Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-15 / 15. szám

3 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE i éSsatóaü Mindennemű ruhanomüek, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, sző nyegek legtökéletesebb festése Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! ! Haúffe! Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59_ Bármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. w Plisé-gouvró. ® Plüsh és bársonyok gőzölése. 9 Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek HÍREK. Ignácz TT7argit Tlagykároly Kaufmann Lajos Ákos jegyesek. (TDinden külön értesítés helyett) Tisztviselők szakképzettsége. Segesváry Viktor dr. tollából érdekes cikk jeleni meg legutóbb a Városok Lapja szak­újságban „Szaktisztviselök képzése“ címen. Aj cikk maga voltaképpen válasz egy korábbi, e tárgyban mozgó fejtegetéssel, de annyi önálló, helyes gondolat van mégis benne, hogy érdé- j mes vele foglalkozni. Különösen érdekes a cikk c ma része, mely I a jogász városi tisztviselőkkel foglalkozik. Az | ide vágó részt kivonatosan itt közöljük : Úgy vélem, hogy ma már a jogi pálya sem az a tér, ahol egységes képesítésről le­het beszélni. A főiskola küszöbén túl a jogi pálya két nagy ágra szakad, az igazság­szolgáltatásira és a közigazgatásira. Az előbbinek a főtárgyai : a magánjog, a büntető­jog, a kereskedelmi és váltójog, stb., az utóbbié: a közjog és a közigazgatási jog. Igaz, hogy annak, aki az előbbire lépett, szükebb szakjában még tovább kell képez- tetni magát és több vizsgát kell tennie, de vájjon az, hogy a magánjogban, büntető­jogban, kereskedelmi és váltójogban stb. nagyobb képzettségre tett szert, jelentheti-e azt, hogy a közigazgatási jogban is jártasabb lesz, mint az, aki ebben a speciális gyakor­latot szerzett, habár az ezt tanúsító köz- igazgatási szakvizsga letételétől a törvény végrehajtásának mellőzése következtében el van zárva. Minden közigazgatási jogász iga­zat fog adni nekem abban, hogy amennyire elismerhetjük az ügyvédeknek az ő jogi tár­gyaikban való nagyobb jártasságát, viszont nem engedjük kétségbe vonni a közigazga­tási jogban szerzett nagyobb gyakorlatunkat. eloltaná a tüzet és én nem láthatnám édes anyámnak szelíd arcát! . . . Kisompolyogtam az ajtón, és a cérnás bol­tig meg sem álltam. A cérnás boltban a vilá­gon mindent árultak, csak cérnát nem. Vettem egy rúd faggyugyertyát. Odaadtam minden pénzemet, nem is kap­tam vissza belőle semmit. Hanem a gyertya meg volt, az én gyertyám. Azért engemet nem küldött senki, erre nekem nem adott pénzt senki. ügy telve volt a szivem örömmel. Még mindig fél-sötétség volt a szobácská­bán, mikor benyitottam az ajtón. Édes anyám ott ült, ahol hagytam volt. Odasompolyogtam melléje. — Édes anyám olvasson a szent könyv­ből 1 — Nem látok fiam, hadd égjen jobban a tűz, talán rá világit a könyvre. Nagy hirtelen a tűz fölé tartottam az én gyertyámat, s mikor az meggyuladt, diadalma­san kérdeztem: — Hát most! . . . most lát-e, édes anyám ¥ * Áldott volt a te világosságod négy krajcá- ros faggyugyertya: áldott volt, mert megvilági- tád az örömnek azt a reszkető könyét, mely- lyel az anyám megköszönte, hogy imádkozhatott az örök fényességhez! A mai tiszti ügyész nem közigazgatási jo­gász vagy legalább is alapjában véve nem az. Ö a város magánjogi, helyesebben peres ügyeinek intézője, illetőleg véleményezője. Ha közigazgatási jogi ügyeket kell intéznie,: akkor ebben az uj munkakörében neki is csak úgy meg