Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-05-28 / 22. szám
3 TOODERN RUHAFESTÉS Uft IT7V IT D D7\ I GALLÉROK QŐZMOSÁSA BÁRMILY PIV AT SZÍNRE l|M J I M J L K ■ ML tükörfénnyel hófehérre. Nagykároly, Széchenyi-u. 43. sz. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett). _ NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE ________ já t erkölcsi romlásnak teszi ki, vagy ha alapos gyanuokok merültek fel arra nézve, hogy bűncselekmények elkövetéséből él és végül, ha a közbiztonságra veszélyes. Láthatjuk tehát, hogy az állam mily mélyen avatkozik bele az egyéni szabadság korlátozásába szimptomatikus alapon, a társadalom mennél hatékonyabb védelméért. Mint a hogy a fényt követi az árnyék, akként burjánzik ki a nagyvárosi élet kifejlődésével az a másik közveszélyes elem, mely a perditák kitartottait foglalja magában. Aki nem ismeri a világvárosok erkölcsi fertőinek eme diszvirágát, az nem is tudja egykönnyen átérteni a javaslat amaz intézkedéseinek jelentőségét, melyek épp e kitartottakra vonatkoznak. Mikor néhány évvel ezelőtt a Nord-Berlin és Hamburg lápvirágait tanulmányozták, megdöbbenve állottak meg ama sötét kép előtt, mely e perverz emberi pszihékhez fűződik. Az ellenük való védekezés megfelelő törvényes intézkedés nélkül teljesen illuzórius. Nem csoda tehát, hogy valamennyi müveit állam a legszigorúbb rendszabályokkal igyekszik a küzdelmet megindítani. így az uj javaslat is 15 naptól 6 hónapig terjedhető fogházzal sújtja az olyan egyént, aki perditával tartatja ki magát. De a javaslat — igen helyesen — itt még nem áll meg, hanem irtó háborút hirdet mindazok ellen, akik tiltott szerencsejátékból tartják fönn magukat, vagy mások szenvedélyét, gyöngeségét szédelgésre használják ki. Az ilyen egyének épp oly büntetés alá esnek, mint a kitartottak. A javaslatnak intézkedései azonban betetőzést a dologházak szervezésében nyernek. Azokban a dologházakban, melyek mint a felnőttek munkára nevelő iskolái lesznek megépítendők, ismét a modern kriminálpolitika egyik követelése ölt testet a dologház ilyetén kiképzésében. A munkaképes csavargók munkára szorításával a megelőzés gondolata jut újból diadalra. A javaslat a dologházat a munkakerülés súlyosabb eseteiben, illetőleg visszaesés esetére honosítja meg, de kiterjeszti azokra az esetekre is, amikor valamely elkövetett büntetendő cselekmény a tettes munkakerülő életmódjával van összefüggésben. A dologház elsősorban is nevelési eszköz lévén, természetesen csakis határozatlan időre szólhat. Ekként intézkedik a javaslat is, ama korlátozással, hogy annak ideje 1 évnél rövi- debb és 5 évnél hosszabb nem lehet. A modern irányok győzelme jut végül érvényre a föltételes szabadságra bocsátás intézményének a dologházi őrizet végrehajtásánál való meghonosításánál is. Ez intézményben ugyanis egyike a legnagyobb kriminálpolitikai gondolatoknak jut megvalósuláshoz: a bűntettes jogrendhez való alkalmazkodási képessé- J gének fejlesztése az által, hogy a valóban kiszabott büntetés elengedését a tettes magatartásától teszik függővő. A minden dologház mellett szervezett felügyelő hatóság ezért a javaslat szerint a dologházba utaltat föltételes szabadságra bocsátja, ha legalább egy évet ott töltött, kellő szorgalmat es jó magaviseletét tanúsított és egyéniségének átalakulása