Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-05-07 / 19. szám

B NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Mindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltök, függönyök, teritök, sző­nyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! ! Hadfié! Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestő és vegyitisztitó Nagykárolyban Kölcsey-utca I. sz. A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59’ TMÖ1 SmSm^BSUí^Sí Bármely kényes szinü és gazdag diszitésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. 0** Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek társadalom mozgató kerekei közül elko­pott, elveszett volna a legmagasztosabbra hivatott ellensúlyozó az : erkölcsi érzés. Aki fölül tud emelkedni a napi eseménye­ken, kétségbeesetten kell észrevennie, mennyire elzüllött a társadalom minden téren. A politikában kíméletlen harcok folynak ; tisztes küzdelmek helyett kölcsö­nös becsmérlésben, becsület-tiprásban kéjelegnek az ellenfelek; a kulisszák mögött pedig vígan folyik a panamázás. Tombol a pártok szenvedélye! Ez a politika. Sikkasztások, panamák, vesztegetési botrányok, családi boldogságok földulása, tolvajlások rengeteg sorozata, ez a társa­dalom képe. A bűnözési statisztika soha olyan irtózatosan magas arányszámokat nem mutatott föl, mint néhány esztendő óta. Napirenden a rablógyilkosságok, csa­ládirtások. Nekünk, akik minden elmúló hétről uj meg uj krónikát készítünk, szinte más dolgunk sincs, mint hogy botrányokat, borzalmas eseteket rögzít­sünk meg az olvasó számára, aki arra kiváncsi: mi újság ? Ritka madár, fehér holló egy-egy fölemelő, nemes és meg­indító eset, amelynek világra szülője: az erkölcs, a tisztesség. Józanság, megfon­toltság nélkül élnek az emberek; min­denfelé csak a szenvedély tobzódik. Ijesztően elburjánoztak a kártyabarlan­gok ; minden nap kipattan egy-egy per­verz botrány; a kicsapongás, kéj-hajhá- szás már nemcsak nagyvárosi specialitás: otthonos minden városban. Az irodalom nem tud produkálni, elhatalmasodnak a férc-müvek; kultúrát terjesztő munkák helyett üres léhaságok szerepelnek; ret­tentő módon megnövekedett a pornog­ráfia, amely megmételyezte már a legelő- lőbb köröket, betolakodott a társalgásba; szinte kötelező divat a trivialitás, a némi­leg enyhített trágárság, kétértelműség a müveiteknek látszani akaró emberek szótárában. Kétségbeejtő kép, amelyet nem enyhít sehol, semmi vigasztaló jele­ség. Mikor tisztul már ki a bűn, az erkölcstelenség e rettentő káosza? A munkácsi püspök a szatmármegyei román lázitásokról. Az uj görög katholikus püspök kinevezése. — Nagykároly lesz-e a püspöki székhely? — A kismajtényi és szamosdobi esetek. — Az elége­detlenek visszacsatolása. Érdekes, Nagykárolyt, vtflamint egész Szatmárvár megyét érdeklő beszélgetést folytatott a napokban Dénes Sándor, a „Szamos“ felelős szerkesztője, Papp An­tal, a munkácsi görög katholikus egyház­megye Ungváron székelő püspökével. A minden izében érdekes beszélge­tést itt közöljük: — Van-e alapja annak az egyes lapok­ban is megjelent hírnek, hogy Méltóságod rövidesen lemond a hajdudorogi egyház­megye apostoli adminisztrátorságáról ? — Szó sincs róla. Engem az adminisztrá­tori teendőkkel a pápa Őszentsége bízott meg anunciatura- utján és ennek a megbízatásnak kötelességem eleget tenni mindaddig, amíg a hajdudorogi püspököt fel nem szentelik, illetve amig az uj püspök meg nem kezdi működését. Az én lemondásom engedetlenség lenne a szentszékkel szemben. nyilvánvaló, hogy itt óriási értékek vannak for­galomban. De mindez semmi az igazi, nagyobb bélyeggyüjtemónyek jelentőségéhez képest. Az Egyesült-Államokban, hiteles ottani becslések szerint, 150,000 bélyeggyűjtő él s a San-Francisco pusztulása alkalmával elveszett bélyeggyüjtemónyek értéke harmincöt millió dollárra rúgott. Ez pedig csupán egyetlenegy város a tengeren túl! Szekulla Béla hazánkfia, Magyarország leg­tekintélyesebb, mondhatni egyetlen bélyegnagy­kereskedője, akinek ezen számszerű adatokat köszönhetem, Frankfurtban negyvennél több oly bélyeggyüjteményt ismer, amelynek az ér­téke meghaladja a százezer koronát. Nevezett bélyegnagykereskedő kuriózumként említette, hogy a világ minden részében tett utazásai alkalmával, többek között Délafriká- ban látta, hogy a kafferek, felismerve az álta­luk lakott exotikus országok bélyegeinek érté­két, azokat félreteszik, aztán pedig kitűnő üz­leteket csinálnak velük. így vannak köztük, akiknél a felhalmozott bélyegek értéke 100—300 ezer koronát tesz ki. Mindezeket figyelembeveve, a magunk ré­széről csak őszintén sajnálhatjuk, hogy ma, mikor az óriási közterhek fedezésére lázasán keresnek újabb meg