Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-06 / 18. szám

2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE í*vai«ií vi Ír cipőket vásárolni a CTjftSJ. tM.AM.tfb. már e|ismert CIPŐÁf^UHÁZBA Kereskedelmi és Iparbank palota (a Petőfí-nyomöa szomszédságában) Egységes áraim a következők: Női fél vegyes cipők ......... K 4.90 Női amerikai legújabb facon (Lag, bagaria shewro) K 10:50 Férfi vegyes cipők .........................................K 8.50 Férfi amerikai minden min. (Lag, bagaria, sbewró) K 13.50 Gyermek cipők: félcipő 21—25. barna vagy fekete K 2.50, 26-28. K 3.50, 29-34. K 4.50. Amerikai: 22—25. K 3.90, 26—28. K 4.90, 29-34 K 5.90. Mielőbbi látogatást kér Stern Lajos cipöáruhia, Bankpalota. mellett egy másik eszme is evikulái, mely a járásbíróság épülete mögött a görög katholikus • egyház templomkertjé­nek utcamegnyitásra való felhasználása, esetleg parkírozása volna. Ez a terv már voltaképpen nem tartozik szorosan a járásbíróság hozzáférhetőségének meg­oldandó kérdéséhez, s éppen ezért jelen esetben nem is akarunk foglalkozni vele. Különben is előállhat az az eset, mely a sokat markolás és keveset fogás alapos példabeszéd igazságán ellaposithatja az egész kérdést. Minden a város érdekeit előmozdító tervnek őszinte barátai vagyunk és ez alkalommal magunk részéről is csatla­kozunk ahhoz a követelő óhajhoz, hogy a helybeli járásbíróság obskúrus épü­letét egyenes és_ nyíltan kell összekötni az utcai közforgalommal. Éppen azért igen kívánatos volna, hogy a város ta­nácsa e kérdéssel valóban foglalkozzék és a városi képviselőtestület erkölcsi sú­lyával, teljes erővel támogassa a kérdés gyors és teljes megoldását. Adóügyek.*) A ill. oszt. kér. adókivetése. Ismerteti: Lévay Béla. (1.) Minthogy az uj egy éves kivetésü álta­lános kereseti adóról szóló 1909. évi IX. t.-c. életbeléptetése, az 1918. évi VI. l.-c. 1. §-a szerint, fölfüggesztetett és így a régi három *) E rovat keretébe eső egyes vitás kérdésekre, kész­séggel ad felvilágositást a Szerkesztőség. éves kivetésü kereseti adóról szóló 1875. évi jXXlX. f.-c. hatálya visszaállíttatott, a 111. oszt. kereseti adók 1914—16. évi 3 évi ciklusának kivetési ideje pedig már elérkezett: szükségét látom annak, hogy a közölni tervezett sorrend­től eltérőleg, az ide vonatkozó részt már most ismertessem. Miként tudjuk, a III. oszt. kér. adót, a nyil­vános számadásra kötelezett vállalatok és egy­letek adóját (társulati adót) és a bányaadót a kir. adóhivatalonként alakított adókivető bizott­ságok vetik ki az 'ónadóitatás elve alapján. A kincstárt csupán az előadó képviseli, aki a pénzügyigazgatóság nevében a javaslatokat is elkészíti és a bizottságban előadja. Igen fontos a javaslatok készítésénél a I „minimális adóalap“ kiszámítása. A minimális | kereseti nyeremény ugyanis általában a lakás [és üzlethelyiség (iroda) bér alapján szánnitlatik ki. Éz a kiszámítási kulcs azonban mindig csak akkor érvényesíttetik, ha más elfogadható alap, vagy adat rendelkezésre nem áll. A „minimális adóalap“ kiszámítása a kö­vetkező módon történik: A lakásbéreket vesszük: a) 11/2—21/2 szeres összeggel, ha a lakbér 1000 koronánál nem nagyobb ; b) Pj—3 szoros összeggel, ha a lakbér 1000-től—2000 koronáig terjed; c) 2—6 szoros összeggel, ha a lakbér 2000-1 öt—4000 koronáig lerjed; d) 3—8 szoros, összeggel, ha a lakbér a 4000 koronát meghaladja. Ebhez hozzáadandók még az üzlethelyiség (iroda) bére 25—100%-a, s az igy nyert összeg adja a minimális trtfóalápot. Ha az adókötelesnek kiskorú gyermekei vannak, ez csökkentőleg hat a min.