Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-02-26 / 9. szám

6

NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ

amire most annyival is inkább szükség van, mert őszi kalászosokból sokkal kevesebb lett tavaly a folytonos esőzés miatt elvetve mint más években, s igy e veszteségeket a nagyobb teiületre vetengő tavaszi kalászosok nagyobb termésével kell helyre pótolni.

Nagykároly vásárvámjoga. Nagykároly város vásárvámjának szedési joga 5—11 részben Gróf Pappenheim Sziegfiidné szül. Gróf Károlyi Erzsébet, 6—11 részben pedig Nagykároly város tulajdonát képezi. A város már régen foglalkozik azzal a tervvel, hogy a Gróf Pappenheimnét illető jogot megvásárolja. A piac céljaira szolgáló terület is Gróf Pappen- heimné tulajdonát képezi, azonban olyan telekkönyvi korlátozással, hogy mindaddig, mig a város a területet piac céljaira óhajtja használni, ez más célra nem használható. A vámszedési jog megváltásának ügyével a városi képviselőtestület a múlt évben foglalkozván, megbízta Debreczeni István polgármestert, hogy e célból lépjen érintkezésbe Gróf Pappen- heitnnéval. A piac területet a vámszedési joggal együtt óhajta a város megváltani és arra való tekintettel, hogy Gróf Károlyi Gyula örökségének rendezésekor a piac terület és az 5—11 résznyi vámszedési jog 166.000 korona érték becsléssel jutott a grófnő birtokába, a | város a Gróf Károlyi György-tér és az 5—11; résznyi vámszedési jog ellenértéke fejében

166.000 koronát ajánlott, fel. Ez az ár még túl magas, ha tekintetbe vesszük, hogy a vámszedési jog az adón kívül évenként 6.200 koronánál többet a grófnénak nem jövedelmez. A grófné a város által hozzáintézett fenti ajánlatra értesítette a várost, hogy bár jóllehet, hogy ő a megváltani óhajtott jogot annak idején 166.000 korona értékben kapta osztályrészül, a telekérték emelkedésre való tekintettel 170.000 koronáért hajlandó a városnak átengedni. Kikötötte a grófné, hogy a vétel létrejötte esetén a piacon a Gróf Károlyi család fogatai és árui örőkidőkre vámmentesek legye- j nek, továbbá, hogy amennyiben a Gróf Károlyi György-tér ; egészben, vagy részben nem piac céljára használtatik fel, a más célra elvonandó terület mindenkori mennyiségére tu- J lajdonjogát a fele részben fentartja. Vagyis, ha a Gróf Károlyi György-téren a város mondjuk | egy fél holdnyit utca területre használna fel, J joga maradjon a grófnénak szintén egy fél- j holdnyi területet korlátlanul a saját céljaira | felhasználni. A képviselőtestület legközelebb fog e kérdéssel foglalkozni.

Egyház-iskola.

Értesítés. A ref. egyház hívei —- az újabb j egyházi törvények értelmében — ezúton értesítettnek, hogy az 1913. évi egyházi adó kirovatott s az adózók névjegyzéke március l-löl március 15-ig terjedő 15 nap alatt az égyházi tanácsteremben közszemlére kitetetett, ahol is az érdekeltek megtekinthetik és a sérelmesnek vélt kirovás ellen 8 nap alatt, vagyis március 23-ig a presbitériumhoz címzett felebbezés, melyhez az illetőnek állami adóját igazoló adó-; könyve, állami tisztviselő vagy alkalmazottnak s pedig fizetési könyve is csatolandó, ugyanott j beadható. Elkésve erkezett felebbezések figyelembe nem vehetők. Egyházi adójuk iránt érdeklődő egyháztagok helyesen teszik, ha az egyházi adónapló betekintésekor magukkal hozzák állami adókönyvüket, hogy igy egyházi adójuk helyes kivetéséről azonnal meggyőződhessenek. Nagykárolyban, 1913. február 26-án A ref. egyházi elnökség.

Előléptetés. A kultuszminiszter Sprenger Ferenc vármegyei kir. segédtanfelügyelőt a VIII.-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába nevezte ki.

Tanácsbiró választás. A nagykárolyi református egyházmegye szeniczei Gáspár Pál vármegyei árvaszéki ülnököt tanácsbirává választotta.

