Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-03-19 / 12. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 li Uzletáthelyezés. H Rákóczi-utcai lakházam május hó 1-től kiadó, esetleg eladó. Május 1-én női-, férfi- és gyermekruha raktáramat | Véber Tibor ur házából lg az Károly ur házába a „Fekete Sas“ gyógyszertár szomszédságába helyezem át. Addig is az összes áruimat (tekintettel az elköltözésre) mélyen leszállított árakban árusítom el. Y Szabó Kálmán. |S Tisztelettel: módosítása tekintetében és ehhez képest a szabályrendelet olykép módosíttatott, hogy a jövőben kölcsönök az eddigi 5 százalék helyett csak 7 százalékra adhatók. A Kosztra Ignatz-féle főgimnáziumi ösztöndíj alapítványra vonatkozó alapító oklevél hiány pótlás céljából visszaküldetven, a hiányok pótoltattak és az alapitó oklevél elfogadásra ajánltatik és felterjesztetni rendeltetett. A villamos telep részére szállítandó 2 négyszáz lóerős gépegység helyett csak egy gépegység szállítása illetve a második gépegység szállítása elhalasztása iránti előterjesztés elfogadtatott s egyúttal hely adatott a Schlik-Nicol- i son gyár részvénytársaság abbeli kérelmének, : hogy az ez évben szállítandó gépegységet 1913. év október hó végéig szállítsa. Elfogadta a képviselőtestület névszerinti szavazás utján egyhangúlag gróf Pappenhein Szigfriedné Károlyi Erzsébet grófnő ajánlatát a helybeli piacterület és a vásárvám jogból öt illető résznek a város részére leendő eladása ügyében és felhatalmazta polgármestert, hogy a fentieket 200000 koronáért vegye meg és a szerződést kösse meg. Az állami ellemi iskolai gondnokságba a maga részéről tagokul Dr. Antal István, Luczay János, Lukácsovits János Papp István, Reök Gyula és Dr. Vetzák Ede képviselőtestületi tagokat beválasztotta. Az állami polgári leányiskolái uj helyiség bebútorozására felszerelésére 8250 koronát megszavazott és felhatalmazta polgármestert, hogy ezen összeget az iskola alapból utalja ki. Királyi tanfelügyelőnek az állami elemi iskola bebútorozásra és felszerelése költségeihez városi hozzájárulása iránti megkeresésére elhatározta a képviselőtestület, hogy miután szerződés szerint a berendezés és felszerelés az államkincstár terhét képezi, de különben a város amugyis megvan terhelve, az iparos tanulók használatára szolgáló két terem egy tanítói szoba és a tanfelügyelői szálló szoba berendezésére és felszerelésére 3000 koronát megszavaz és felhatalmazza polgármestert, hogy azt az iskola alapból utalja ki egyebekben azonban a megkeresésnek meg nem felelhet I és a berendezés és felszerelés költségeihez í hozzá nem járulhat. A gyámpénztári tartalék alapból iskola | j építési költségek részbeni fedezésére névszerinti szavazással egyhangúlag 30000 korona felhasználását a képviselőtestület engedélyezte és ezen határozatot jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez felterjeszteni rendelte. Pécsei Ede kegyesrendi házfőnök abbeli kérelmére, hogy az Istenitiszteletre mint helyiségekben elfogyasztott villany áram dija kv. óránként 3 fillérben állapíttassák meg, elh tá- rozta a közgyűlés, hogy bevárja az egy évi j fogyasztás eredményét és aztán az ügyben érdemlegesen határozni fog. A városi adóhivatal előterjesztése folytán 715 K 74 f. behajthatatlan községi közmunka és Szentgyörgyi Elek volt városi dijnok terhére fennálló 55 K 80 f. tüzifaár hátralék töröltetését a képviselőtestület