Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-12-17 / 51. szám
NAGYKÁROLYESVIDÉKE Mindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyiik festése ! ! Minta után való festés ! ! Haúffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59. Bármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg ö tisztittatnak. Piisé-gouvré. [ifi Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek gek hagyományaiból táplálkozik, amikor a katonaság valóban öncélú, független tényező volt urának kezében és nein illeszkedett bele a nemzeti életbe és annak intézményeibe. Ez a felfogás azonban manapság, amikor az általános véd- kötelezeltség folytán a hadsereg néphadsereggé alakult át, nem állhat már meg. Franciaország e kérdést már nagyjában megoldotta és igen helyesen : a hadsereget teljesen alávetette a nemzeti akaratnak. Angliának nincs állandó hadserege, a többi államok pádig, mint Oroszország, Ausztria, Magyarország, Olaszország kulturailag sokkal hátrább vannak, hogysem a nagy probléma megoldásának kezdeményezésére vállalkozhatnának. A kérdésnek tehát természet- szeiüleg Németországban kellelt aktuálissá válni, ahol egyrészt a militarizmus tul- tengése, másrészt a szociális szellem térhódítása a legnagyobb. A német polgárság bizonyára nem is fogja engedni a maga igazát. Nem sajnálatra méltó-e, h 'gy a XX-ik században egy birodalom ilyfélekép mer beszélni: „A császár kabátját minden körülmények közt respektálni kell.“ Hát nem a császár van a birodalomért? Hisz nem élünk a Pharaók korában, amidőn milliók voltak kénytelenek szenvedni egy miatt! A hadseregeket az államok fizetik. A polgárság kénytelen keservesen dolgozni, hogy az a sok tiszt urizálhasson. Miért nem mondják a fejedelmek az államadósságokról is, hogy „az én adósságaim.“ Ha ezeknek a megszavazásáról van szó, akkor jó a polgárság, De a népeknek kezd fogyni a birkatürelme. Igen, a népek mai világversenyében szükség* van az erős hadseregekre. A kényes külpolitikái viszonyok parancso- lólag írják elő, hogy a nemzetek kövessen-k el mindent a véderejük fejlesztése és megizmos tása érdekében, ámde a saját véreiknek nem szabad egy külön exkluzív á'lammá tömörülniük, hanem valóban a népek érzelem- és gondolat- világának, aspirációinak a kifejezői kell, hogy legyenek! (Ny. H.) Függetlensegi pártgyülés Szatmáron. Igen szép n ódon folyt le Szatmáron vasárnap, a vármegyei és S/.atmár várod függetlenségi és 48-as pártja szervezkedő nagygyűlése. Apponyi Albert gróf köszönte meg az üdvözlést és hangsúlyozta, hogy ha valaha, úgy most van szükség minden független érzelmű polgár közreműködésére a hosszúnak Ígérkező küzdelemben. Ezután a képviselők a Szatmárról elibük jött Dr. Weisz Sándor, Dr. Glatz József és Di. Südy Tiborból álló küldött- | ség tagjai és a helybeli függetlenségi párt részéről Papp Béli, Dr. Adler Adolf, Janitzky Albert, Siróhmáyer Ferenc, Marián Ferenc és Tóth F. renc küldőt ségi tagok kíséretében utaztak Szatmáron, ahova 2 óra 5 perckor érkeztek meg és a rendkívüli nagy számban összesereglett párthivek által lelkes éljenzéssel fogadtatlak. Dr. Fulussy Árpád üdvözölte Apponyi Albert grófot és a vele érkezett képviselőket, mire Apponyi Albert gróf válaszolt; ezután a vendégek bandérium által kisérve hosszú kocsisorban vonultak be a fellobo- gozott városba és az „Iparos Onlioii“ gyönyörű termében sok száz főre menő közön-ég jelenlétében folyt le a n igy- gyülés. Vasárnap délután 1 óra 11 perckor érkezett be a helybeli vasúti állomásra a búd 'pesti gyorsvonat, melyen Apponyi Albert gróf, Benedek János, dr. Jáczkó Pál, Forster Aurél és Lahne Hugó országgyűlési képviselők társaságában ozat- inárra utazott Az indóháznál a függetlenségi párt végrehajtó-bizottsága élén Papp Bébi, a párt társelnöke üdvözölte a képviselőké]. Dr. Falussy Árpád lelkes megnyitója után Duzsik Lajos lelkész, majd dr. Kelemen Samu üdvözölte Apponyi Albert grófot s ezután Apponyi egy órán át több szőr lelkes éljenzéssel és tapssal félbeszakított remek beszédet mondóit, melyben páratlan eloquventiájaval buzdította a hallgatóságot a függetlenségi eszme mellett való kitartásra. Szűnni nem akaró taps és éljenzés után Benedek János orEZUST EREMMEL ES OKLEVÉLLEL KITÜNTETVE! Fog- és gyökérhuzás, fogtömés (blomb), arany-, ezüst-, platina-, porcellán- és cement fogak fehérítése, fogkövek eltávolítása, egyes fogakat és fogsorokat arany- és kaucsuk-betéttel vagy szájpadlás nél- :: :: :: kül arany koronákat és csapfogakat művészies kivitelben készit :: :: VALIIRA ANXAli, vizsgázott fo^techiaikus. 