kell szereznie a szükséges gyakorlatot, ahogyan mi megszereztük. Hagy­junk fel tehát azzal a törekv, sse , hogy a varosoknál a jogászi munkát ügyvédekre j bízzuk. Ugyan ki gondol arra, hogy a vár­megyei közigazgatási tisztviselőket ügyvédek­kel cseréljék fel. Sokkal helyesebb volna arra törekedni, hogy jó közigazgatási jogá­szokat neveljünk s ebből a célból helyes volna, hogy közigazgatási jogászokat neveljünk j s ebből a célból helyes volna a közigazga­tási szakvizsgát megvalósítani, habár a viszga letételében még nem látok elég garanciát. Sokkal nehezebb a diszlingválás a városi1 közigatás másik nagy területén, a város- politikában. Mindazok, akik a szakképzett tisztviselők alkalmazását sürgetik, leginkább erre a területre gondolnak. A tévedést itt abban látom, hogy egyfelől mindig csak a részleteket, a feladatok kisebb köreit tartják szem elölt, másfelől pedig a képzettség megítélésénél mindig csak az iskolára gon­dolnak. A részletmunkákat kétségtelenül szakiskolát végzett tisztviselőkre kell bízni, . ezt senki sem vonja kétségbe. Itt csak a szaktudásnak lehet szerepe. De más szempon­tokat kell figyelembe venni a vezetésnél, az irányításnál. Itt — azt hiszem — legfonto­sabb az összhang, a várostudomány leszűrt elveinek az összes várospolitikai ténykedé­sekben való egyöntetű, céltudatos keresztül­vitele. Erre pedig egyik oklevél sem kópesiL Ez már speciális hivatás, amelyre külön kell az embereket kiképezni. Iskolában, vagy; azonkívül, az lényegtelen. Ki mondhatja azt, hogy összes tudását az iskolában sze­rezte ? Ez alkalommal éppen az a célom, hogy a városi tisztviselőknek várostudományi to­vábbképzése mellett foglaljak állást. Érre a továbbképzésre pedig alapnak a jogi képe­sítés éppen úgy lehet alkalmas, mini a mű­szaki. Azt hiszem, legfontosabb az egyéni arravalóság. Cikkíró nézete szerint legfontosabb teendő a városi tisztviselők várostudományi tovább­képzése. Ennek elsajátítása végett a külföldi tanulmányutakat ajánlja. Financiális megoldást is ajánl és pedig az 1912. évi LVIII. t.-c. 1. §-ának utolsó bekezdése a városok államsegé­lyéről szól. Utolsó mondata a következő: „a fenmaradó 149,000 kor. pedig a város fejlesz­téssel kapcsolatos célokra szolgál és felette a belügyminiszter rendelkezik“. Felvetjük — cikkíró okos véleménye alap­ján — az ideát, nem-e lehetne ebből az ösz- szegböl a városfejlesztés tanulmányozásának az ügyét is támogatni'. Személyi hir. Dr. Serly Jenő, a helybeli kir. járásbiróság büntető bírója, vasárnap három heti üdülés céljából Algírba utazott. Tiszti értekezlet. A járási jegyzői kar hétfőn délelőtt Madarassy István lőszolgabiró elnöklete alatt tartotta meg szokásos értekez­letét, amelynek legfontosabb tárgya a járási telefonhálózat létesítése volt. Az értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy a telefon léte­sítése ügyében mindent elkövet és ahhoz a községek támogatását kieszközli. Kinevezés. Vida Károly helybeli m. kir. pénzügyi számtisztet a m. kir. pénzügyminisz­ter állomáshelyén való meghagyása mellett j számellenőrré nevezte ki. A nagykárolyi pénzügyigazgatóság- nál személyi változások állottak be. Ugyanis Vanyek József helybeli pénzügyi számvizsgáló hivatali érdekből államköltségen Egerbe helyez- 1 teteit át hason minőségben. — Andrássy Jenő járási számvevő Fehérgyarmatról a helybeli pénzügyigazgatósághoz helyeztetett át szám- vizsgálónak. Szatmárvármegye árvaszéke — ön­maga ellen. A legutóbbi varmegyei közigaz­gatási bizottsági