Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-05-14 / 20. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE- P* iriXTKEnzüULWiiiLTiLMiLtiLiamzxx.3iziimsES]xsxixmLi*iLVJ^Tmi<LSXiEiiciisfinföiTrrAmT[rnrrimx^ Szatmármegyében Me^uyitái: május 15-én. Melegásványviz fürdők, szénsavas fürdő, hidegviz-győgyintézet. Dr. Buling-féle Inha áció. 160 kényelmesen berendezett szoba, viz- veziték. acetylén-világitás, vasúti állomás, posta, táv rda, telefon, gyógytár helyben. Prospektust, vizröl árjgpíHt kívánatra küld: a fardűigazgattság. crftTTroranr mamiriimiöm:] 34l{aü3iEa!maa.'iTn;(n)i(tüC!TtTniinr))i(.intr végéig tart. Május 25-én ül össze megint a képviselőház, hogy a kormány beterjesztett és beterjesztendő javaslatait letárgyalja. A már beterjesztett törvényjavaslatokon kivül az igazságügyminiszter — hir szerint — május 25-én bizonyos ünnepiességgel készül átadni a nyilvánosságnak az általános polgári törvénykönyv második tervezetét s egyebekben több más javaslat is készül. Többi közt egészen uj büntető törvény- könyv szerkesztésére is külön kodifikáló szervezet alakul. Az összeférhetetlenségi törvény. Több kereskedelmi és iparkamara felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez az összeférhetetlenségi törvény revíziója érdekében. A választójogi reform ugyanis több olyan intézkedést tartalmaz, melyeknek életbeléptetése után a munkaadók hátrányosabb helyzetbe jutnak azokkal a munkásokkal szemben, akik, mint uj választók, a parlament munkásságában részt vehetnek. Lukács miniszterelnök e tekintetben már a törvény parlamenti tárgyalásakor kilátásba helyezte a törvény megfelelő revízióját és a kereskedelemügyi és az igazságügyi minisztérium képviselői legközelebb értekezletet tartanak, hogy a; módosítás irányelveiben megállapodjanak. A törvényjavaslat a nyár folyamán el fog készülni és a választójogi törvénynyel kapcsolatos többi törvényjavaslattal együtt az ősszi ülésszak legelején fog a képviselőház elé kerülni. edd Mei Országo A Magyar Gazdaszövets Ignác elnöklete alatt Kassái tartandó gazdagyülés iránt oly nagy érdeklődés nyilv szervezkedő gazdák körébe előjelekből Ítélve, kétségtel a kassai nagygyűlés nemc$ eseménye lesz agrármoz esztendejének, hanem mér togatottságában még az léseket is felül fogja múlni nác nyitja meg a gyűlést, kozatokkal, mig a határoza Dessewffy Emil gróf és ják előterjeszteni. A Gazc azonban közéletünknek sága jelezte felszólalását a pártkülönbség nélkül. Megkapó mozzanata les ünnepnek a föídmivelő gyülekezése Rákóczi sírjánál teszi a Gazdaszövetség gyűlés tagjai résztvehetnek vármegyei Gazdasági Egyes dezendő tokaji borkiállitásoji tolon, Az A bauj -Torn a várni eg Egyesület és a vendéglátó a legszélesebb körű előkészíti s gazdagyülés. ügnek Darányi junius 18-án országszerte énül meg a n, hogy az ín, miszerint ak kimagasló dalműnk idei iteiben és lá- gi nagygyü- Darányi Ig- ontos nyilat- i javaslatokat skó Pál fog- aszövetségnél z|átnos kiváló- nagygyűlésen az agrár- Magyarország amelyre légszomját. A a Zemplénidet által ren- és borkós1 ei Gazdasági íassa városa Heteket teszi meg, hogy minden a legpompásabb rendben legyen. Másnap hajnalban külön vonatok viszik a gazdák csoportjail a Magas-Tátrába, mely kirándulást a Felsőmagyarországi Idegenforgalmi Szövetség rendezi, mig egy másik csoport Tátllyára és Sátoraljaújhelyre rándul a tokaji szőlők megtekintésére. Az orosz—német politika. A cár nemsokára vendége lesz Vilmos császárnak. A Balkán dühös elkeseredéssel tekint Wien felé, Pétervár és Moszkva pánszlávjai Wienen keresztül akarnak Berlinbe és Konstantinápolyba jutni s Franciaország tőkéje elvonásával, hitelmegvonással büntet bennünket azért, mert német pórázon járunk. Anglia bizonyára nem látná szívesen, ha végleg elvérzünk. Németország fegyverrel szegülne ennek ellene, mert Oroszország diadala lenne ez s elhatározó