-alap nagyságára, amennyiben a lakbérből, minden kiskorú gyermek után 10% levonandó úgy azonban, hogy ezen levonás egy gyermekre nézve 100 koronánál és valamennyi után 40%-nál több nem lehet. Az üzlethelyiségre (irodára) eső bérösszeg­ből ily leírásnak helye nincs. A társas vállalatoknál minden egyes üzlet­társ lakbére számításra veendő. Az egyes üzlettársak lakbérei azonban nem adhatók össze, vagyis nem az összevont lak­bérek alapján számítandó ki a minimális ke- j reseli nyeremény, hanem a következő példa I szerint: Ha A. üzlettárs lakbére . . . . 1200 K. B. , „ .... 2500 „ C. „ „ .... 4100 „ az üzlethelyiség bére pedig . . 8000 „ akkor a min. kereseti nyereség leszV az 1200 K 3 szoros összege . . 3600 „ a 2500 „ 5 szőrös „ . . 12500 „ a 4100 „ 6 szoros „ . . 24600 „ a 8000 „ 50%-a .................... 4000 „ Öss zesen : 44700 K. Ha kiskorú gyermekek is vannak, az egyes üzlettárs lakbéréből a kiskorúra eső rész elő­zetesen levonandó. A foglalkozás vagy üzlet természetéből folyó nagyobb helyiség szükséglete, valamint azon körülmény, hogy az üzlet természeténél fogva az üzlethelyiségnek együtt kell lenni a lakással, az üzlethelyiség %-ának alkalmazásánál csök- kenlöleg hat. Vannak egyes üzletágak, ahol a minimális kereseti nyeremény megállapításánál a fentebbi számítási kulcsot alkalmazni nem lehet: pl. a haszonbérlőknél, cséplőgép tulajdonosoknál, pá­linka fűzőknél, bizt. ügynököknél stb. Ilyen esetben azonban rendszerint a biztos adatok I könnyen kipuhatolhatok és abból az arányos és igazságos megadóztatás, — amire minden [ előadónak és minden bizottságnak törekedni kell — könnyen eszközölhető. * * * „A tényleges birtokos a behajthatatlanná ' vált házbérre eső adó törlését jogosan igényel­Csipke és vászonruha legsikeresebb tisztítása Hű ß iá Jer Hűi Felvételi üzlet: N a g y h ár ol y, ruhafestő, vegytisztító és gőzmosó-gy árában Sxéchenyi-utca 4,i. szám. bölcsőt engedett át. Családi ereklye volt. A bölcső nem nyerte meg a kir. hereegasszony tetszését. Odaintette a színfalak mögött ácsorgó egyik lakáját. — Menjen a legközelebbi vonattal Bádenbe és hozza el családi bölcsőnket azonnal. A bölcső másnap már a színpadon sze­repelt. Egy másik némaképlethez tea- és kávé­készlet kellett. Természetes dolog, hogy a kellékes nem hozhatott a fenséges asszony Íz­lésének megfelelőt. Saját fölszerelését hozatta el. így volt mindennel. Egy kis fali Szűz Má­ria kép kincseket ért. Valamelyik világhírű olasz festő remeke volt. Egyik képletben sze­repelt. Az általam már jelzett jótókonycélu előadás alkalmára Zichy Géza grófnak egy nagyszabású müvét, „A vár történeté“-t adták. A szerző személyesen tanította be és vezé­nyelte. A műhöz a városi zenekart és a vá­rosban ólő és található összes műkedvelő ze­nészeket is összetoborozták, 'hárfást pedig a bécsi udvari operaházból hozattak. A zenekar igy összeállítva, körülbelül 80 emberből állott s a színpadon félkör alakban