Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-06 / 18. szám

2

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

í*vai«ií vi Ír cipőket vásárolni a CTjftSJ. tM.AM.tfb. már e|ismert

CIPŐÁf^UHÁZBA

Kereskedelmi és Iparbank palota

(a Petőfí-nyomöa szomszédságában)

Egységes áraim a következők:

Női fél vegyes cipők ......... K 4.90

Női amerikai legújabb facon (Lag, bagaria shewro) K 10:50

Férfi vegyes cipők

.........................................K 8.50

Férfi amerikai minden min. (Lag, bagaria, sbewró) K 13.50 Gyermek cipők: félcipő 21—25. barna vagy fekete K 2.50, 26-28. K 3.50, 29-34. K 4.50. Amerikai: 22—25. K 3.90, 26—28. K 4.90, 29-34 K 5.90.

Mielőbbi látogatást kér

Stern Lajos

cipöáruhia, Bankpalota.

mellett egy másik eszme is evikulái, mely a járásbíróság épülete mögött a görög katholikus • egyház templomkertjének utcamegnyitásra való felhasználása, esetleg parkírozása volna. Ez a terv már voltaképpen nem tartozik szorosan a járásbíróság hozzáférhetőségének megoldandó kérdéséhez, s éppen ezért jelen esetben nem is akarunk foglalkozni vele. Különben is előállhat az az eset, mely a sokat markolás és keveset fogás alapos példabeszéd igazságán ellaposithatja az egész kérdést.

Minden a város érdekeit előmozdító tervnek őszinte barátai vagyunk és ez alkalommal magunk részéről is csatlakozunk ahhoz a követelő óhajhoz, hogy a helybeli járásbíróság obskúrus épületét egyenes és_ nyíltan kell összekötni az utcai közforgalommal. Éppen azért igen kívánatos volna, hogy a város tanácsa e kérdéssel valóban foglalkozzék és a városi képviselőtestület erkölcsi súlyával, teljes erővel támogassa a kérdés gyors és teljes megoldását.

Adóügyek.*)

A ill. oszt. kér. adókivetése.

Ismerteti: Lévay Béla.

(1.) Minthogy az uj egy éves kivetésü általános kereseti adóról szóló 1909. évi IX. t.-c. életbeléptetése, az 1918. évi VI. l.-c. 1. §-a szerint, fölfüggesztetett és így a régi három

*) E rovat keretébe eső egyes vitás kérdésekre, készséggel ad felvilágositást a Szerkesztőség.

éves kivetésü kereseti adóról szóló 1875. évi jXXlX. f.-c. hatálya visszaállíttatott, a 111. oszt. kereseti adók 1914—16. évi 3 évi ciklusának kivetési ideje pedig már elérkezett: szükségét látom annak, hogy a közölni tervezett sorrendtől eltérőleg, az ide vonatkozó részt már most ismertessem.

Miként tudjuk, a III. oszt. kér. adót, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját (társulati adót) és a bányaadót a kir. adóhivatalonként alakított adókivető bizottságok vetik ki az 'ónadóitatás elve alapján. A kincstárt csupán az előadó képviseli, aki a pénzügyigazgatóság nevében a javaslatokat is elkészíti és a bizottságban előadja.

Igen fontos a javaslatok készítésénél a I „minimális adóalap“ kiszámítása. A minimális | kereseti nyeremény ugyanis általában a lakás [és üzlethelyiség (iroda) bér alapján szánnitlatik ki. Éz a kiszámítási kulcs azonban mindig csak akkor érvényesíttetik, ha más elfogadható alap, vagy adat rendelkezésre nem áll.

A „minimális adóalap“ kiszámítása a következő módon történik:

A lakásbéreket vesszük:

a) 11/2—21/2 szeres összeggel, ha a lakbér 1000 koronánál nem nagyobb ;

b) Pj—3 szoros összeggel, ha a lakbér 1000-től—2000 koronáig terjed;

c) 2—6 szoros összeggel, ha a lakbér 2000-1 öt—4000 koronáig lerjed;

d) 3—8 szoros, összeggel, ha a lakbér a 4000 koronát meghaladja.

