Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-04-30 / 18. szám

6 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Versenykuglizás. A »Nagykárolyi Pro­testáns Társaskör“ f. évi május hó 1-én — áldozó csütörtökön — délelőtt 10 órai kezdet­tel nagy versenykuglizást rendez a kővetkező nyeremény tárgyakra: 1-ső dij egy díszes fali óra, 2-ik egy szép köves aranygyűrű, 3-ik egy tula zsebóra, a 4-ik dij 10 félliteres üveg bor 5 szódavízzel, melyet az fog megnyerni, aki a meghatározott számtételekből legtöbbet meg­tesz — de nyeremény tárgyat nem nyer. 3 do­bás ára egyleti tagoknak tételenkint 10 fillér, nem egyleti tagoknak 20 fillér. Ezen érdekes­nek ígérkező élvezetes versenyre ezúton hívja meg úgy az igen tisztelt köri tagokat, mint az ez iránt érdeklődő közönséget, — a Kör el­nöksége. Á legideálisabb fürdőhely Magyaror­szágon kétségen kivül Trencsénteplitz. Kénes hőforrásai és iszapfürdői súlyos betegeket gyó­gyítanak. Emellett tiszta, pormentes levegője, gyönyörű parkja, erdőkoszoruzta hegyei, vad­regényes kiránduló hegyei arra praedestinálják, hogy nemcsak gyógyhelye legyen a betegek­nek, hanem a legkellemesebb nyaralóhelye az egészségeseknek. Nagyszerű, a szó szoros ér­telmében internacionális társas élete van, mert a szomszédos Német-, Lengyel- és Orosz­országból rengeteg fürdővendég keresi fel. A vezetőség a szerényebb viszonyok közt élő hi­vatalnokokról sem feledkezik meg, amikor cse­kély 8 koronáért teljes úri pensiót és fürdőt vagy iszapkezelést ád a tavaszi és őszi hóna­pokra, tehát a zsúfolt föidény 10 hetét kivéve, az egész évben. Mibe került a mozgósítás? A „Magyar Pénzügy“ cimü szaklap azt állítja, kogy az osztrák-magyar monarchia északi és déli hatá­rán végrehajtott részleges mozgósítás költségei eddig körülbelül egy milliárd koronára rúgnak. Oroszország hasonló természetű kiadásai ezt az összeget is meghaladják. De amig Oroszor­szág ezeket a költségeket kölcsön felvétele nél­kül, a pénztári készletekből tudta felfedezni, addig Ausztria-Magyarország drága kölcsönhöz kénytelen folyamodni. Magyarország a részle­ges mozgósítás tartalma alatt (eddig' 425 millió korona) decemberben 125 millió A1l^la-os kincstári jegy és most 150 millió K. 41/20,0-os járadék és 150 millió K. 4 x/2 °/0-os kincstári jegy, (Ausztria pedig 275 millió K.) december­ben 125 millió K. 4 Vo-os kincstári jegy és most 122‘8 millió márka=150 millió K. 4 1/2U,Vos törlesztéses járadék kölcsönt vett fel. Ez ösz- szesen 700 millió korona. Mindenesetre feltűnő, hogy Magyarország, melyre a kvóta arányában a költségek kisebbrésze jut, nagyobb kölcsönt volt kénytelen felvenni, mint Ausztria, ügy látszik, az osztrák pénzügyminiszternek nagyobb pénzkészletek állottak rendelkezésére, mint ma­gyar kollegájának. Osztrák lapokban azt olvas­suk, hogy az osztrák és a magyar kormány között állítólag tárgyalások vannak folyamatban abból a célból, hogy Magyarország a költségek­nek legalább a felét, (tehát nem a kvóta ará­nyában) viselje, minthogy a rendkívüli katonai intézkedések főleg Magyarország határainak, a védelmére eszközöltettek. Az ország elvárja a kormánytól, hogy ezt az osztrák követelést ha ugyan erről egyáltalán szó lenne, erélyesen vissza fogja utasítani. Népmozgalmi kimutatás. 