emelvényeken ültek. A középemelvényen volt a gróf, aki müvét nagy ambícióval vezényelte. A magyar operaháztól megnyert magánénekeanők s éne­kesek, ezek mögött a műkedvelőkből összeállí­tott női és férfikar volt elhelyezve. Minden délután tartottak próbát, annyira, hogy én alig jutottam ahhoz, hogy az esti elő­adásokhoz szükséges díszleteket előkészíttet­hessem. A müvet a szin elején énekelték cs monstre zenekarral kisérték, a hátulsó kis színpadon pedig, melyet emelvényekkel maga­sabbra kellett emelni, gyorsan átváltozó néma- képletek magyarázták. Összesen hat ilyen né­maképlet volt élő alakokból összeállítva. Ennek rendezese műkedvelőkkel nem volt könnyű fel­adat. Díszleteknek, bútorberendezésnek, az alakok elhelyezésének stb. néhány pere alatt át kellett változnia s a hátulsó kis színpad függönyét abban a pillanatban kellett széthu- zalni, mikor az ének és zene szövege és dal­lama az élő némaképlettel összevágott. Pozsonyban lakott ez időbe i Bech, nyuga­lomba vonult opera baritonista. Pozsony elő­kelő köreiben szívesen látott és kedvelt egyén. Valamikor a bécsi udvari operának volt tagja. A rendezőbizottság őt kérte fel az élő néma­képletek rendezésére, amit Beck nagy kész­séggel el is vállalt. Hetek óta folytak a pró­bák. Énekesek, zenészek, némaképletekben sze­replők, diszitők, világositok, mind, mind talpon voltak és dolgoztak. A nagy mü szinrehozata- lától már csak néhány nap választott el. Én egyetlen próbán sem voltain. Nem akartam a nagy és fényes társaságba tolakodni. Egy dél­után, a próba elején, Z. gróf, a mü szerzője, Cs . . . gróf társaságában felkeresett irodám­ban s izgatott hangon kezdte : — Igazgató ur, nagy baj van. — Mi az, kegyelmes uram ? — kérdeztem, látva a gróf izgatottságát. — A némaképletek sehogy sem sikerül­nek. Hetek óta bajlódunk, vesződünk velük s most sincs senkinek fogalma arról, mit tegyen, hova álljon. A díszleteket meg egyáltalán nem képesek azon a szűk kis színpadon elhelyezni. — Sajnálom, kegyelmes uram, de én nem segíthetek. — Dehogy nem segíthet, dehogy nem se­gíthet. Maga fogja a némaképleteket ren­dezni. — Én ? . . . Hisz azt sem tudom tulajdon­képpen miről van szó. Egyetlen próbát sem néztem. — Nézett, vagy nem nézett, azzal nem törődünk. Csak .segítsen ki bennünket a bajból. Becknek fogalma sincs semmiről. Egy kháosz az egész. Mindenki azt tesz, amit akar. Jöjjön gyorsan. Megállt a próba. Nem tudunk se előre, se hátra mozdulni. — De hisz az előadandó műnek sem tar­talma), sem szellemét nem ismerem. Kérem, adják' ide legalább a szöveget, hogy átolvas­hassam. Engedjenek egy negyedórái \dőt. Ad­dig tessék a zenét és énekeket próbá ini. Majd kigondolok valamit. ügy történt. A gróf átadta a mü szövegét s én húsz perc múlva már a szinpado n vol­tam, hogy rendelkezzem a veszedelemben forgó némaképletek irányában. Megjelenóeem á ltalá- nos meglepetést keltett. Nem tettem valami kellemes benyomást a társaságra. Különösen a szép nem tisztelt meg lenéző tekintetekkel. De hisz ez természetes volt. Minden előzetes jel­zés, bemutatás nélkül, mint bomba pattantam közéjük s átkozott németséggel, hol udvariasan, hol energikusan intézkedtem, magyaráztam, utasítottam. Beck ur, a hivatalos rendező egy

Next

/
Thumbnails
Contents