megerősödése, de gazdaságiakban mind a kettő a mi piacainkért harcol s csak annyira erősnek tűrnek meg, hogy hasznos gátjai lehessünk a szláv imperialisnak s nem annyira, hogy önálló és bátor imperialista politikát folytassunk. Láttuk az annexió- nál, láttuk Albániánál, Németország mindig eltűrte presztízsünk megtépázását s mindig rákényszeritett bennünket az alkura. Anglia csak a végső veszély percében segítette túl végzetes örvényeiben Elvállal fehérnemüeket mosni és vasalni, bármilyen női- és férfi-ruhanemüeket vegyileg tisztítani és festeni. ITALY C0ZM0S0 GYAr SÍGÖZIIMÁLMF Csomagolás és szállítás dijta- o-o lan. o-o — Hát tudja-e már kelmed, hogy mennyiért vette Miska a két sárkányt ? — Nem én! — Hát — egy Bazsarózsáért. * ♦ * Nagyot fordult a világ sorja nemsokára. Bazsarózsának szűk lett a kis falu határa, és megszökött onnan. Nem egyedül ment, magával vitte az uraságot is. — A nagy városban aztán újra feltűnt. Az Andrássy-uton járt a fogata, a Svábhegyen volt a villája, azaz, hogy nem az övé, hanem a fiatal uraságé. Ott lakott a Bazsarózsa. Az újságok írtak az uj feltűnő szépségről, ki ha megjelent, színházban, bálteremben feltűnést idézett. Megírták a Bazsarózsa történetét is. Bazsarózsa még soha sem szeretett, azaz hogy nem volt az szerelem, csak asszonyi szeszély. De végre egyszer megdobban az ő szive is. A fővárosban nagy cirkusz ütötte fel a sátrát, melyben egy mülovas tűnt fel csodálatos mutatványaival. Bazsarózsa ott volt minden este, bámulta, csodálta a művészt és — mintha valami különöset érzett volna a szivében. — A közönség tódult a cirkuszba, mert a főváros két nevezetessége ott volt található. Bazsarózsa a páholyban, a mülovas a porondon. „ Egy napon azonban Bazsarózsa páholya üresen maradt. A mülovast is hiába várta a direktora. A két vonzó delej eltűnt. -— Együtt szöktek meg ! * * * Párisban a hypodrom zsúfolásig telve volt. Bazsarózsa kisasszony lépett fel először, mint a lég királynője ! — A pünkösdi királynőn alig volt valami ruha, amikor kötélen felszállt a szédítő magasba és ott végezte hajmeresztő produkcióit. Megtanult komédiázni. mert szeretett. — A mülovas elverte azt a tömérdek pénzt, amit Bazsarózsa magával hozott s amikor pénze nem volt, a szépségét akarta kamatoztatni. Ez is jól jövedelmezett. A hyppodrom mindennap zsúfolásig megtelt Bazsarózsa kedvencévé lett a közönségnek. Bazsarózsa szerette a mülovast, — de a mülovas nem szerette őt, csak a pénzét. Egy napon épen fent repült a magasban Bazsarózsa. Pajzánul lengett egy szál kötélen az óriási helyiség egyik sarkától a másikba s e közben észrevette, hogy a mülovas nagyon élénken udvarol az egyik páholy szép hölgy vendégének. Odafönn elfogta a féltékenység és megcsúszott. Alázuhant a mélységbe < s kitörte a lábát. Csoda, hogy meg nem halt. * * * öt év múlva a csendes kis faluba megint pünkösdre kongott a harangszó. De ez nem ébresztette föl Buzinkó Mihályt; ott ült szobájában, s pénzt olvasgatott. Egy, kettő . . . harminc: mind arany ! Már háromszor kopogtak ajtaján, de ez nem nyílt ki. — Nyisd ki Mihály! — könyörgött egy vékony asszonyi hang. Ruzinka Mihály fölrezzent. — Ki az ! . . . Mit akarsz ? 1 — Nyisd ki férjem ! Mihály fölszakitotta az ajtót, s ott állt egy sánta nyomorék asszony. Bazsarózsa volt. — No Mihály itt vagyok! Eladtál, most végy vissza ! Mihály megtántorult. Az asszony odafutott az asztalhoz, mikor meglátta az ott szétterített aranyakat s mind szétszórta a földön. — Hahaha ! ez a Judás pénz ? ! Mihály megvadult: zsugori lelkét elfutotta a vér s djihösen rohanta meg az asszonyt. Bazsarózsa meghalt . . . Mihály megjelent a biró előtt. — Fogjanak el, megöltem a pünkösdi ki*" rálynét! — Melyiket te Miska ? — Hát a Bazsarózsát. Villámként csapott le a hir a törvénybiró- ság előtt. Ruzinka Miskát elfogták és elvitték az örök sötét börtönbe: az őrültekházába.
