Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-12-24 / 52. szám
9 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Mindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! ! Haúffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz. A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59. Bármely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. W Plisé-gouvró. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek nyugatinak; prédikációinkban, imádságainkban sikertelen szádunk az ég felé, ha gyermek módon hinni nem tudunk. Ha az okoskodás, a tépelődés árnya valahogy odacsuszhatik hozzám, ha agyamon átlopódzik a kérdés, hogy a bethlehemi gyermek mit segíthet rajtam, hogyan vállalhat közösséget velem, ha beteg vagyok, ha a ruhám rongyos, ha a lelkiismeretem zavaros, ha nincsen belső békeségem, ha idegeimet nem tudom fékentartani, ha hivatalomban kellemetlenségeim vannak, s mihelyest olyasvalamit gondolok, hogy mit ér nekem a karácsonyi örömhír, ha én akkor, amikor az elhangzik, összezúzott tágokkal fekszem valami lövészárok alján, szóval, ha hitemet differenciálódni engedem, már nincsen, már nem lehet igazi karácsonyom. Eszembe jut, hogy milyen ünnepe van a magányos özvegynek, az utcasarkon siró árvának, a városok zugaiban tengődő nyomorultaknak, a hófúvásban őrtálló katonáknak, s felvetem a kérdést, hogy tudják-e ezek, érzik-e ezek, hogy nekik is született Megtartó, mond- ják-e ezek, hogy a Karácsony a legszebb ünnep a világon, — s ime örömömbe már ürömcseppek kerültek, s félve, habozva mondom a pogányból vált evangélista után: „ime hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen /“ És gyötrő kétségeken, fájó gondolatokon át mégis csak egyedül a bethlehemi gyermek vezethet bennünket zavartalan, boldog Karácsonyhoz. Mert ő megtanít arra, hogy az élet változásait, a lét el- maradhatlan küzdelmeit „sub specie aet er nit at is“ szemléljük; megajándékoz valami isteni optimizmussal, mely nyomorúságokon, szenvedéseken, könye- ken át is láttatja velünk az örökkévalóság minden földi sebet begyógyító világát. . A föld porából, a matéria, az anyag láncaiból emel ki bennünket amagasibb értékek tisztább világába . . . Ezért mondjuk, ezért valljuk, ezért zengjük születésének emlékünnepén o-ztatlan, za- zartalan hittel: „Ma született nekünk a megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában!“ Eladó ház. i Werbőczy-utea 4. szám alatt egy két különálló lakásból álló házas belsőség jutányos áron eladó. Bővebbb értesítés nyerhető az ott lakó BÁRTH GYULA tulajdonostól. Szinház. A bemutató-előadások hete. Referálja: (km). A színtársulat tevékenysége kimerítő, lázas. Egymás után vonultatja fel tagjait újdonságokban, parádés szerepeikben. Nem akarunk ösz- szehasonlitásokat tenni a múlt és a jelen között. Az összehasonlítás mindenkor egy valakinek : fáj. Fájdalmat okozni pedig sose volt célunk, csak igazságot mondani. Igaz ugyan, hogy legtöbb esetben ez is fáj, de csak annak, j ki az igazságnak jogosultságát érzi. A jó aka- j ratu, becsületes vélemény-nyilvánítás színésznek még nem válott soha kárára. Lapzártunkig a következő előadásokról re- | feráltunk. Faun. — Először adtak a nagykárolyi városi színházban 1913. évi december hó 17-én. — Knoblauch Edward híres és exotikus beállítású vigjátóka keretében mutatkozott be a színtársulat drámai személyzete. Az angol | szerző e munkájában ha nem is emelkedett boldogtalan, ragyogó szellemű honfitársa : Wilde Oszkár sziporkázó, frappáns ötletektől duzzadó ! irodalmi nívójához, mindazonáltal a maga eredetiségében, a helyzetek csiklandozó beállításában olyan nagyszabásút alkotott, hogy a | francia erősségeknek és becsületére vállnek. S úgy látszik van még mondani valója elég, mert alig hogy Faunja végigjárta a kontinenst, már is újabb . színdarabbal, a magyarul megcímezett „Mérdföldöveku-kei hódit. A meséje talán mellékes is, nem ez az természetes ásványvíz győgyhatása hurotos bántalmaknál páratlan. — A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra küld a bikszádi fürdöigazgatóság. .4 Szent karácsony napja, fényes áldott napja, mikor leszállónál széles e világra, hintettél e áldást, békés boldogságot az ember-szivekbe s a karácsonyfákra ? ! ? Bethlehemi csillag, fényes égi csillag, elvezetsz-e minket Krisztus bölcsőjéhez? Angyali szent ének, zengő zsolozsmaként fölvered-e csendjét a bús éjszakának, mint egykoron, régen bethlehemi téren, örömet hirdetve az egész világnak ?! ? Angyali szent ének, — minden esztendőben igy karácsony táján, gyenge gyermek ajkán fölhangzik, megcsendül! Bethlehemi csillag karácsonyi éjen föltűnik még ma is a csillagos égen! Reszkető sugára esdve, kérve, várva oda vezet ma is kelet határára, Krisztus bölcsőjéhez!! A mennynek ajtaja megnyílik ilyenkor és hallani véljük az angyalok szavát, örömmondó szavát: »ma született nektek a megváltó Krisztus Dávid városában 1“ Tudom, nincs köztetek, nincs egyetlen egy is, kinek e vigaszra, e balzsamerőre szüksége ne lennel Neked a szived fáj, neked lelked vérzik; te neked a vállad nem bírja a terhet; neked már könyed sincs, mellyel sirathatnád sok-sok rózsás álmod, vesztett boldogságod ! 1 S amig a szived fáj, mig a lelked vérzik; a mig keresztet hord gyönge gyenge vállad ; a mig könyet hullatsz álmaid elmúltán, nyíló piros rózsa korai virultán, fakadó tavasznak kora érkezésén, a múltnak egy borús keserű emlékén: mindig szükséged van az Ur angyalának eme vigasztaló, édes szózatára: »hirdetek ti nektek édes, szent örömet, mely az egész népnek örömére lészen !“ Krisztus Jézusunknak áldott születésén, e fönséges, dicső, szentséges ünnepen, Isten kegyelméből az angyalnak szavát, én veszem ajkamra, én zengem felétek 1 Örömet hirdetek, mennyei örömet, melynek érkeztóvel szállást vesz a szívbe, mint régi ismerős, a krisztusi béke! E boldog békében, e csöndes örömben mennyországot talál a szegény elhagyott, vigaszt a kesergő, nyugvást a megfáradt, irgalmat a bűnös, gyógyulást a beteg, erőt az elaggott! 1! Jöjjetek hát mind-mind, mert ime »hirdetek néktek nagy örömet: ma született néktek a megtartó Krisztus, Dávid városában ! 1!“ Emlékszel-e vissza keresztyén testvérem, emlékszel-e vissza boldog gyermekkorod áldott idejére, mikor várva-vártad a kisded Józuskát s ö megjelent neked ajándékot hozva ?! ? Mikor gyermekszíved, parányi kis szived úgy repesett, örült a karácsonyfának; mikor két kis kezed imára kulcsoltad, megköszönve neki hozott ajándékát ? I Mikor a családban ott voltatok mind-mind: jó apád, jó anyád s a többi testvérek I S együtt élveztétek, együtt érezté- : tek a krisztusi napnak fényét, ragyogását s i meleg szivetekre csendes öröm szállott, boldog béke borult! . . . Mikor a szeretet angyallá változott s örömet hirdetett szülőnek, gyermeknek s az egész családnak ! Mikor visszhangozott sziveteknek mélyén az angyali szózat: „ma született néktek a megtartó Krisztus, Dávid városában 1“ A mikor megcsendült szerető szivünkben a mennyei dallam: „Dicsőség Istennek a magas mennyekben, jóakarat, béke e föld kerekségén minden emberekhez ! I!“ Ó, mily boldogító igy karácsony napján együtt örülni a szerető szivekkel s várni jövetelét, zengő zsolozsmáját az égi angyalnak !! Ó, de hát azoknak, kiknek nincs hajlékuk, nincs meleg szobájuk, nincs családi körük; kik egyik kilincsről a másikra járnak, kik az Ínség nehéz keresztjét hurcolják : óh mily karácsonyuk lehet az ilyeknek ? 1 ? Élet mostohái, szegény elhagyottak 1 úgy-e tinektek van legnagyobb szükségtek az angyali szózat édes vigaszára ; úgy-e ti halljátok legnagyobb örömmel az örömmondó hirt, amely ti nektek is boldogságot hirdet, mely édes vigasz- szal tölti el a lelket ? ! ? Ne, ó, ne féljetek, mert ime, hirdetek nektek nagy őrömet: született nektek is a megtartó Krisztus, a ki kárpótlásul a múlandó jókért mennyei kincset ád egy jobbik hazába: ajki szeretetet, könyörülő szivet hozott le ti nektek égi országábóll Ne, ó, ne féljetek, megszületett máma a jóság, szeret mennyei királya, Dávid városába 1!! És ti szerencsések, kegyelti a sorsnak l