ügyészt kérte fel. Ezután megállapította, hogy a közgyűlés kellően ineghirdetletett, hogy a részvényesek meghivattak s hogy 1077 rész-; vény képviseletében 27 részvényes jelent meg, miért is a közgyűlés határozatképes. Ezután elnök javaslatára a jegyzőkönyv hitelesítésére Berger Jenő, Sternberg Jenő, Serly György és Lővy Samu részvényesek megválasztattak. Az 1912-ik üzletévre vonatkozó jelentés, a zárszámadás, mérleg és nyeremény-felosztási tervezet, valamint az erre vonatkozó felügyelő- j bizottsági jelentés bemutattatván, minthogy ezek minden részvényesnek meküldeltok, felolvasottaknak nyilváníttattak, elfogadtattak, jóváhagyattak és az igazgatóság felhatalmaztatott a jutalék és osztaléknak március 4-töl való kiadására. Az igazgatóságnak és a felügyelőbizottság részére a felmentvény megadatott. Berger Jenő, dr. Cukor Lajos, Irsik Ferenc és Spitz Dénes igazgatósági tagok megbízatása az, 1912-ik üzletév végével lejárván, 6 évi időtartamra az igazgatóság tagjaivá egyhangúlag újból megválasztatlak. Minthogy indítvány be nem adatott, elnök megköszönte a részvényesek érdeklődését s a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztelte.

A Polgári takarékpénztár közgyűlése. A Nagykárolyi Polgári Takarékpénztár | r. t. f. hó 22-én délután 4 órakor tartotta' meg második évi rendes közgyűlését saját helyiségében, amelyen 28 részvényes jelent meg 420 részvény képviseletében. Rooz Samu i elnöklő vezérigazgató üdvözölvén a szép szám- j ban megjelent részvényeseket, a jegyzőkönyv vezetésére felkérte dr. Hegedűs István intézeti; ügyészt. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság; jelentését a közgyűlés tudomásul vette, a zárszámadást és mérleget a nyereség felosztása iránti javaslattal egész terjedelmében elfogadta és a felmentvényt úgy az igazgatóság, mint a felügyelő-bizottság részere megadta. Az osztalék kifizetésének időpontjául f. évi március 1. napja állapíttatott meg. Ezután a ■ közgyűlés a 3 tagból álló jegyzőkönyv hitele- j sitö bizottság tagjaiul dr. Antal István, Berger j Ármin és Grabovszky József részvényeseket megválasztotta s ezzel a közgyűlés berekesz- | tetett.

Az első nagykárolyi mügőzmalom

r. t. ez évi rendes közgyűlését március hó 2-án d. e. 11 órakor a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank r. t. tanácstermében fogja megtartani, A tárgysorozatban a szokásos tárgyak vannak felvéve. Az igazgatóság jelentése szerint a lefolyt üzletév egész kedvezőtlen volt a malomra nézve főleg azért, mert a Szatmár és Szilágymegyékbeu s különösen közeli vidékünkön az 1911. évben volt rossz termés következtében az első félévben nem tudta búzaszükségletét közelről, hanem csak nagy költséggel a távolabb vidékről beszerezni s igy a beszerzés sokszor annyi nehézséggel és oly nagy költséggel járt, hogy az igazgatóság kénytelen volt az üzemet néha heteken át szüneteltetni s ezáltal a liszt előállítási költség átlaga tetemesen megnagyobbodott úgy annyira, hogy ennek az volt a következménye, hogy a lefolyt üzletév első felében tetemes veszteség volt, melyet rendkívül nagy körültekintéssel és nagy erő kifejtéssel volt képes a második félévben behozni, úgy hogy az üzletév végeredményében csak 1457 K 34 f. tiszta nyereményt tüntet fel, mire nézve az igazgatóság javaslata az, hogy ezen összeg az értékcsökkenési tartalékalapba 1 utaltassák,-az előző évről áthozott 541 K 96 i f. pedig az 1913- évi nyereményszámlára átvitessék.

Az Országos Központi Hitelszövetkezet a helybeli „ipari és Gazdasági Hitel- szövetkezethez“ Lukáesovics Jánost nevezte ki a maga részéről igazgatósági tagul. A nagykárolyi Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet különben, mint már jeleztük, vasárnap március hó 2-án délután 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését a helybeli Ipartestület helyiségében.

Ipar, kereskedelem, közgazdaság Népmozgalmi kimutatás.

A Nagy károlyi Kereskedelmi és Ipar- 1913. február 18-tól — 1913. február 25-ig.

bank r. t. f. hó 22-én délután 5 órai kéz- j Születtek: Klepner Ábrahám szabó fia dettel tartotta meg ez évi rendes közgyűlését Jenő izr., Kovács Lajos gulyás fia : Károly ref. saját helyiségében. Berger Ármin elnök üdvö- j Tóth Erzsébet házvezető fia: Antal Gyula ref., ’zölte a megjelent részvényeseket és a jegyző- Katz Herman lakatos leánya : Sára izr., Eidel- könyv vezetésére dr. Adler Adolf intézeti!stein Sámuel cipész leánya: Margit izr., Hevele József kőmives leánya: Mária róm. kath., Lázai Margit cseléd leánya : Ipoly Margit gör. kath., Sarkadi Etelka napszámos, halva született fia, Grün Sámuel lollkereskedő fia : Imre izr., Kosztin János vincellér leánya : Rozália gör. kath., Blum János gazdálkodó leánya: Anna róm. kath. — (Az ez évi szülöttek száma : 66.)

