Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-08-20 / 34. szám

2

NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ

természetes ásványvíz győgyhatása hurotos bántalmaknál páratlan. — A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat.

Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra kli'ti a bikszádi fürdőigazgatóság.

liuwwijwüíuiif!

BlKiZADl

rgysx

f W'\W\W

$ 0 0 00 0 0 1010 \

l|(P sji

gédia áldozatát, mely erősnek érzi igazát és nem tudja azt érvényesíteni. Szinte szabadon dühöng a nemzetiségek közt az ellenünk való lázitás és amit nyerünk a városokban, azt elveszítjük a falvakban, s igy nem megyünk előre. A nemzetiségek azzal vádolnak bennünket, amit ők követnek el ellenünk és a magyar köz-1 igazgatás, közoktatás, jogszolgáltatás erőt-i len és tehetetlen. Nagylelkűéi? voltunk olyanokkal szemben, kik éppen nem azok és most megfizetünk ezért az oktalanság-, ért. Súlyos hibákat követhetlek el egyesek, de a nemzet nem hibázott és a királynak a nemzetet kell néznie. Itt nincsen konkrét politikai tettekről, taktikáról és ilyenekről szó, itt az ünnepi naphoz méltóan csak a dolgok lényegét nézzük, felülemelkedve a pillanaton, a pártokon, a módokon és eszközökön és ezt a fődolgot fogja ami bölcs királyunk is nézni.

De Szent István emléke a nemzetnek is szól és neki is kell, hogy bölcs intel-j meket adjon. Vissza kell térnie politikai életünkbe a mérsékletnek, józanságnak és megfontolásnak. Lehetetlen, hogy a dolgok tovább is megmaradjanak ebben az állapotban avagy még újabb válságok izgalmait kiálljuk. Meg kell találni a ! bonyodalmakból kivezető utat.

Mennyi önváddal illethetik magukat j pártjaink, ha magukba szállnak. Mennyi,

hiábavaló dologra pazarolták erejüket és mennyi fontos dolgot halasztottak mindig másnapra! Nem arról kell beszélnünk, hogy uj pártalakulás keletkezzék, különben is pártok nem keletkeznek parancsszóra, akarat szerint, máról-holnapra. Pártok a történeti fejlődés eredményei és ezer szállal fűződnek a nemzet életéhez. De azt igenis meg lehet követelni a pártoktól, hogy térjenek magukba. Mondják meg őszintén, jutottunk volna-e ennyire, ha teljesítették volna azokat a kötelességeket, melyek a nemzeti ügy dolgában rájuk vártak? Meglátták-e a nemzet el- gyöngülését és törték-e a fejüket azon, mikép lehetne rajta segíteni? Nem uj pártok kellenek, hanem lelkiismeretes, körültekintő, feladatuk életbevágó komolyságától teljesen áthatott pártok. Ez szól a pártok vezéreinek, a pártok közkatonáinak és a nemzetnek, mely a képviselőket választja. Ha csak minden tizedik ember teljesítené politikai kötelességét ebben az országban, mily nagy nemzet volnánk. Szent István országának fennállása pedig azon fordul meg, hogy politikai kötelességeinket teljesítsük és amivel a nemzetnek tartozunk, hűséges rí megfizessük !

Máriavölqvi VÍZ természetes égvényes —■ ■ — savanyuviz a legolcsóbb

Evolúció.

Az utolsó 120 év alatt nagy átalakulásokon ment keresztül az emberiség a világ műveltebb államaiban. Mindenekelőtt egy momentumra kell itt különösen figyelmet fordítani, egy hatalmas, kimagasló, az egész civilizáltabb emberiséget mondhatni, hogy szédületes magasságokba ragadó és felemelő tényezője és ez nem egyéb, mint a szellem, a szellemi és lelki élet ébredése! Volt ugyan előbb is lelki és szellemi virágzás, de mindhiába, a majd két évezredig tartó, úgyszólván folytonos háborúskodások, a politikai és emberi jogokból az emberek inilliárdjainak kizárása, a felekezeti vel- leitások, a higiéniai viszonyok legkedvezőtlenebb volta — mindez a békés fejlődést, a szociális állapotok javulását, a szeretet, testvériség és igazságosság eszméinek megvalósítását, terjedését és érvényesülését megakadályozta, sőt többnyire lehelellenné lette.