Ebhez hozzáadandók még az üzlethelyiség (iroda) bére 25—100%-a, s az igy nyert összeg adja a minimális trtfóalápot.

Ha az adókötelesnek kiskorú gyermekei vannak, ez csökkentőleg hat a min.-alap nagyságára, amennyiben a lakbérből, minden kiskorú gyermek után 10% levonandó úgy azonban, hogy ezen levonás egy gyermekre nézve 100 koronánál és valamennyi után 40%-nál több nem lehet.

Az üzlethelyiségre (irodára) eső bérösszegből ily leírásnak helye nincs.

A társas vállalatoknál minden egyes üzlettárs lakbére számításra veendő.

Az egyes üzlettársak lakbérei azonban nem adhatók össze, vagyis nem az összevont lakbérek alapján számítandó ki a minimális ke- j reseli nyeremény, hanem a következő példa I szerint:

Ha A. üzlettárs lakbére . . . . 1200 K.

B. , „ .... 2500 „

C. „ „ .... 4100 „

az üzlethelyiség bére pedig . . 8000 „

akkor a min. kereseti nyereség leszV

az 1200 K 3 szoros összege . . 3600 „

a 2500 „ 5 szőrös „ . . 12500 „

a 4100 „ 6 szoros „ . . 24600 „

a 8000 „ 50%-a

.................... 4000 „

Öss

zesen : 44700 K.

Ha kiskorú gyermekek is vannak, az egyes üzlettárs lakbéréből a kiskorúra eső rész előzetesen levonandó.

A foglalkozás vagy üzlet természetéből folyó nagyobb helyiség szükséglete, valamint azon körülmény, hogy az üzlet természeténél fogva az üzlethelyiségnek együtt kell lenni a lakással, az üzlethelyiség %-ának alkalmazásánál csök- kenlöleg hat.

Vannak egyes üzletágak, ahol a minimális kereseti nyeremény megállapításánál a fentebbi számítási kulcsot alkalmazni nem lehet: pl. a haszonbérlőknél, cséplőgép tulajdonosoknál, pálinka fűzőknél, bizt. ügynököknél stb. Ilyen esetben azonban rendszerint a biztos adatok I könnyen kipuhatolhatok és abból az arányos és igazságos megadóztatás, — amire minden [ előadónak és minden bizottságnak törekedni kell — könnyen eszközölhető.

* *

*

„A tényleges birtokos a behajthatatlanná ' vált házbérre eső adó törlését jogosan igényelCsipke és vászonruha

legsikeresebb tisztítása

Hű ß iá Jer Hűi

Felvételi üzlet:

N a g y h ár ol y, ruhafestő, vegytisztító és gőzmosó-gy árában Sxéchenyi-utca 4,i. szám.

bölcsőt engedett át. Családi ereklye volt. A bölcső nem nyerte meg a kir. hereegasszony tetszését. Odaintette a színfalak mögött ácsorgó egyik lakáját.

— Menjen a legközelebbi vonattal Bádenbe és hozza el családi bölcsőnket azonnal.

A bölcső másnap már a színpadon szerepelt.

Egy másik némaképlethez tea- és kávékészlet kellett. Természetes dolog, hogy a kellékes nem hozhatott a fenséges asszony Ízlésének megfelelőt. Saját fölszerelését hozatta el. így volt mindennel. Egy kis fali Szűz Mária kép kincseket ért. Valamelyik világhírű olasz festő remeke volt. Egyik képletben szerepelt. Az általam már jelzett jótókonycélu előadás alkalmára Zichy Géza grófnak egy nagyszabású müvét, „A vár történeté“-t adták. A szerző személyesen tanította be és vezényelte. A műhöz a városi zenekart és a városban ólő és található összes műkedvelő zenészeket is összetoborozták, 'hárfást pedig a bécsi udvari operaházból hozattak. A zenekar igy összeállítva, körülbelül 80 emberből állott s a színpadon félkör alakban emelvényeken ültek. A középemelvényen volt a gróf, aki müvét nagy ambícióval vezényelte. A magyar operaháztól megnyert magánénekeanők s énekesek, ezek mögött a műkedvelőkből összeállított női és férfikar volt elhelyezve.