ülésén egy — a maga nemé­ben különös kérvény tárgyaltatott. Egy előkelő hatóság fegyelmit kért önmaga ellen. Ez a ha­tóság a vármegyei árvaszék. A kérvényt az ár­vaszék valamennyi tagja mind aláírta és a fe­gyelmi eljárást megelőző vizsgálatot kérik ma­guk ellen. Elmondja a kérvény, hogy az árva­szék tagjai tisztázni akarják magukat tudni azellen a lappangó és helyenkint hangoztatott vád ellen, hogy az árvaszék egyes Tagjai pénzintézetektől ellenértékét fogadnak el, amiért az árvapénze­ket oda elhelyezik, továbbá, hogy - protekciós magán egyének ingatlanaira a törvény által előirt egyharmad értéken felül adnak hitelt az árvapénzekből. Szigorú vizsgálatot kérnek ma­guk ellen s a vétkesek megbüntetését. A köz- igazgatási bizottság a vizsgálatot elrendelte s annak vezetésével Ilosvay Aladár alispánt bízta meg. Gyászeset. Torner Antalné sz. Lutz Er­zsébet f. hó 9-én 78-ik évében rövid szenvedés után elhunyt és f. hó 11-ik d. u. helyeztetett nagy részvét mellett örök nyugalomra. A család a következő gyászjelentés adta ki: Torner Antal' úgy a maga, mint az összes rokonság nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel tudatja a szerető feleség, anya, anyós, nagyanya és ro­kon Torner Antalné sz. Lutz Erzsébet f. hó 9-én reggel 3 órakor, életének 78-ik, boldog házasságának 55-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentség felvétele után történt gyá­szos elhunytat. A drága halott hűlt tetemei f. hó 11-én délután 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a Nagyhajduváros- utca 2. számú gyászházból a mesterrészi te­metőbe örök nyugalomra helyeztetni. Az eu- gesztető szent mise áldozat folyó hó 20-án reggel 8 órakor fog a nagykárolyi róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1914. évi április hó 9. Az örök világosság fényeskedjek drága porai felett! Torner Antal férje. Torner Anna férj. Janitzky Györgyné és gyermekei: Lajos, György, Er­zsiké és Jenő, Torner Ilona férj. özv. Resler Simonné és gyermeke: Antal, gyermekei, özv. Ecker Károlynó sz. Lutz Rozália testvére és a nagyszámú rokonság. A nagykárolyi „Protestáns Társas­kör“ f. hó 13-án, husvét másodnapján este fel 8 órai kezdettel tartotta meg tánccal egy­bekötött felolvasó-estélyét a közönség osztatlan tetszése mellett. A szines, ünnepi ruhába öltö­zött lánykák magukkal hozták ez estére is leg­édesebb örömüknek varázsos mosolyát. Az ünnepi hangulatot betetőzni kívánták egy édes­kedvesen eltöltött estnek bájos emlékével. Mintha a husvét a maga pirosságát oda csó­kolta volna valahánynak az arcára ! Mintha a husvét aranyos derűje belopta volna magát édes-fájón dobogó parányi szivükbe. Legyen oly édes a ráemlékezés, mint aminö volt a játszi kedv! . . . Hanák József polg. isk. tanár egy hosszabb, sok szépséggel, hatást keltő szí­nekkel megirt költeményét olvasta fel Rupprecht József. „Treszkát kitanitják“ c. 1 felvonásos bohózat szellemes, fordulatos párbeszéde jó­ízűen megnevettette a hallgató közönséget. Andó Erzsiké, Szókán Jolánka s Hancsis Béla jeles­kedtek kitűnő alakítást nyújtva a darabban. Komoly szavalatával nagy hatást ért el Kovács Irmuska, ki Petőfi „Apostoláéból adott elő gyönyörűen egy gyönyörű részt. Az estély mű­sorát Herman Annuska kedves szavalata zárta be, ki Farkas Imre „A vén Ambrus fia“ című költeményének megkapó színezésű előadásával könyeket csalt a hallgatóság szemébe. • Szatmárvármegye uj központi vá­lasztmánya. A szavazókörök beosztása mel-

Next

/
Thumbnails
Contents