Egyúttal azonban a testi, a fizikai élet tényezői szerepeitek majd mindenütt és majd minden alkalommal a legelső sorokban, hiszen az emberiségnek még az őstermészet ellenséges hatálmaival kellett előbb diadalmasan megküzdeni és azonkívül az embereknek népfajoknak, néptörzseknek, nemzeteknek egymással folytatott háborúskodásai mindenekelőtt a testi erők és képességek fokozását igényelték. Ez azonban a XVIU-ik század vége felé megváltozott. A szellemi elet óriási fellendülése átalakította a világ jelentékeny részét. Az emberi szellem és lélek mondhatni, hogy tudatára jutott a bennök rejlő kiaknázhatatlan kincsekMindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése.

Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés

i i

Haüffel Sámuel

villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz. A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfl-utca 59.

Bármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré.

Pliish és bársonyok gőzölése.

Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek

Idő’ soka hogy’ etszállott felettünk!

Jó mag nélkül örökre elveszett ...

Te megsiratnád, mely kimúlva bennünk S testöt nem öltött, — nagy reményedet.

•— Csak szunnyadóit, meg nem halt az az eszme, Hős nemzetünkbe oltva, ma is él.

Éltünk mi voln\ ha ő nem, s mi emelne? Ez éltetőnk s mely tettre hiv, a cél.

Ma is meleg e százados reménység!

Es jön idő még — bízva bizhatunk —: Megállsz az égen, ó magyar dicsőség,

Evszázak óta vándorcsillagunk!

Dingha Sándor.-+5Í5S+A komáromi kapituláció.

(1849. szeptember 27.)

Irta: Somogyi Géza.

Hogy ezt az alábbi epizódot megérthessük, idéznünk kell egész terjédelmében a komáromi kapitulációnak történelmi nevezetességű feltételeit.

Egyesség

Komárom vár megadására a következő feltételek mellett:

1. Az őrség szabad elvonulása fegyver nélkül. A tisztek azonban megtartják kardjai| kát. Azoknak a tiszteknek, j kir. seregben szolgáltak, külföldre útlevél adatik, azok, akik útlevelet nem kérnek, szabadon hazatérhetnek, kivéve azokat, akik a haditörvényszék előtt önkényt jelentkeznek. A honvédtiszteknek, akik előbb a császári seregben nem szolgáltak, hazájukban való tartózkodás minden bántalom nélkül biztosittatik. — A cs. kir. ezred legénysége közbocsánatot kap s azok az egyének is, kik időközben a tisztségre emelkedtek, hasonlókép szabadon bocsáttatnak s további üldözésnek kitéve nem lesznek.

2. Külföldre szóló útlevél mindenkinek, kik 30 nap alatt jelentkeznek, adatni fog.

3. A tiszteknek egy havi dij, a legénységnek 10 zsold adatik osztrák bankjegyekben a cs. kir. szabályszerű hadi illetmény szerint.

4. A várőrségnek a különféle hadipénztári utalványokkal tett kötelezettségei kiegyenlítésére 500,000 pengő forint fizettetik osztrák bankjegyekben.

5. A várban levő bénult és beteg harcosok ellátása biztosittatik.

6. Ingó- és ingatlan vagyonát mindenki megtarthatja.

7. A fegyverletétel helye, ideje és módja utólagosan log megállapittatni.

8. Mindkét részről minden további ellenségeskedés megszüntettetik.

9. A vár a hadi szokásoknak megfelelőtik át.

Kelt Herkály-pusztán, szept. 27. 1849.

Assermann Ferenc, s. k., Susan, s. k.

várparancsnok

és még 10 főtiszt.

Ezen egyezségi pontozatok elég tisztességesek voltak s ezeket Klapka és Haynau is aláírták. A fegyverletétel 1849. október 2-án és 3-án megtörtént. Mikor Collorado herceg és Nobili gróf és több tábornok a Würtenberg huszárok hat századát megpillantják, melynek legénysége büszkén és dacosan áll kedves lovaik mellett, Nobili gróf felkéri Klapkát, hogy intézzen kérdést a huszárokhoz, nem volna-e kedvük szolgálatot vállalni a császári •hadseregben.

Klapka megteszi a kérdést a huszárokhoz.

Senki sem felel.

— Nos hát senki sem vállalkozik?

Erre megszólal egy vén huszárőrmester:

— Tábornok ur, mi a némethez nem lépünk át, de ha édes hazánknak ismét szüksége lesz ránk, isten úgy segélyjen, mindnyájunkra számíthat!

Nobili gróf, kinek Klapka lefordítja a huszár feleletét, — elcsodálkozik,

— Különös, igazán különös 1 Váljon mivel tudták az urak ezekbe az egyszerű műveletlen emberekbe ennyi hűséget, ennyi kitartást önteni?

Klapka csak ennyit válaszol:

akik előbb a cs. {leg és mindakét részről hitelesítés után ada-