1913. április 21-töl — 1913. április 28-ig. Születtek : Orosz Albert szíjgyártó leánya: Erzsébet róm. kát., Blum Adolf kereskedő fia: Andor izr.,. Szántó József távirati kézbesítő leánya: Ilona róm. kath., Szántó József távi­rati kézbesítő leánya : Erzsébet róm. kath., Schlesinger Dávid fakereskedő leánya: Jolán izr., Weisz Zsigmond kárpitos leánya: Erzsé­bet izr., Berkovits Mór szabó leánya: Szeréna izr., Belenyi József fia: József ref. — Ez év­ben születtek száma 169. Kihirdetésre jelentkeztek: Fekete György Fülöp Juliannával, Berki Ferenc Pál Teréziával, Kozzsa József Fátyol Piroskával. Házasságot kötöttek: Halhóber János nap­számos róm. kath. Pinczés Zsuzsannával ref., Verpá István napszámos gör. kath. Oláh Vi­rággal gör. kath., Kis Lajos gépész gör. kath. Kricsfalussy Erzsébettel gör. kath.. Kincli Jó­zsef cipész róm. kath. Kosztin Veronikával (özvj gör. kath. Meghaltak: Siket Ferenc napszámos g. k. 46 éves, hörggyulladás. Özv. Láng Mórné szül. Pollák Zálí izr. 70 éves, agyguta. Demkó József vincellér r. k. 62 éves, szivszélhüdés. Kaiser Vendel lemezgyári munkás r. k. 57 éves, gyomorrák. Assók Anna kéregető ref. 45 éves, bélhurut. Beszter Ödönné szül. Gnánt Ágnes r. k. 45 éves, agyguta. Kozák Ferenc napszámos ref. 63 éves, májzsugorodás. Özv. Varga Györgyné szül. Asztalos Katalin ref. 58 éves, agyguta. Tóth Antal ref. két hónapos, ránggörcs. Szilágyi Mária g. k. 12 hónapos, gümökórosagyhártyalob. Ikladi Mihály ács r. k. 37 éves, kútba ugrott, belefult. Stern Jenő izr. 7 hónapos, ránggörcs. Obergesser Irén 28 napos ref. ránggörcs. Özv. Darna Demeterne szül. Petráska Anna g. k. 75 éves, aggkór. Ez évben a meghallak száma 169. Kertmegnyitás. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy az Arany János-utcán levő „Kispipa44 vendéglő kerthelyiségéi hurkaestélvlyel egybekötve folyó évi május hó elsején Krizsán György zenekara közreműködésével ünnepélyesen megnyitom. Kitűnő, házilag készített friss kolbász és hurka és mindennemű meleg és hideg ételek. Tisztán kezelt kitűnő csaholyi HV“ óbor! Tttfi Padlózott, fedett tekepálya! Abonensek elfogadtatnak! A nagyérdemű közönség szives pártfogá­sát kéri Angyalfi Ferenc. Egyház-iskola. Lelkészi jubileum. Berey József esperes, nagyecsedi ref. lelkész a napokban ünnepelte 25 éves szolgálatának jubileumát. Nagyecsed község lakói valláskülömbség nélkül üdvözölték a szeretett lelkipásztort, kit díszes ajándékkal lepték meg. Fetser Antal gyulafehérvári püspök­jelölt. Gróf Mailáth Gusztáv Károly erdélyi pöknek kalocsai érsekké való kinevezése, mint beavatott helyről kitudódott, befejezett ténnyé vált. A püspök ősszel foglalja el az érseki széket. A megüresedett gyulafehérvári püspök­séget ehhez képest szintén csak az őszi hó­napokban töltik be. Legújabb és egyben leg­valószínűbb jelölt is erre a méltóságra a nagy­károlyi származású Fetser Antal nagyváradi felszentelt püspök. Konfirmációi ünnepély. A nagy károlyi ág. hitv. ev. egyházban a konfirmációi ünne­pély holnap — Áldozócsütörtökön ünnepén — a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten tar- tatik meg az egyházközség Terem-utcai temp­lomában, amikoron is a konfirmáltak először járulnak az Ur asztalához. Az ünnepélyes szer­tartást Rédei Károly az egyházközség lelkésze végezi. Szatmármegyei tanítók figyelmébe. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a folyó iskolai évnek befejezése után és pedig julius hó 1-töl 22-ig terjedő időben több állami ta­nító s tanitónőképző intézetben továbbképző- tanfolyamot rendez, még pedig: Tanítók szá­mára a csurgói, kiskunfélegyházai, lévai és sárospataki állami tanítóképző s tanítónők ré­szére a sepsiszentgyörgyi és szabadkai állami tanítónő intézetben. Mindegyik tanfolyamra 50—50 hallgató vétetik fel, akik közül 30—30 hallgató áliamköltségen kap az intézet interná- tusában szállást és étkezést s ezenfelül 15— 115 korona útiköltségben is részesül. A saját i költségükre jelentkező hallgatók ingyen szál­lást és mérsékelt áron étkezést is kapnak az intézetben. A fent elsorolt tanfolyamok, bármelyikére való felvételért folyamodhatnak az