Kihirdetésre jelentkeztek : Debreczeni Sándor Kacsó Irénnel.

Házasságot kötöttek: Thuri Gábor elvált gazdálkodó ref. Tasnádi Irmával ref., Bak István gazdálkodó ref. Barta Irmával ref., Oláh László gazdálkodó ref. Cserepes Máriával ref. Csigi Miklós cipész ref. Mészáros Erzsébettel róm. kath., Orosz Traján cseléd gör. kath. Máska Máriával gör. kath., Ferenczi Mózes Dávid szabó izr. Weisz Karolinával izr. — (Az ez évi házasságkötések száma : 27.)

Meghaltak: Szabó István máv. kocsitoló, ref. 33 éves, kétoldalú tüdőlob. Hermann Antal nyug, járásirnok, ref. 65 éves, rostolyás lüdőlob. Szentmiklósi János cseléd, ref. 57 éves, veselob. Özv. Tömpe Lajosné Nagy Terézia ref. 75 éves, tüdőt jgulás. Bóth Ignácné Weisz Erzsébet izr. 76 éves, lüdögyuladás. Holcinger Emma róm. kath. 12 éves, bélgümőkór. Özv. Bajcsuk Mihályné Petrisor Mária gör. kath. 37 éves, tüdőgümökor. Sztaykai Julianna róm. kath 21 napos, veleszületett gyengeség. — (Az az évi haloltak száma. 75.)

Hivatalos rész.

1399-1913. K.

Felhívás és útmutatás

a hernyó, vértetü, cserebogár, darazsak és marokkói sáska irtása tárgyában.

Felhivatik a város közönsége, hogy a városnak úgy a bel, mint külterületén a tulajdonukat képező, vagy felügyeletük alatt álló földeken, szőlőkben, kertekben és udvarokon lévő fákról a hernyókat, her.iyofészkeket, lepketojásokat, gyűrűs hernyókat, továbbá leginkább az almafákon található vértetveket legkésőbb március hó végéig, de mindenesetre még a rügyek fakadása előtt teljesen pusztítsák el, még pedig úgy, hogy a fákról leszedett hernyókat, hernyófészkeket, lepke-tojásokat, gyü- rüshernyókat, valamint a vértetüvel fertőzött almafagalyakat égessék el.

Az irtás alkalmával különös súlyt keli fektetni arra, hogy a fák koronájáról a szárazlevél és lepke-tojásától megtámadott ágak, a fák törzséről pedig (az akácfáról is), minden lepke-tojáscsomó mely kis, korona nagyságú és tüzitapló formájú és szinü darabokat mutat, leszedessék és elégettessék.

Az 1894. évi XII. t.-cz. 50. §-a kötelezővé teszi a cserebogár irtását is, felhívom tehát a város közönségét, hogy a cserebogarakat, melyek elszaporodván, tetemes károkat okozhatnak megjelenésük után (ápril vége és május hó eleje) azonnal a lehető leghatható- sabban irtsák, az irtást folytatni kell mindaddig, mig a cserebogarak rajzása tart. A cserebogár irtása a legcélszerűbben úgy történik, hogy a meglepett fát még a hajnali órákban, amikor a bogár, még dermett és elrepülni nem képes, — megrázzuk, — a lehullott bogarakat félig vízzel telt edénybe összegyűjtjük, azután leforrázva és megszáritva baromfi eleségül használjuk, vagy pedig mésszel jól összekeverve trágyázás céljából a földbe elássuk.

A cserebogár irtásához tartozik még a cserebogár földben élő pajorjának elpusztítása ' is, mely abból áll, hogy a talaj szántása, ásása, vagy kapálásakor a felszínre kerülő pajort meg keli semmisíteni.

Élő cserebogarat, valamint pajorjait ser;/ téssel felétetni nem tanácsos, mivel az ezekben élő bélkaparó féreg a sertésre veszedelmes, — elhullását okozhatja.

Ugyancsak az 1894. évi XII. t.-c. 50. §-a rendeli el a darazsak kötelező irtását is, mely legkönnyebben úgy történhetik, ha ezen, különösen az érett gyümölcsökben jelentékeny kárt okozó rovarok, bárhol található fészkét leszedve elégetjük, még a tavaszi melegidők beállta előtt.

Hogy az esetleg fellépő marokkói sáska irtása eredményesen foganatosítható legyen, felhívom az összes birtokosokat, hogy amint a