újabb adótárgyakat s még a gyufa megadóztatására is gondolnak, ami magyar bélyegeinknek a nemzetközi piacon értéke nincsen. Mondják, hogy a magyar kincs- j tár is legközelebb követni fogja a külföld pél- \ dáját s méltó bélyegekkel fogja pótolni a ré- j gieket, amelyeknek sem philateliai, sem pedig j művészi becset nem lehet tulajdonítani. Uj madyar bélyegeknek kiadása nemcsak a külföld előtti reputációnk érdekében már égető szükséget képez, hanem a megadóztatás­nak is egy oly okos és mellette népszerű módja, amelynél az adó legnagyobb részét a — kül­föld fizeti. Végül pedig inég az úgynevezett jótékony- célú bélyegekről kell megemlékeznem, amelye­ket, néhány év óta osztrák mintára nálunk is forgalomba szoktak hozni. Ezek sohasem fog­nak nevezetesebb összegeket jövedelmezni, amig levelek bérmentesítésére postailag nem lesznek használhatók. Mert csak a postailag használható jótékonycélu bélyegnek, amelyet minden gyűjtő örömmel vesz fel a gyüjtemé-; nyébe, van értéke és hoz hasznot is. Angliá­ban, Oroszországban, Romániában milliók foly­tak be ilyen módon s mindenki meg volt elé- j gedve, a jótékonycélu egyesületek, a kincstár | s nem utolsó sorban a bélyeggyűjtők, akik egy-egy szép sorozattal gyarapithatták gyűjte­ményeiket. — Yárható-e rövidesen az uj egyház­megye püspökének kinevezése ? — A kinevezés, nézetem szerint nem fog soká késni. A sürgősség szükségességét magam is kifejeztem a miniszter ur előtt. Sürgősnek tartom az uj püspök mielőbbi kinevezését már csak azért is, hogy az elégedetlen román pa­! pok lássák, hogy a hajdudorogi püspökség fel­állítása nem utópia és az ellen hasztalan agi­tálnak és lázitanak. — Nagykárolyban vagy Hajdudorogon lesz-é a püspöki székhely ? — Erre nézve nem tudok választ adni. A bécsi pápai nuncius meglepetéssel fogadta a székhely kérdésben Nagykárolyt emlegetni. Nagykárolyról ugyanis az alaptárgyalások so­rán nem volt szó. De azért nincs teljesen ki­zárva a nagykárolyi székhely, mert valószínű­leg újabb tárgyalások lesznek az ügyben, ami­kor a székhelynek Nagykárolyban leendő elhe­lyezése is megvitatás alá kerül. (Meg kell itt jegyeznünk, hogy erre a kér­désre annak idején, mikor a vármegye küldött- j sége Esztergomban járt, Gsernoch János her- ! eegprimás szinte szoszerint ezt a választ adta.) — Milyen Méltóságod állásfoglalása az engedetlen lelkészekkel szemben ? — Eddigelé nem igen volt dócém ez ügy­ben. Legutóbb azonban Szatmármegye főis­pánja — aki, úgy látszik, nagy erólylyel kezeli ezt az ügyet — szives volt egy pár dokumen­tumot rendelkezésemre bocsájtani. Ha a többi adatok is úgy fogják támogatni a vád tárgyát képező tényállást, mint ezek, akkor bizony az engedetlen papok a pájpai hulla és a királyi diploma ellen izgattak és ez igen súlyos és ter­hes következményekkel járna rájuk nézve. — Mindenesetre megvárom a polgári bíró­ság ítéletét. Az általam kiszabandó büntetés minőségére és mérvére nézve ezidőszerint nem nyilatkozhatom, mert nem akarok praejudikálnn És ha akarnék, akkor sem tehetném, amig a tényállást teljes egészében nem ösmerem. A kánonjog ugyanis minden bűncselekményre nézve pontosan precizirozza a kiszabandó bün­tetést. Ettől annak idején eisern térhetek majd,, de elébe meg egyáltalában nem vághatok. így azt sem mondhatom még meg, hogy az illető lelkészek megmaradnak-e egyáltalában jelen­legi javadalmazási helyükön, áthelyeztetnek-e vagy esetleg állásukat vesztik. — A kismajtényi és szamosdobi sajná­latos eset után fogja-e folytatni Jaczkovics püspöki külhelynök további hivatalos kör­útját ? — Igen. Már igen sok lelkész jelentette nálam, hogy náluk a helyzet egyáltalában nem veszedelmes s igy a helynök ur minden aggo­dalom nélkül folytathatja útját. — Megtörténhetik-e, hogy az elégedet­lenkedő románok által megjelölt hitközsé­gek visszacsatoltassanak régi egyházmegyé­jükhöz ? — Erről szó sincs. Ez a beosztás már meg- váftoztathatlanul igy marad és igy megy át az életbe. Ezzel a reménységgel az illetők csak áltatják magukat. Az egész dolog különben onnan ered, hogy a pápai bulla végén tényleg van szó egy esetleg eljövendő revízióról. De ez a nagyon messze jövőre szól és néhány évtizeden belül nem is lehet aktuális. A további beszélgetés során említést tett még a püspök a máramarosi schizmatikus mozgalomról,'amelynek ügyében nemrég Szat- mármegyében is tartott a határrendőrség ház­kutatást. — Ezt az aggodalmamat kifejeztem Őfel­sége a király előtt is. Mikor ugyanis Őfelsége kihallgatáson fogadott, hogy megköszönjem a kinevezésemet, jóságos kék szemeivel melegen reám nézett, atyailag rám mosolygott és igy szólt: — Most már aztán sok dolga lesz a püs­pök urnák.

Next

/
Thumbnails
Contents