elrendelte. Jakabovits József céget abbeli kérelmével,! hogy üzlet céljára közterületen deszkabódét felállíthasson, — a képviselőtestület elutasította. Vaniczky Máriának a képviselőtestőlet megengedte, hogy a vasúti indóház előtt egy arany évidij lefizetése elleneben közterületen állandó jellegű díszes árubódét felállíthasson. Gróf Károlyi György-tér nyugati oldalán a pénzügyigazgatóság épülethez vezető gyalogúinak aszfalt gyalogjáróval leendő ellátását elrendelte. A Hunyady-utcán a szabályozási rendelet megállapította és az utca egyreszén az aszfalt j gyalogjáró elkészítését elrendelte. Polityer Ignátz és társai kérelmére elrendelte, hogy a Kossuth-utca északi oldalán a j jövő évben aszfalt gyalogjárda készítessék. Bing Mór kérelmére az esetre ha ez az j aszfaltnak az Arany János-utcai részén való áthelyezése költségét elvállalja itt az aszfalt- j járda felemeltetését s az épület Kálmánd-ut- cai oldalán az aszfalt gyalogjárda elkészítését i a képviselőtestület elrendelte. Tóth Lajos és kiskorú gyermekei, valamint Lázár Terézia és Emilia nevű kiskorú leányá- j nak nagykárolyi illetőségét nem ismerte el, 1 Frank Salamon nagykárolyi illetőségét pedig elismerte a képviselőtestület. A Fény-utca 41. sz. utcaterülethez csatolt telek kártalanítási árát Q méterenként 4 koronában, a Honvéd-utca 28. sz. Árpád-utca 20 és 22 sz. telekből utcaterülethez valamint az Atilla-utca 19jsz. telekhez utcaiiterületből csatolt telek kártalanítását Q méterenként 2—2 koronában állapította meg a képviselőtestület. A f. évi február hó 28-án tartott pénztárvizsgálat jegyzőkönyvbe foglaltatván, tekintettel arra hogy különös intézkedés szükségessége fenn nem forog, a jegyzőkönyvet irattárba helyezni rendeltetett. A közgyűlés tárgysorozata ezzel ki lévén merítve, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesitélésére Lukácsovits János, Papp Lajos, Rosenberg Bernát, Seriy György és Sternberg Mór képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejeztettnek nyilváiiitotta és berekesztette. > TTÍárcius 15. — Saját tudósitónktól. — Nagykároly város hazafias közönsége, a nap jelentőségéhez mérten^- lelkesen és nemesen ünnepelte meg március 15-ét. Ifjúság, polgárság egyaránt kivette részét az ünneplésből, tanúságot téve újólag a nemes, a nagy eszmék iránt érzett, hazafias gondolkodásáról. olvassuk szentkönyvünkben, hogy midőn, mint foglyot, Sámuel elé vezették, hogy darabokra vagdalják, kevélyen dacos fővel, s gúnyos mosollyal ajakán lépett elő ezen szavakkal: „így űzzük él a halálnak keserűségét /“ S a természeti ember ma is mindenféle módon igyekszik elűzni a halálnak keserűségét s magát felvértezni a halálnak fullánkja ellen. Az egyik azt gondolja magában : Van még elég időm ; a másik igy szól egykedvűen : velem is csak az fog történni, ami atyáimmal; a harmadik a halálnak rettentését ama költői képpel igyekszik enyhíteni, hogy hiszen az csak édes álom, s szelíd angyal lefordított fáklyával; a negyedik meg vidám óráiban tréfával próbálja a halál keserű gondolatát elűzni. Ámde mindennek dacára, még sem tréfa dolog a meghalás. Ha úgy nyugodt óráidban, talán az éj csendes magányában, midőn álmatlanul hánykolódói nyoszolyádon, a halálra gondolsz, midőn elképzeled, hogy elérkezik az utolsó pillanat, midőn a szemek elhomályosulnak, az érverés gyengül, a lélekzet akadozni kezd, avagy ha csak egy pillanatra is letekintesz