folytán alapos reményt nyújt arra, hogy szabadonbocsátása esetén munkás és rendes életmódot fog folytatni, és ha számára megfelelő munka biztosítva van; az ilyen föltételes szabadságra bocsátott pedig rendőri felügyelet alatt áll és ha egy éven belül munkás es rendes életmódot folytatott, akkor a szabadonbocsátás végleges lesz. Zenetanitást akár magán órán, akár saját lakásán, az iskolai szünidő alatt elfogad: Vitek Károly zenetanár Honvéd-utca 30. szám. Ugyanott csinosan butorozottszoba kiadó. HÍREK. Hymen. Reök Béla helybeli gyógyszerész eljegyezte Jékel Nusit, dr. Jékel László helybeli orvos leányát. Nagykárolyi urnölgy zenevizsgája. Káldor Margit Budapesten f. hó 21-én a Nemzeti-zenedében a tanárnői előkészítő vizsgát Kern Aurél, a hírneves budapesti zenekritikus előtt, jelesen tette le. Adótiszti vizsga. Terek Gyula nagysom- kuti kir. adóhivatali gyakornok f. hó 26-án jelentkezett a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóságnál az adótiszti vizsga letétele végett. Á Papp Kálmán pü. tanácsos, igazgató helyettes elnöklete alatt megalakult bizottság előtt Ferek Gyula úgy az Írásbeli, mint a szóbeli vizsgát jó sikerrel letette. A nagykárolyi kér. munkásbiztositó pénztár 1913. junius 8-án délelőtt 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését, amelynek lapunk mai számában közölt részletes hirdeiésére felhívjuk a n. é. közönség figyelmét. Köszönetnyilvánítás. Lukács Mihály igazgató-tanitó urnák a „Protestáns Társaskör* könyvtára részére adományozott 10 kötet díszmunka ajándékozásáért szives köszönetét mond a kör nevében: Kürthy Károly elnök. A „Kölesei egyesület“ elnöksége ez utón kéri t. tagjait, hogy akik az „Erdődi Társaskör“ julius 8-án rendezendő „Bartók Lajos“ ünnepségen résztvenni óhajtanak, azok elhatározásukat folyó hó 31-ig dr. Rápolti Nagy József egyesületi titkárnál (Nagyhajduváros-u. 33.) bejelenteni szíveskedjenek. A helybeli pénzintézetek a városért. Tudvalevő dolog, hogy a város megvásárolta a gróf Károlyi Georginát illető vásárvámszedési jogot. A vételárból 100,000 korona a folyó évi augusztus hó 1-én válik esedékessé. A pénz mai drágasága és a város anyagi helyzetére való tekintettel a nagykárolyi pénzintézetek a múlt héten tartott közös értekezletükön | elhatározták, hogy a fent jelzett 100,000 koronát az Osztrák-Magyar-Bank által számítandó , kamatláb mellett minden haszon nélkül fogják 1 a városnak kölcsönözni. EZÜST ÉREMMEL ÉS OKLEVÉLLEL KITÜNTETVE !-----------------Fog- és gyökárbazás, fogtömés (blomb), arany-, ezüst-, platina-, porcellán- és cement fogak fehérítése, fogkövek eltávolítása, egyes fogakat és fogsorokat arany- és kaucsuk-betéttel vagy szájpadlás nél- :: :: :: küi arany koronákat és csapfogakat művészies kivitelben készit :: VALIRA UTAL, vizsgázott fogtechnikus. 11 -A DEBRECZENI • Jj VttRBKDEUUÉS IFARMMMflf ^-KITÜNTETŐ ÉftWE-Jf — A szerep nem tetszik nekem, kisasszony. Kérem ossza ki ezt másra. Azután helyre vezette Simon Terkát és hazament a bálból . . . Dragicsevics Lázár pedig farsang után hazavitte feleségül Simon Terkát a nyikosi tornyos kastélyba. III. Az Urbán-familia boldogan lélekzett fel a Simon Terka lakadalma után és szívesen adott fürdőre való költséget Jenőnek. Azt mondta az öreg nagyságos asszony: — Menjen a fiú feledni. Urbán Jenő tárcájába