Minden délután tartottak próbát, annyira, hogy én alig jutottam ahhoz, hogy az esti előadásokhoz szükséges díszleteket előkészíttethessem. A müvet a szin elején énekelték cs

monstre zenekarral kisérték, a hátulsó kis színpadon pedig, melyet emelvényekkel magasabbra kellett emelni, gyorsan átváltozó néma- képletek magyarázták. Összesen hat ilyen némaképlet volt élő alakokból összeállítva. Ennek rendezese műkedvelőkkel nem volt könnyű feladat. Díszleteknek, bútorberendezésnek, az alakok elhelyezésének stb. néhány pere alatt át kellett változnia s a hátulsó kis színpad függönyét abban a pillanatban kellett széthu- zalni, mikor az ének és zene szövege és dallama az élő némaképlettel összevágott.

Pozsonyban lakott ez időbe i Bech, nyugalomba vonult opera baritonista. Pozsony előkelő köreiben szívesen látott és kedvelt egyén. Valamikor a bécsi udvari operának volt tagja. A rendezőbizottság őt kérte fel az élő némaképletek rendezésére, amit Beck nagy készséggel el is vállalt. Hetek óta folytak a próbák. Énekesek, zenészek, némaképletekben szereplők, diszitők, világositok, mind, mind talpon voltak és dolgoztak. A nagy mü szinrehozata- lától már csak néhány nap választott el. Én egyetlen próbán sem voltain. Nem akartam a nagy és fényes társaságba tolakodni. Egy délután, a próba elején, Z. gróf, a mü szerzője, Cs . . . gróf társaságában felkeresett irodámban s izgatott hangon kezdte :

— Igazgató ur, nagy baj van.

— Mi az, kegyelmes uram ? — kérdeztem, látva a gróf izgatottságát.

— A némaképletek sehogy sem sikerülnek. Hetek óta bajlódunk, vesződünk velük s most sincs senkinek fogalma arról, mit tegyen,

hova álljon. A díszleteket meg egyáltalán nem képesek azon a szűk kis színpadon elhelyezni.

— Sajnálom, kegyelmes uram, de én nem segíthetek.

— Dehogy nem segíthet, dehogy nem segíthet. Maga fogja a némaképleteket rendezni.

— Én ? . . . Hisz azt sem tudom tulajdonképpen miről van szó. Egyetlen próbát sem néztem.

— Nézett, vagy nem nézett, azzal nem törődünk. Csak .segítsen ki bennünket a bajból. Becknek fogalma sincs semmiről. Egy kháosz az egész. Mindenki azt tesz, amit akar. Jöjjön gyorsan. Megállt a próba. Nem tudunk se előre, se hátra mozdulni.

— De hisz az előadandó műnek sem tartalma), sem szellemét nem ismerem. Kérem, adják' ide legalább a szöveget, hogy átolvashassam. Engedjenek egy negyedórái \dőt. Addig tessék a zenét és énekeket próbá ini. Majd kigondolok valamit.

ügy történt. A gróf átadta a mü szövegét s én húsz perc múlva már a szinpado n voltam, hogy rendelkezzem a veszedelemben forgó némaképletek irányában. Megjelenóeem á ltalá- nos meglepetést keltett. Nem tettem valami kellemes benyomást a társaságra. Különösen a szép nem tisztelt meg lenéző tekintetekkel. De hisz ez természetes volt. Minden előzetes jelzés, bemutatás nélkül, mint bomba pattantam közéjük s átkozott németséggel, hol udvariasan, hol energikusan intézkedtem, magyaráztam, utasítottam. Beck ur, a hivatalos rendező egy