Bartha Antal nv. pü. iroda­vezető. Allatvásárok Szatmárvármegyében. Május hó 25-én Fehérgyarmaton, 28-án Erdődön, 29-én Kövárhosszufaluban. Junius 2-án Krasznabélte- ken, 4-én Királydarócon, 6-án Erdőszádán, 8-án Avasfelsőfaluban és Nagykárolyban, 10-én Nagysomkuton, 15-én Avasujvároson és Nagy­bányán, 19-én Csengerben. Ä kakastollas csákó vége. A magyar csen­dőrség egyenruhája legközelebb megváltozik, a közismert és nagy tekintélynek örvendő kakas­tollas kalap eltűnik s helyét a rézveretes ma­gyar sisak foglalja el. A kalap nem tartós, szélben nagyon kellemetlen viselet, a sisak pe­dig jobban is védi a fejet esetleges ütés el-1 len. A sisak huzatot kap, hogy ne csillogjon és nyáron ne melegedjék fel annyira. A zub­bony és köpenyeg csukaszürke lesz. A tisztek zubbonyukra és dolmányukra vállzsinórt kap­nak, mint a lovassági tisztek. Díszben ehhez erősítik a gombsortól odafutó bojtzsinórt. A tisztek egyenruhája hasonlítani fog a testőri uniformishoz. Az Altöldön és hegyes vidéken más más lesz a szolgálatot teljesítő csendőr ruhája és köpenyege. Ezenkívül a fegyverzet is változik s a karabélyhoz pisztolyt is kap a vezényelt csendőr. Kardot pedig csak a soka- dalomba vezényelt csendőrök viselnek. Vörös sapka a vasutasoknak. Az ország ösz- szes vasutasai uj egyenruhát kapnak. A ma­gyarországi összes vasutak igazgatósága elfo­gadta már az uj egyenruha szabályzatot, csak azt várják a vasutasok, hogy az életbelépési idejét publikálják, ügy értesülünk, hogy julius 1-én már uj egyenruhában sétálgatnak a pálya­udvarok előtt a vasutasok. Lekerül a gallérról a mostani aranyzsinór, helyette piros hajtóka kacérkodik majd az arany rozetták alatt s az aranyból kivart szárnyaskerék is felkerül a fe­szes gallérra, a csillagok mögé. A forgalmi szolgálatot teljesítő jogászok és mérnökök két rozettája meg fekete bársony hajtókán fog ra­gyogni, de a hajtóka szélén piroscsikk szalad körül. Azt mondják maguk között a vasutasok : a M. á. v. uj tábornoki kara a jogászokból és mérnökökből nevelődik most. De legnagyobb érdeklődéssel a forgalmi szolgálattevők vörös sapkáját várják. Eltűnik a vonatokat katonás j tisztelgéssel fogadó vasutasok karjáról a kedves piros karszallag s messze rikító vörös sapka, kerül a fejre. Ruthén tanoncfiuk a debreczeni iparban. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara! kísérletet tett ruthén származású fiuknak a debreczeni iparosoknál tanoncként elhelye­zése iránt. Csak a múlt évben négy ilyen tanoncfiut szegődtetett be a kamara helybeli iparosmestereknél s az eredmény már is kézenfekvő: a fiuk értelmes, ügyes tanon- coknak bizonyultak, akik kedvvel és igye­kezettel sajátítják el a magyar nyelvet is, hogy hazatérve: a haladásnak s a magyar­ságnak legyenek szószólói szükebbkörü ha­zájukban. A kamara folytatni kívánja ez irányú törekvését, azért örömmel tette ma­gáévá azt az akciót, mely Iloncza és Szajkó­falva községekben indult meg az ottani kör­jegyző: Krokovay Károly lelkes vezetése mellett, az említett községek ruthén ajkú fiatalságának magyar iparosoknál tanoncként leendő elhelyezése iránt. Az ajánlkozó ipa­rosok, kik szívesen és szeretettel fogadnák tanoncként magukhoz az említett sorssujtotta vidék népének fiait, leghelyesebben teszik, ha magát az akciót vezető körjegyzőt kere­sik fel ajánlataikkal; közvetítő tevékenysé­gét azonban a kamara is készséggel bocsátja az érdeklődők rendelkezésére. Tanuló lapunk nyomdájában felvétetik. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Egyház-iskola. Elemi iskolai tanévzáró vizsgák. A városunkban mind rohamosabban terjedő ka­nyaró járvány folytán a vármegye alispánja az összes elemi iskolákban a tanítás beszünteté­sét elrendelte. E rendelet következtében — e hét folyamán, — az összes elemi iskolákban megtartják a tanévzáró vizsgákat. A kereskedő-iskola látogatása. Mittelman Nándor kereskedő-tanonciskolai kerületi szak- felügyelő f. hó 7-én a helybeli kereskedő ta­nonciskola meglátogatása végett városunkban időzött. Megfigyelte az iskolai rendet és a ta­nítás menetét s a látottak felett megeléged- sét fejezte ki. Népmozgalmi kimutatás. — 1914. május 13-töl 1914. május 20-ig. — Születtek: Karikás Zsigmond napszámos leánya Etelka ref. Katz Jakab asztalos segéd fia Márton izr. Szabó Sándor napszámos fia Gusztáv ref. Ez évben a szülöttek száma 229. Kihirdetésre jelentkeztek : —. Házasságot kötöttek: Gózner Kálmán keres­kedő rk. Tóth Margittal rk. Ez évben a háza­sultak száma 49. Meghaltak: Hojlák Mária gépleány 22 éves ref. Kiss Béla 12 hónapos ref. Kocska Ilona 8 éves gk. Haga Ilona 28 éves ref. Szegedi Katalin 5 hónapos ref. Hircza Virág 15 eves gk. Negele László 4 hónapos rk. Ez évben a meghaltak szama 203. Hivatalos rész. Hirdetmény 4143—914. K. Az Észak­amerikai Egyesült Államok Dawson nevű hely­ségében (New-Mexikó) lévő szénbányában éle­tét vesztett következő 3 munkás hátramara­dottjai volnának megállapitandók: 1. Jakab (John) János vagy Jakab esetleg János Jakab. 1. Kiefer Jakab valószínűleg eperjesi szárma­zású. 3. Török Ferenc. Felhívom mindazokat, akik felvilágosítással tudnak szolgálni, hogy’ kihallgatásuk végett a város közigazgatási hi­vatalában jelenjenek meg. Nagykároly, 1914. május 8-án. Debreczeni István polgármester. Hirdetés. 1518—914. rend. Nagykároly városban a sertésvész fellépett, ennek elfojtása, a sertés vásár biztosítása és a sertéstartó gaz­daközönség érdekében, mindazon udvarokban, ahol a betegség megállapittatott, a még egész­séges, de fertőzés gyanús sertéseknek sertés­vész szérummal való beoltását az I-ső fokú hatóság határozta el, ami a betegség további terjedését megakadályozza és a nem súlyosan sertésvészben betegsertéseket meg is gyógyítja. Felhívom ennélfogva a város sertéstartó gazda­közönségét, hogy sertéseiknek megbetegedését és elhullását azonnal jelentsék be a rendőrka­pitányi hivatalhoz, miután a még egészséges sertések megvédésére és gyógyítására szolgáló szérumot, valamint az oltási költségeket is díj­mentesen fogja az I-ső fokú hatóság a sertés­tartók rendelkezésére bocsáttatni. Nagykároly, 1914. május 18. Demidor Ignác rendőrkapi­tány. Hirdetmény. 4024—914. Értesítem a vá­ros közönségét, hogy a szatmári kir. törvény­szék Mezőpetri község általános tagosítása tárgyában hozott 7360—914. urb. sz. végzésé­vel kötelezte az érdekelt feleket, hogy dr. Vá- rady János ügyvédnek nagykárolyi lakosnak 5000 koronát, dr. Schönpflug Jenő szatmári ügyvédnek 1820 kt., Mezőpetri község árva­pénztárának 880 kt., id. Vonház István me- zőpetri-i lakosnok 300 kt., Blatniczky Dezső földmérő segédnek 300 kt., Sághy Gusztáv községi jegyzőnek 100 kt. Holczman János köz- i ségi szolgának 30 kt., Koch István községi I szolgának 20 koronát 15 nap alatt végrehajtás ! terhe alatt fizessenek ki. A pénzbeszedéssel és a kifizetések eszközlésével a kőzbirtokossági j pénztárnok bízatott meg. Nagykároly, 1914. j május 1. Debreczeni István polgármester. Hirdetmény. 4330—914. k. sz. Értesitte- tik a város közönsége, hogy a budapesti m. kir. állatorvosi tisztviselőkké leendő kiképzés céljából pályázók felvétele tárgyában a Buda­pesti Közlönyben is megjelenő pályázati hirdet­mény a városházánál a főjegyzői hivatalban tekinthető meg. Nagykároly, 1914. május 6-án. Debreczeni István polgármester. Adófizetés iránti megintés. 