a mély sírba, midőn a földnek rögei dübörögve hullanak a koporsó fedelére, akkor oh ember! pornak és hamunak halandó alkotása! — bizonyára borzadva fogod érezni szivedben a halál fullánkjának szúrását. De vájjon elcsüggedjünk e miatt, s egész életünk szolgai félelemben folyjon le ? Nem volna balzsam e fullánk szúrása ellen s nem volna segítség ez ellenség ellen? Egy van Szeretteim ! s őt édes mindnyájan ismerjük, ki erősebb a halálnál, s ez Krisztus, a feltámadott, az életnek fejedelme, kit ma örömmel üdvözöl a keresztyének serege ezt kiáltván : „Üdv a hizlal legyőzőjének!“ S egy van — és ez lehet közöttünk mindenki, — aki bátran mer a halál szemébe nézni, s megnyugodva tud a sir felé haladni és ez a keresztyén, ki Üdvözítőjébe vetett hitével igyen szól: „Jézus él, én is élek!“ „Halál! hol vagyon a te dia- dalmad ? Koporsó ! hol vagyon a te fullánkod ?“ „íme titkos dolgot mondok néktek: Jóllehet, nem mindnyájan aluszunk él, de mindnyájan eltávoztatunk . . . Mert szükség, hogy e rothadandó test rothadatlan természetet öltözzön magára és e halandó test halhatatlanságot öltözzön magára“ . . . „íme titkos dolgot mondok néktek“. Természetesen még ma is csak titok ez, noha csaknem 1900 év óta prédikálják a holtuk feltámadását. Titok ez mindazokra nézve, kik kívül állanak Isten Igéjén, s a keresztyén gyülekezet hitén. A kétkedő emberész felfogni nem tudja, a hitetlen mosolyog felette, az anyagnak embere meg be is törekszik bizonyítani, hogy lehetetlen a lélek halhatatlansága, a menny és az örökélet. Oh de titok ez még a keresztyéneknek is. Kézzelfogható okokkal bebizonyítani senki és senkinek nem képes, eme átváltozást csak körülírni tudjuk ! Ezért beszélünk a buzaszemről, mely a földből kikelve kalásszá fejlődik, a pillangóról, mely holt bábból fejlődik, a természetről, mely tavasszal újra éled, a fénylő gyémántról, mely semmi más, mint durva kőszén megnemesitett s átváltozott alakban. Ámde tríná.'jz csak kép, csak hasonlat, csak példázat. „íme titkos dolgot mondok néktek.“ És mégis a legnagyobb és legmagasztosabb, a legszentebb es legboldogitóbb igazságok is mind nem titkok-e? Nem titkok-e maga az Isten és mégis azt valljuk, hogy „ö henne élünk, vagyunk és mozgunk.“ Nem titok-é maga a világ és ima mégis levegőjét szívjuk s annak napja süt reánk? Nem titok-e lelkünk és ime mégis látjuk, hogy gondolkozik, érez és él e pillanatban is ? Nem titok-e Istennek szent Igéje, és mégis ezerszer tapasztaltuk, hogy „Istennek ereje az, minden hívőnek üdvösségére ?“ Nem titok-e ami egész keresztyén hitünk és mégis valljuk, hogy az életünknek nyugalma és szivünknek vigasza, amely nélkül sem élni, sem halni nem akarunk ? S ama szent asszonyoknak és tanítványoknak Husvét reggelén szintén nem titok volt-e, midőn az angyal a szent sir felett állva igy szólott: „Nincsen itt, feltámadott /“ És ime mégis elérkezett ama boldogító pillanat, midőn a siránkozó Mária a fel- támadottnak lábaihoz borulhatott, s igyen kiáltott fel: „Babhuni, azaz Mester /“ — és mégis eljött ama nagy óra, midőn a kétkedő Tamás ujjaival a feltámadottnak sebhelyeit érintvén megszégyenülve kiáltott fel: „Én Uram és én Istenem /“ Igen ! titok az, hogy a rothadandó test rot- hadatlanná s a halandó test halhatatlanná változik, oh de ez ama örök, mindenható, bölcs, és szeretetteljes Istennek titka, aki a mennyet és a földet teremtette, s nekem és neked az
