Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-09-17 / 38. szám
4 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE TT10DERN RUHAFESTÉS [Ali I “FTt IETD D7\I GALLÉROK GŐZMOSÁSA BÁRMILY DIVATSZINRE ■ M J L l\ i ML tükörfénnyel hófehérre. Nagykároly, Széchenyi-u. 43. sz. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett). nyos, hogy t. i. minden dicsszomjas és uralomvágvő országnak, ha még olyan j nagyhatalom is, alá kell vetnie magát' nekem és hatalomvágyát legjobbjainak vérével és életével vásárolni meg éntö- lem. Itt a morfium-halál vegyült a társai-! gásba, aki eddig újságot olvasott, de fél- íüllel a nagyszabású eszmecserét is figyelte. — Ezúttal azonban be.vagy csapva.: A kis Románia elég ravasz volt, hóditó utján a te vámsorompódat elkerülni. Egyszerűen bevárta, mig minden szomszédnép fáradtan és erejefogytán elfeküdt s akkor mindent elvett töltik amit szeme-szája megkívánt—háború nélkül és emberáldozat nélkül és halál nélkül. — Igaz ez? kérdé Ö Excellentiája izgatottan. ' — Tökéletesen ; olvasd csak a Tur- tukojar-baltsiki négyszázakról szóló jelentést. A közlemény kínos hangulatot keltett; a kaszinóban. Érezték, hogy-egy nagyra-, becsült kaszinótag hatalma, tekintélye készül itt összeomlani s fölötte kellemetlen volt e fenyegető összeomlás jeléit, magán Ö Excellentiáján venni észre. Végül a legöregebb kaszinótag, az aggkor-halál, aki egyben a legtapasztaltabb is volt, emelkedett szólásra: — Igen komoly eset előtt állunk, ügy vélem, mi a halálok társasága, nem kívánjuk az oknélküli emberpusztitást, de' nekünk is magasabb szempontok diktálnak. Itt két ilyen szempontot kell tekintetbe vennünk : első a szolidaritás, amellyel mi, halálok, egymásnak tartozunk s mely nem engedi tétlenül szemlélnünk egyik kitűnő társunknak kijátszatását; de másodszor kötelességünk ebben az esetben is érvényt szerezni a törvénynek, melyet kiváló kollégánk statuált, hogy: a hódítás ára a tömeghalál! A csontkezek csörögtek az e szavak keltette tapsvihartól. Az öreg folytatá: — Ragály-halál! Vonulj be a könnyű hódítás országába s hajtsad be a haláladót, amellyel az uj terület foglalásnál megakarták csalni a háború-halált. Ez az ország se maradjon megkímélve a szenvedésektől, amelyeket a nemzeti győzelmek váltságdíjául el kell szenvedni. Menj, komolyabb utad soh’se volt! ... A lapok írják, hogy Romániában a háború óta sok ezer ember esett kolerába és — halt meg benne . . .“ Máriavölgyi VÍZ természetes égvényes --------------------------- savanyuviz a legolcsóbb Laikus elem a z igazságszolgáltatásban. A jó igazságszolgáltatásnak egyik lényeges kelléke: a gyorsaság. Ha valaki sértve érzi magát az igazában, azt kívánja, hogy sérelmét azonnal torolja meg a bíróság és állítsa vissza rögtön a régi állapotot. Persze — a legprimitívebb államalakulatoktól eltekintve — sose lehetett s a jövőben ! sem lehet ennek a — különben természetes es emberi — kívánságoknak teljes mértékben megfelelni. A modern j élet komplikált viszonyai és a megélhetés nő-1 vekedö nehézségei mindig több és több súrlódást támasztanak az emberek közt, amelye-j két a műveltség terjedése nem tud paralizálni. | A fejlődő élet uj intézményeket tesz szüksé- j gessé és ezzel az igazságszolgáltatás munkája bonyolultabbá, nehezebbé válik. Az eredmény | az, hogy a meglevő bíróságok képtelenek a munkát a szükséges gyorsasággal elvégezni, a restanciák szaporodnak, az igazságszolgáltatás gépezete mind lassabban működik és végül a jogkereső közönség elveszti a bizalmát az j államélet ezen nevezetes funkciója iránt. Nálunk a jogszolgáltatás lassúságát az a J körülmény is fokozza, hogy törvényhozásunk az igazságügyi tárcával szemben mindig szűkkeblűén viselkedett. Egy igazgatási ág terén sem találkoztunk a személyszaporitás oly lassú tempójával, mint a bíróságnál. Toidozgatások folynak, de mélyreható reformot egyhamar nem várhatunk. Most a Kúria tehermentesítése a jelszó! Igen helyes, de ezt még sem lehet úgy megoldani, hogy a tábláktól rendelik be kisegítő bírák gyanánt a legjobb erőket. Persze ezeket ismét pótolni kell, amit úgy akarnak elérni, hogy a felebbvitelt korlátozzák. A törvényszékeket is kímélni akarják és pedig úgy, hogy a járásbirósági hatáskörbe utalnak több ügyet. Azzal aztán senki sem törődik, hogy a járásbíróság kénytelen lesz az eddigi 5—6 hónapos tárgyalási terminusok helyett 10—12 hónaposokat adni s hogy ezáltal éppen a szegényebb néprétégek peréi húzódnak a végtelenségig. Ha az igazságügyi- kormány nem hajlandó nagyszabású személyzétszaporitásba belemenni, akkor próbálja más utón az igazságszolgáltatás