596—1914. aü. szám. Nagykároly rt. város adóhivatala ezennel felszólítja mindazokat az adózókat, akiknek évi állami adó előírása a 200 koronát meghaladja és akik az 1909 évi XI. f.-c. 26. §-a értelmében a folyó év II. negyedévi adó­tartozásukat folyó hó 15-éig be nem fizették, hogy azt járulékaival együtt a jelen hirdetmény közhírré tételétől számitolt 8 napon belül, vagyis e hó 17-ig Nagykároly r. t. város pénz­táránál annál is inkább fizessék bn, mert ellen­kező esetben ellenük a zálogolási eljárás azon­nal fog indíttatni. Kelt Nagykárolyban, 1914 év május hó 12-én. Nagy aü. tanácsos. Szabályrendelet Nagykároly r. t. város tiszti-, segéd-, kezelö- rendöri- és szolgaszemélyzete, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjellátásáról. Nyugdijszabáiyrendelet. III. FEJEZET. Az özvegyek ellátásáról s a gyermekek nevel- • tetési járulékairól. A jelen szakaszban említett kedvezményes özvegyi nyugdijakat csak olyan esetekben lehet engedélyezni, ha a halált okozó baleset, rend­kívüli esemény, vagy sérülés és a férj halálá­nak napja között egy évnél hosszabb idő nem telt el. 34. §. Az özvegy az özvegyi nyugdíjból és a gyermekek részére engedélyezett nevelési járulékokból nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének korábbi házasságából származott gyer­mekeit is köteles a 45. szakaszban meghatáro­zott eleikor eléréséig eltartani es neveltetni. Ha az özvegy ennek a kötelességének ele­get nem tesz, vagy ha a gyermekek bármely okból nem élnek az özvegygyei közös háztar­tásban, a gyámhatóság elrendelheti, hogy a gyermekek nevelési járuléka, sőt esetleg az özvegyi nyugdíjnak egy része is — azonban legfeljebb egyharmada, a gyámhatóság által ki­rendelt gyám vagy gondnok kezeihez szolgál­tassák ki. 35. §. Ha az újból férjhez ment özvegy, második férje után is özvegységre jut, vagy ha. a második férjjel kötött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta vagy érvénytelennek nyil­vánította, az özvegyi nyugdijat, ha arra a tör­vényes feltételek még mindig meg vannak, a második férj halálának napját, illetőleg a há­zasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvání­tását kimondó határozat jogerőre emelkedésé­nek napját követő hó elsejétől kezdve kell folyósítani. A jelen szabályrendelet határozmányai alá tartozó alkalmazotthoz nőül ment s második férje után is már nyugdíjra igényt szerzett öz­vegy, újabb özvegység esetén csak az egyik, még pedig a magasabb összegű özvegyi nyug­díjra tarthat igényt. 36. §. A már folyósított özvegyei nyugdijat be kell szüntetni a következő esetekben: 1. ha az özvegy magyar állampolgárságát elveszti; 2. ha az özvegyet a bíróság jogerős ítélet­tel hivatalvesztésre Ítéli, vagy ha az özvegyet a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt ítéli el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak el­vesztése, mint törvény szerint következő ha­tály van egybekötve ; 3. ha az özvegyet a bíróság jogerős Ítélet­tel szabadságvesztés-büntetésre ítéli a hivatal- vesztés kimondása nélkül; 4. ha az özvegy a város képviselőtestületi közgyűlésének előzetes engedélye nélkül állan­dóan a magyar szent korona országainak, a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak, illetőleg Boszniának és Herce­| goviának határain kívül tartózkodik ; > 6. ha a férj halálától számított három éven belül már a férj halálának időpontjában. fennállott olyan körülmény derül ki, amelynek

Next

/
Thumbnails
Contents