Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-08-27 / 35. szám

4 NAGYKÁROLY EH VIDÉKÉ (|M JÓMUNKA Stylj----------------- EZÜST ÉREMMEL ÉS OKLEVÉLLEL KITÜNTETVE ! -------------— Fog- és gyökérhuzás, fogtömés (blomb), arany-, ezüst-, platina-, porcellán- és cement fogak fehérítése, fogkövek el­távolítása, egyes fogakat és fogsorokat arany- és kaucsuk-betéttel vagy szájpadlás nél­U^LersenyképessécJ^Jj :: :: :: kül arany koronákat és csapfogakat művészies kivitelben készít :: .: :: MtRESREOEWI ÉS IPARKANARAy VALIIRA AMTAL, vizsgázott fojsteclinikus. rendre térve, ma már olyan éretten ítél hogy meg tudja becsülni a komoly újság­írói munkát és vele szemben nem tudnak érvényesülni olyan lapok, melyek hazugságokat kiabálnak híreikben. Pedig a müveit nyugati államokban ilyeneknek is van milliószámra menő olvasóközönsé gük. És mégis vezedelem ez a félkomoly­ság. A szenzációra ulazás az alacsonyabb műveltségű közönség miatt történik. De a műveltebb társadalmi osztályok egy igen nagy százaléka se olvas egyebet, mint hírlapot. Ezek pedig alig kapnak valamit, ami a komoly tudást kiegészítené, és világ-, nézetüket másként is fejlesztené, mint a politika irányában. Igazán komoly kérdések se foglalkoz­tatják az embereket, ha nincsen bennük szenzáció, vagy botrány. Egy egész sereg csirkefogóról olvasunk naponta, akik betör­nek, gyújtogatnak, merényleteket követ­nek el De hogy valahol az országban közhasznú intézményeket létesítenek, jóra- való kultúrmunka folyik, nemzetiségi vidé­keken milyen a haladás a magyar nyelv dolgában és több efféle. Mindezekről csak akkor hallunk, ha az ügyet valami bot­rány fűszerezi. Ilyen fagyasztó közönyöséggel fogadjuk azokat az erkölcsi kötelezettségeket is, melyek az egész nemzetre hárulnak. így például hol olvasunk aról, hogy szeptem­berben lesz Eötvös József báró születésé­nek százados évfordulója? Mekkora a közönyösség! Nemcsak a hír­lapokban, hanem még a tudósok világá­ban is. Itt vagyunk a kegyeletes ünnep­ségek előtt és senki sem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy Eötvös József báró melyik napon született? Szinnyei „Magyar írók Élete és Müvei ben 1813 szeptember harmadika áll. csak ezután kezdődött. Az irlandi lovak nagy akadályversenye következett — urlovasokkal a nyeregben. A versenyzők a nagy tribün előtt jártatták lovaikat. Lord Douglas Arthur megint Bonnyt lovagolta. Jókedvűen mosolygott s csak akkor sápadt el arca, mikor pillantása Kennsington Alice hercegnő tekintetével találkozott. Bonny volt a favorit, azonban az élesebb szeműek nem bíztak benne: észrevették, hogy ideges. A próbagaloppnál is szeszélyeskedett. A mezőny megindult. Bonny később ugrott el, egyideig hátul haladt, de a vizesároknál már előre tört. Attól kezdve vezetett. A tribün előtt volt a veszedelmes akadály : a kettős so­rompó. Lord Douglas könnyedén engedte neki lovát és szemével Alice aranyhaját kereste. Bonny ebben a pillanatban kitört, Arthur ha­talmas ívben repült ki a nyeregből, fejével egyenest a sorompó vasoszlopának . . . Rettenetes zűrzavar, tutkosás! Douglas lor­dot haldokolva vitték ki a pályáról. Megtört szeme még egyszer találkozott Alice hercegnő kétségbeesett pillantásával és fülében még egyszer megcsendült egy halkan muzsi­káló hang: — Mező fia . . . Isten vele . . . A társaság lassankint napirendre tért halála fölött, azonban azt soha, senki nem értette meg, hogy került Arthur szive fölé a fehér­csipkés, fekete liliomos kicsi zsebkendő . . . Ferenczy Zoltán Eötvösről irt életrajzában szintén ezt a dátumot adja. Ugyanő közli keresztlevelét és itt szeptember három van. Ezzel ugyebár rendben volna a dolog? Csakhogy a Pallas Lexikonban, ahol Négyesy László dr. irta meg Eötvös élet­rajzát, szeptember tizenhárom a születés napja. Ugyanígy Írja Vojnovich a Magyar Remekírókban közölt életrajzban, sőt a Révai Lexikon is szeptember tizenhár­mat mond. A Franklin Kézi Lexikona szeptember hármat. Már most nem tartja-e kötelességének a magyar tudós világ hogy az ünnepek küszöbén ezt a kérdést tisztázza ? Vagy talán nincsen benne botlány? Dehogy nincsen ? Hát nem botrány ez ? U tcarendezések Nagykárolyban. A városi képviselőtestület figyelmébe. Hogy milyen égetően fájó, sürgősen el­intézendő kérdések vannak a város tanácsa előtt elintézés végett, mutatja az alábbi be­advány is, melyet megindokoltságánál fogva minden kisérő szó nélkül közlünk: Tekintetes városi Képviselőtestület! Nem ismeretlen dolog a tekintetes képvi­selőtestület előtt a Kenderes-ulca kikövezésé­nek kérdése, .amely — sajnos — nem épen mai keletű s mindezek dacára Tekintetességed részéről az immár tarthatatlan állapotok or­voslására komoly intézkedés ez ideig még nem