1 -A OEBR-.CZENI • II MERtaaaró m\mrl] V KITÖN. ÍTÖ ÉRME; lém hangzanak biztatólag, bátorítólag eme isteni igék is: „Ne félj, mértén veled vagyok!“ (Jer. 1. 8.) Istennek szent nevében, s az ő szent segedelmében bízva nyílnak tehát ajkim szólásra Kedves Gyülekezeti S a Zsoltárok Könyvéből merítem az elmélkedésem alapjául szolgáló szentigéket, a bibliának azon könyvéből, melyről nagy Lutherünk azt mondja: „Mindenki, minden ügyében megtalálja itt a sorsára legjobban illő igéket, elannyira, hogy szinte úgy véli az ember, mintha azokat egyenesen az ő számára írták volna.“ — Az elmélkedésem alapjául szolgáló szentigék a 26-ik Zsoltár 6—8 versei: „Oltárodatgyakorlom Uram. Hogy hallatos szóra! dicsérje- leli léged és elbeszéljem minden csodatelledet. Uram!Szeretem a te házadban való la hozást, és a le dicsőségét! hajlékának helyét Dávid, izrael ünnepelt, hatalmas királya szól e Zsoltárban hozzánk, amelynek minden szavából az Istenháza iránti mélységes szeretet buzog. Bár ő maga cédrusfábói készült fényes királyi palotában lakott (I. Kir. 17, 1.) Sión hegyén, az ország fényes fővárosában, mégis sokkal jobban szerette az Urnák egyszerű sátorát a pompás királyi váriaknál, s Jeruzsálem annyi díszes palotasorainál. Az Úr háza iránti buzgó vágyódás adja ajkira ,eme gyönyörű igéket: „Egyel kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében ; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában.“ (27. Zsolt. 4.) E ház, az Úr háza, az ő szerete- tének legkedvesebb tárgya, mit felolvasott szentigénk eme szavai is bizonyítanak: „ Uram! szeretem a te házadban való lakozást, és a te dicsőséged hajlékának helyét.“ .A koronás zsoltárdalnoknak ezen szav.ai képezik a mi mostani elmélkedésünknek is a tárgyát: „Uram, szeretem a le házadban való lakozást /” — s Isten segedelmével e két kérdésre óhajtunk röviden megfelelni: 1. Miért szeretjük mi az Úrnak házát? — és 2. miáltal bizonyltjuk be e mi sze- retetünket ? Istennek Szent-Lelke, szentelj meg most minket, Áldd meg s tedd hasznossá elmélkedésünket! Igyen szól ma ajkitok :, „ Uram, szeretem a házadban való lakozást!“ És vájjon miért? Talán csak azért, mert uj templom épült a régi, nagyobb a kicsiny, díszesebb az egy; szerű helyébe ? Óh akkor, Szeretteim, ez I csupán csak a szemnek és nem a szívnek igaz, édes öröme lenne. Óh, de ti bizonyára nem ezért szeretitek e templomot, hanem, i mivel ez „az Úr dicsősége hajlékának helye, hol hallatós szóval dicsérhetitek Őt és elbeszélhetitek minden csodatetteit.“ És eme ti, — bizonyára — szivetek mélyéből fakadó igaz vallomástok kapcsán, szabadjon telkeiteket az emlékezet szárnyain visszaröpítem a múltba. Az a régi, egyszerű kis templom, amelyben éppen 50 éven át dicsértétek az Urat, — immáron betöltötte magasztos hivatását. Közel két évtized óta láttuk, éreztük, tudtuk,,— : miként Dávid (I. Kir. L7.) — hogy az Úr- ! nak ama egyszerű sátora helyébe méltóbb hajlékot kell emelnünk a dicsőség nagy királyának. S a közbejött események is mindjobban ösztönöztek, sarkaltak a magasztos terv megvalósítására. A templom déli falához épített igen egyszerű toronynak felső faszerkezete 15 évvel ezelőtt kigyulladt. S bár a tüzet sikerült hamarosan és szerencsésen el- j oltani, a világi hatóság a valósággal ferde, ‘ rozogának látszó kis tornyot földig lebontatta. A bontás közben tűnt azonban ki, | hogy az olyan erősen hozzá volt csatolva a templom falához és mennyezetéhez, hogy csak j akkor dőlhetett volna el, ha a templom falát s az egész mennyezetet magával ra- I gadja, — ami emberi számítás szerint lehe - tétlenség, A torony elbontásával állott elő azután a nagyobb veszély. A templom hosszú déli fala megfosztatván védőoszlopától, el- ki-