menetét meggyorsítani. Át kell utalni az ügyek egy részét más bírósághoz. Külföldön a laikus elem nagy előszeretettel és mint a tapasztalás mutatja — fényes eredménnyel vesz részt a törvénykezésben. Ausztriában pl. az ipari bíróság (Gewerbegericht) évek óta köz- megelégedésre működik, Németországban nemcsak az ipari, hanem a kereskedőbiróság (Kaufmannsgericht) is szervezve van. Nálunk a munkás-választott bíróságot említhetjük meg, mint olyant, amelyben a laikus bírák a hivatásos biró elnöklete alatt teljes megnyugvást keltő joggyakorlatot teremtettek életbeléptetésének rövid ideje óta. A koalíció idejében kibocsátott ipartörvény — tervezet már beszélt az ipari és kereskedelmi bíróságokról, de ebből ! törvényjavaslat nem lett. üjabban a kereskedelmi minisztérium kommünikézik egy külön ipari biróság felállításáról, de a kérdés még a megvalósulás stádiumába nem jutott. Végül megemlítjük az Omkében megindult mozgalmat, melynek célja a kereskedőbiróságok szervezése. A laikus elem bevonása a kellő óvrend- szabályok mellett az ítélkezést gyorsítja, anélkül, hogy ez az alaposság rovására menne. Fődolog, hogy csak oly laikusokra szabad az ítélkezést bízni, akik a szóban forgó ügyek minőségét foglalkozásuknál és életfelfogásuknál fogva jól ismerik es akiknek elfogulatlansága éppoly kétségtelen, mint a hivatásos bíróé. A laikus ember benne van az élet forgatagában s igy öt nem érheti a hivatásos bírák azon gyakori hibája, melyet a német „Weltfremdheit“ nek nevez. Másfelől az elnöklő hivatásos biró jogi iskolája, a tárgyalás szakavatott vezetése megfelelően egészíti ki a tanács'.agok szakmabeli tudását és hozzáértését. A választott bírósági intézmény úgy, amint azt az 1868. 54. t.-c. megállapította, nem ment át a jogkereső közönség vérébe. Ennek oka főleg a túlságos formalizmus megkövetelése, a nagy nehézkesség volt. Csak a budapesti, tözsdebiróság volt az, melyet tömegesen kerestek .fel perekkel, itt azonban éppen azért az ítélkezés igen lassúvá vált. Az uj perrendtartás a választott biróság intézményéről a sok formalitás békóját legnagyobbrészt leszedte és igy -remélhető, hogy ezt az intézményt a jövőben többen fogják ügyeik elintézésére felhasználni. Az ügyvédi rendtartás tervezete az ügyvéd és ügyfélközii köllségperek eldöntését az ügyvédi kamarákra bízza. Legújabban pedig, egy a budapesti kamarában felállítandó állandó választott biróság eszméjét pendítették meg, mely a tözsdebiróság mintájára működnék minden olyan vagyoni perben, melyben a felek magukat ezen bíróságnak alávetettek. Ismételjük, hogy a külön bíróságok felállítását csak úgy tartjuk célravezetőnek, ha ügykörük és a bírák személyi feltételei a legnagyobb szigorúsággal iratnak körül. Ha azonban ez megtörténik, abban, hogy a laikus elem résztvesz a jogszolgáltatásban, semmi veszedelmet nem látunk, sőt ellenkezőleg, örömmel üdvözöljük, mert meg vagyunk győződve róla, hogy ezáltal a perek elintézése gyorsaság tekintetében nyerni fog, anélkül, hogy az anyagi igazság megtalálása hiányt szenvedne. HÍREK. Nagykárolyi utca- és utrendezések. Nagykároly, 1913. szept. 15. (Km.) A legutóbbi városi képviselőtestületi közgyűlések tárgysorozatán volt a Kenderes-utca kinyitásának és kikövezésének a kérdése. Mindkét kérelmét, e népes adófizető polgárok sokaságának, a képviselőtestület elutasította. Miért ? Egy nagy, hatalmas kérdőjel, a mely válaszra, megoldásra vár 1 A kérdésre kérdéssel válaszolunk. Kinek a kötelessége a tárgysorozatra kitűzött ügyeket leglelkiismeretesebben megfontolva a plenum elé vinni ? Válasz: a tanácsnak ! Megtette-e a tanács azokat a lelkiismereti teendőket, melyek alapján elutasító javaslatot hozott előterjesztésbe ? E sorok írója azt hiszi : nem. Szellőztetett kérdés volt ez. Higgadtan itélö, a kérelem sürgős szanálását megoldó vélemény csak úgy alakulhat ki, ha azt a helyszínen, a kérelmezők bevonásával oldjuk meg. Ezt a városi tanács s a tanács javaslata alapján a képviselőtestület elmulasztotta. Az eredmény az lett, hogy adófizető polgárok jogos kérelme — mellöztetik. Ez a kérdés most már nem a Kenderesutca kérdése. Ez az elutasító forma: a város Lithiumban legdu- OzlatvillÍ,,Al1Iia‘‘gyógyforrás. a sabb ásványvíz a ^ ^ * hx legkellemesebb üdítő, legjobb hugyhajtó és bugysavoldó gyógyvíz!! Nyákhártya megbetegedéseknél, hólyag, veselob és tüdőhurutnál, valamint köszvénynél kiváltképen hasznos. — Kutkezelőség: SZEPESOLASZI. Forrástulajdonosok: MÁJUNKÉ GÉZA UTÓDAI. Központi iroda: RÓZSAHEGY. Kapható minden jobb füszerkereskedésben. Nagykárolyi főraktár If j. MATOLCSI SÁNDORNÁL. Nagykárolyi főraktár