történt. Megújítva a lapokban Tekintetességedhez és a Polgármester úrhoz már több Ízben szó­belileg intézett kérelmet, azon kérelemmel for­dulunk Tekintetességedhez, hogy a Kenderes - ideát még a folyó 1913. évben az ősz folya­mán kiköveztetni méltóztassék. Kérelmünk indokolására a következőket adjuk elő: A mindinkább fokozódó drágaság mellett a folyó évben különösen mostoha esős idő­járás mellett óriási fuvar uzsorával kell küz- denünk, illetve helyesebb e helyen azt a ki­tételt használni, hogy egyáltalán nem is fu­varozhatunk. Igen eclatáns bizonyítékai ennek a következő esetek is : Polgármester ur ren­deletére a kövezett gyalogjáró kiigazítása el­rendeltetvén, a város erős lovai csak a leg­nagyobb erőfeszítéssel tudtak egy néhány köb­méter homokot folyó évi augusztus hó 6-án az utcába beszállítani. Többször el is akadtak. Vig Kálmán festő augusztus elejéről a napo­kig halasztotta az utcába való beköltözését, mert a rossz ut miatt nem mert költözni. Most kénytelen volt bútorait kézen egyenknt behordani s amellett bérelt lakás után pótbért is fizetni, dacára hogy saját háza van. Dr. Mangu Gyula Kenderes-utcai lakos egy wagon tűzifát akart beszállittatni, de nem volt fuvaros, aki elvállalja. Fazekas Géza szabó-iparos, aki a piaci el- árusitásokat vásári napokon végzi, csak a leg­magasabb két, sőt háromszoros árban kap fu­varost, s minden alkalommal elakad. A gazdasági termények kint rothadnak a mezőn, mert a rossz ut miatt be nem szállít­hatók. Az ut rosszvoltát érzi a gróf Károlyi uradalom tejgazdasága is, mely ez idő sze­rint két lóval szállíttat s a Kenderes-utcába csak akkor fog tejet szállíttatni, amikor szánlő-velö ökreiből tojszállitásra nyolcas ökörfogatot fog berendezni. A Kenderes-utcai lakos nem mehet a piacra vásárolni, mert a piacon megvett árut csak az utca végéig szállítják be. Fiákeres az utcába be nem bajt, az utas ember batyuját a vállára veszi, kigya'ogol az utca vegere s ott iii fel a fiákerre. Az ember a véglisztességet sem kapja meg, mert holttestét ki nem szállítják, hacsak nem repülőgépen. Állandó a nedvesség, a házak falaiban egy és fél méter magasan van a viz fel­szívódva. s hovatovább összedöléssel lényé­gét. A víz ugyanis nem folyik le az úttestről, hanem meggyülemlik és béka-mocsárrá ala­kul át. Tekintetes városi Képviselőtestület ! Fel- sorolhatatlan az indokoknak a halmoza, amely a Kenderes-utca kikövezesét indokolttá és szükségessé teszi. Rámutatunk inég a közegészségügyi, tűz­rendészet! szempontokra is. A Kenderes-utca egy állandó sártenger, zöldszinü pocsolyái a kolera-bacillusoknak legmelegebb bölcsője, különösen az elején Czilli állatorvos és Madák Mihály háza előtt elvonuló része. Egy véletlen tüzveszedelein az egész utcát elpusztítaná, mert a tűzoltóság ide be nem hajthat. Számos, a képviselőtestület előtt ismert indokot sorolhatnánk fel, de nem akarjuk ezzel Tekintetességed figyelmét kifárasztani. Ide nem kell commentár, itt egyszerűen cse­lekedni kell. Áin ha ez nem elég, tessék megkérdezni dr. Rooz Elemér, dr. Kovács József s a többi városon lakó orvosokat, mert az információkat ők is megadhatják. Szólhatnánk még a szépészetről, az épít­kezési kedv fejlesztéséről, de ezt már csak hagyjuk a kikövezés utáni időre. Az a tény, hogy a Kenderes-utca zsák-utca, ne tévessze meg Tekintetességedet, mert a zsák-utcán is keli járni. Ez a körülmény aka­dálya a kikövezésnek nem lehet, mert az út­vonal igy is megállapítható s az utca kinyi­tása után a kövezetlen rész tovább kövezhető, Tekintetes Képviselőtéstület! Véres verej­tékkel szerzett pénzzel járulunk a közterhek­hez, s tudjuk, hogy Tekintetességed ezt figye­lembe fogja venni a számos felsorolt indok mellett. A Somos-utcai lakosok felerészben sem járulnak annyira a közterhekhez, mégis ut­cájuk már kiköveztetett. A Somos-utca előbb történt kikövezését még az sem teheti indokolttá, hogy forgal­mas. Ebből a szempontból a Kenderes-utca elsőbb helyen áll, sőt mondhatjuk, hogy az elsők között van, hiszen a piaci forgalom kö­zelsége maga után vonja a Kenderes-utca forgalmának emelkedését. Az a sokszor hangoztatott frázis, hogy pénz nincs a kikövezésre, minket ki nem elégít, s midőn kérelmünk teljesítését ismételten kérjük, kijelentjük, hogy kérelmünk kedvezőtlen elinté­zése esetén a tarthatatlan állapotot megszün­tetése végett a legfelsőbb fórumokig fogjuk a kellő lépéseket megtenni. A fentebb előadottak eléggé mutatják ezen nem is ázsiai, hanem afrikai állapotokat s ezek után a Képviselőtestület határozata nem lehet más, mint egyhangúlag elhatározni a Kenderes-utca kikövezését. Nagykároly, 1913. augusztus 18-án. Aláírások. HIRDETÉSEK JUTÁNYOS ÁRON KÖZÖLTÉINEK.

Next

/
Thumbnails
Contents