sülyesztette az öt darab karcsú száz forintost és elment Balaton- Füredre, mint mondták, feledni. Nehéz mesterség a szerelmes embernek a feledés és Urbán Jenőnek még nehezebben ment, mert ideális érzésű lelkét előbb át kellett szűrni a modern, romlott erkölcsű világ, nagy, materiális destillátorán. Lassan-lassan törte hozzá magát. Előbb kezdett mulatni. Egy álló hétig muzsikáltatta magát, akkor megcsömörlött a zenétől, meg- émelyedett a bortól és mást kezdett. Naphosz- szat kint kalandozott a Balaton szabad tükrén. Nézte a táncoló hullámokat, a zöld vizen a fehér, ide-oda szökkenő tajtékot. Mikor aztán ráborult a csillagokkal áttört feketeség a zugó Balatonra, hányát feküdt a rengő csolnakban, s úgy bámulta a nagy mindenséget. Ezt sem bírta tovább egy hétnél. Irtózott már a csapkodó hullámoktól, s csillagos éjszakától s ekkor az asszonyokat kezdte keresni. Nem is kellett sokáig keresnie, hiszen a fürdői asszonyok oly szívesen futnak a kereső karjai közé. Ekkor megdöbbent. A második asszonyt, mikor végig csókolta, azt gondolta magában: hátha a Terka asszonyt is ölelhetném igy, csókolhatnám igy. Harmadnap már otthon volt és kereste Dragicsevicset. Ott találta a kaszinóban. A gyáva lelkű Dragicsevics Lázár örömmel kapott Urbán Jenő odanyujtott keze után. Aztán egy fülkébe húzta és beszélni kezdett: — Nézd Jenő, tehetnél egy szívességet nekem. Sokan azt beszélik, hogy a feleségem szeret téged, ebből aztán sok rossz viccet kell halgatnom. Én tudom legjobban, hogy a feleségem engem szeret. A szívesség az volna, ha eljárogatnál hozzánk és megmutatnád, megmutatnánk azoknak az uraknak, hogy a feleségem engem szeret és én nem féltem tőled. No meg hogy te becsületes férfi vagy . . . A naiv szivü és tulszerelmes Dragicsevics Lázár kissé halkitva mondta az utolsó szavakat. Félt az erős, délceg Urbán Jenőtől, ne-1 hogy úgy tűnjék fel, mintha azzal az utolsó kifejezéssel talán sanszirozni akarná magát a gavallérral szemben azon esetre, ha a mendemonda mégis igaz volna. Urbán Jenő azt válaszolta: — Jó van Lázár, majd eljárogatok hozzátok. IV. Az első vizit kissé feszes volt, hanem mikor már egyedül is maradhattak és kölcsönösen elmondták egymásnak szenvedéseiket, újra a régiek lettek. A visszatérő szerelem erősebb, veszedelmesebb; különösen ha az asszonyban a már elveszettnek hit- első leányszerelem ébred újra fel. A szép Dragicsevicsné most már nem fojtotta vissza a szenvedélyét, de hatalmas erejével magával sodorta Urbánt is, ki a balatoni asszonykalandok óta nem törődött mással, mint egyedül az elvesztett és ismét megtalált szerelmet élvezni minden mámorával, bűnével .. . A jó Dragicsevics pedig boldog volt, hogy betömhette a mende-mondák száját. Mert most már nem beszéltek a feleségéről. Végre is az nem gavalléria : a feleség viszonyát firtatni a férj előtt. Egyszer aztán ő maga kezdte el a róla való beszédet. — Na lássátok, hogy csak pletyka volt az egész, az én asszonyommal. Mégis lelketlenek vagytok ti, hogy nem átallotok egy tisztességes asszonyt úgy befeketíteni. Egy Urbán is volt akkor ott a társaságban, mikor Dragicsevics ezeket mondta, az nem tudta már elhallgatni. Csakúgy fennyen vágta oda: — Ugyan kérlek, ne fecsegj olyan naiv dolgokat. Hiszen mikor azokat kezdték beszélni, tényleg még nem volt semmi, de most már
