Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-12-10 / 50. szám

XXX. évfolyam. Nagykároly, 1913. december 10. 50. szám. NAGYKÁBOLY ÉS VIDÉKE Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: évre .............................B‘— 1or- Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Fé l evre.............................. . 41— . Neg yedévre .... . . 2* — „ Laptulajdonos és kiadó: Egyes szám ...... . * a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Tanítóknak egész évre . . 6*— „ Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-uteza 37. — Telefon 76 Rénneoíétlcn leveleket előttünk ismeretlenlő ' nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyiluér sora 51 Ilii. Kéziratok nem adatnak vissza A. polgári takarékpénztár felszámolása. Közgyűlés. — Elveszett százezrek, — Igazgatósági javaslat. — Felszámolók kiküldése. — A részvényesek hangulata. A nugykárolyi polgári takarékpénztár részvénytársaság vasárnap délután rend­kívüli közgyűlést tartott, melyen a rész­vényesek : a felszámolást kimondották. Nevezetes, jelentős, de szomorú tény ez egy takarékpénztár életében, midőn a részvényesek maguk teszik le, az egykor lelkesen, reményektől duzzadó érzettel teremlett alkotásuk sirhantjának fejfáját: a felszámolást. Mert rendes körülmények között a felszámolás egyenlő a felszámolótársaság létével, a félsz <molás csupán a mentő expedíció, ahol még az esetleg megment­hetők biztos partra vitessenek. A sorvadó test csendes, de biztos halála a felszá­molás. Vannak azonban rendkívüli állapo­tok is. És jelen esetben előállott a rendkívüli állapot, amely jelenség azzal a remény­nyel kecsegtet, hogy a felszámolás nem az intézet végleges megszűnését, hanem az elkönnyelmüsködött üzletek revidiálása és helyes mederbe való terelése után esetleges újjászületését fogja eredmé­nyezni. Ez a rendkívüli állapot egyebekben az, hogy a helybeli takarékpénztárak haj­landóknak mutatkoznak a felszámolás nehéz munkájában résztvenni, helyeseb­ben a helybeli takarékpénztárak saját jó hitelükkel fogják támogatni a polgári ta­karékpénztár megrendült hitelét. Ez természetesen csakis olyképpen történhetik, ha a felszámoló takarékpénz­tár összes pénzügyi műveleteit, az akció­ban résztvevő takarékpénztárakra átiu-| házzá. Ez a va-árnapi közgyűlésen meg is történt. A felszámolók nehéz, felelősségieljes i munkáját csakis akkor jutalmazhatja ál­dásos eiedmény, hogyha úgy a betevők, valamint a részvényesek e nagy pénz­ügyi művelet alatt' megtartják a uyugod- ságukat, hiábavalóképpen követelőzések­kel nem súlyosbítják a lebonyolitás mun­káját. Nyugodt magaviselet, megnyert idő, a pénzpiac szerencsésebb bevárása és akkor annak okszerű kihasználása: ezek azok a kívánalmak, melyek összesen talpraállíthat­ják még teljes egészében a polgári takarék­pénztárat. A takarékpénztártól vett információnk szerint a felszámolás két és fél évre van tervezve, mely idő alatt okvetlen kell, hogy a mos1 ani abnormális gazdasági álla­pot és a megrendült pénz és hitel viszo­nyok megjavuljanak. Kötelessége lesz ez­után minden adósnak igénybe vett hite-: lét lelkiismeretesen törleszteni, valamint kötelessége lesz a felszámolóknak minden erejükkel odahatni, hogy a könnyelmű üz­letek által előállott krízis becsülettel meg- j oldo.ssék. (km.) * A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő: A közgyűlésen összesen 162 részvényes 635 részvénnyel, 127 ezer korona értékkel, képvi­seltetett. A közgyűlést Komódy Lajos igazgatósági tag nyitotta meg és ajánlotta, hogy a közgyű­lés vezetésére Kaufmann Jenőt, a kereskedelmi bank vezérigazgatóját kérjék fel. Az ajánlat helyesléssel fogadtatott, mire Kaufmann Jenő elfoglalta az elnöki széket, üd­vözölte a megjelenteket és a közgyűlést meg- nyitottnak jelentette ki. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Feifer Ede, Pénzéi Mihály és Serly Györgyöt, a jegyzőkönyv vezetésére pedig Sternberg Endre dr.-t kérte fel. Borody György ügyvéd emelkedett ezután; szólásra és kérte a közgyűlést, hogy mielőtt a felszámolást kimondanák, illetőleg határozalot hoznának, olvastassák fel a múlt értekezleten be­mutatott igazgatósági javaslat, mely után ő megfogja lenni észrevételeit, illetőleg beszámol azokról, melyeket kiküldött társaival a taka­rékpénztár üzleti ügyeiről tapasztalt. Sternberg Endre dr. olvassa a emit érte­kezlet javaslatát. Ez a kötvetkezö. Tisztelt Közgyűlés 1 A K. T. 187. §-a ér­telmében szükségesnek tartottuk a közgyűlés egybehivásáf. Az 1912. év rendkívül kedvezőtlen gazda­sági viszonyai a folyó évben csak súlyosabbá váltak és intézetünket válságos helyzetbe so­dorták. Bár az idecsatolt múlt havi nyers mér­legünk szerint az intézet cselekvő állapota 573,781 K 97 f és szenvedő állapota 850,186 K 41 f-t tesz ki, mégis az ingatlanokban be­állott nagy értékcsökkenés és adósaink vagyoni helyzetében bekövetkezett lényeges rosszabbo­dás következtében úgy látszik, hogy a társaság alaptőkéjének felét elvesztette. Eme súlyos helyzet miatt kénytelenek vagyunk a tisztelt közgyűlésnek a társaság feloszlását javasolni és kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy a társaság feloszlását elhatározni és a felszámolókat Róth Károly, Vetzák Ede dr., Sternberg Endre dr., Peisner Lajos, Szokolovszky Lajos urakat ki­rendelni méltóztassék. Kiváló tisztelettel: Szo­kolovszky Lajos, Veres Ferenc, Komódy Lajos, Müller József. Borody György ezután ujjólag szólásra emelkedik. Kötelességének tartja arról a kikül­detésről beszámolni, melyet ő, valamint három társa: úgymint Holczinger István, Rencz Antal és Varga Imre tapasztaltak a polgári takarék- pénztár üzleti könyveinek betekintése után. Vizsgálatuk eredményeként jelentheti, hogy az összeg, mely rossz üzletkötés folytán elve­szettnek mondható, a százezer koronát jóval meghaladja. Pontos adatokat lehetetlen most közölni, mert hiszen a pénzpiac árhullámzása folytán az, amely ma rossz pénznek mondható, szerencsésebb körülmények között jóvá válto­zik. Kéri jelentését tudomásul venni. Ifj- Nagy Antal részvényes az iránt tesz kérdést, hogy kit terhel mindezekért a felelős­ség, akkor, mikor a részvénytársaságnak volt és van ügyésze, kinek kötelessége lett volna mindezekre felügyelni. Borody György a feltett kérdésre, mintegy válaszképpen azt feleli, hogy annak oka, hogy oly nagymennyiségű összeg elveszettnek mondható, az üzleti óvatosság hiánya, az igazgatósági határozmányok be nem tartása volt. ] RUBLETZKY KÁLMÁN divatárnházának karácsonyi árleszállítása. Szives tudomására hozom a mélyen tisz­telt vevőközönségnek, hogy a karácsonyi kiárusítást megkezdettem az alanti árakon: 120 cm. széles kelme métere ... 90 fül. 80 cm. széles gyapjú delin .... 78 fill. Bluzselymek minden szin ben 160—200 fill. 75 cm. széles barchet flanel 75 cm. széles kretonok ............ 1 d rb férfi vagy női esőernyő . 1 darab női kötött mellény . . 1 drb fekete női előtt szoknya 1 darab gyapjú schal............... 42 fill. 50 fill. 2.95 fill. 2.50 fill. 4— fill. 2.80 fill. Állandóan nagy raktár az alant felsorolt cikkekből, u. m.: női és gyermek teli kötött sapka, harisnya, camasni, keztyii, női kötött téli mellény, női és leányka teveszőr kötött kabát, gyapjú schal, sima és kockás gallérvéde és plastronok, — úgyszintén i mindenféle maradékok félárban!!!! |

Next

/
Thumbnails
Contents