ország bármelyik részében bármely jellegű iskolánál működő oki. tanitók |s tanítónők. A felvétel iránti bélyegtelen kérvények Szatmár- vármegye tanítói részéről vármegyénk kir.. tanfelügyelőjénél nyújtandók be és pedig legké­sőbb f. évi május hó 15-ig. Uj állami iskolák Szatmármegyé- ben. A folyó évben megnyitandó áll. el. isko­lák elhelyezése céljaira Szatmármegyében a következő helyeken vásárolt telkeket a közok­tatásügyi kormány: Ilobán 4000 koronáért, Gyöngyön 4000 koronáért, Szakállasíalun 7000 koronáért. Az 1914. évben a következő közsé­gek részére van tervbe véve áll. elemi iskolák szervezése: Csengerujfalu, Bikszád, Számos- lukácsi, Felsőfernezely, Jávorfalu, Lázári, Kol- czér, Érkörtvélyes, Kisbozinta,- Lénárdfalu, Zazar, Ráksa, Középhomoród, Genes és Ópályi. Egy református esperes öngyilkos­sága. Kiss Bertalan lelkész, csak nemrégiben megválasztott szatmári ref. esperes ehó 20-án Szamoskeéren szivén lőtte magát s rögtön meghalt. Okát szívbajával vélik magyarázni, mert belegsége az utóbbi időben igen gyö­törte. Különösen a szatmári választás izgalmai viselték meg erősen s most újabb választási válságokban vett részt. Állomáshelye, Szamos- keer megüresedett lelkészi állásra két pályázó volt, akik közül az egyiket ő is támogatta. Volt hívei meg is Ígérték neki, hogy az ő je­löltjét választják meg, azonban nem úgy lett. Jelöltje kisebbségben maradt, s Kiss szinte búskomorságba esett, mert hivei nem méltá­nyolták azt a harmincéves működést, melyet körünkben kifejtett. Állítólag ezen való elke­seredése adta kezébe a fegyvert. Özvegye és hét gyermeke gyászolja a tragikus véget ért lelkészt. Ipar, kereskedelem, kíizgazdaság. A vidéki takarékpénztárak válsága. — Szatmárvármegye hatóságainak figyelmébe. — A hosszú pénzkrizis főleg a vidéken szedte áldozatait. Több mint száz intézet bukott meg és tűnt le a semmiségbe, mindenütt anyagi pusztulást és elkeseredést hagyva maguk után. Nem csoda, ha ilyen körülmények között a takarékgyüjtö közönség bizalma megrendült és egymásután szedte ki a betéteket a vidéki takarékpénztárakból, melyek pedig túlnyomó részben jól fundált, szolid intézetek, amelyek kritikus időkben mindig fényesen megállották helyüket. A vidéki pénzintézeteknél lényeges szerepet játszanak azok a betétek, melyeket községek, törvényhatóságok, testületek és más nyilvános jellegű tényezők helyeznek el. Most azután, sajnos sok helyen azt kell látnunk, hogy akció indult meg arra nézve, hogy ezek az állandó jellegű betétek a vidéki pénzintézetektől el­vonassanak. A legyagyobb baj pedig az, hogy éppen ebben az akcióban épen a hatóságok és a hivatalos személyek járnak elől. Eleinte az Országos Központi Hitelszövet­kezetnek csináltak reklámot és ilyen módon vontak el nagy tőkéket a vidéktől. Később a főpapság agitált az egyházi pénzek biztosabb elhelyezése mellett, most pedig már a ható­ságok lépnek fel nyiltan a vidéki pénzidtéze- tek ellen, olyan időben, amidőn azoknak a közönség bizalmatlansága következtében amúgy is igen nagy szükségük volna az állam és a törvényhatóságok nyomatékos támogatására. Csak legutóbb történt, hogy a kormány a köz­ségeknek azt ajánlotta, hogy a községek a szegény alapot vegyék ki a takarékpénztárak­ból és fektessék az állami járadékokba, a na­pokban pedig egy árvizmentesitő társaság gyű­lésén a földmivelésügyi miniszter szolgált azzal a figyelmeztetéssel, hogy a társaság a felvett kölcsönt ne vidéki pépzintézetnél helyezze el, ahol az veszélyeztetve van, hanem valamely fővárosi nagybanknál. Azt felesleges bizonyítanunk, hogy a vidéki pénzintézetek a periteriákon minő fontos gaz­dasági és kulturális missziót teljesítenek. Az a körülmény, hogy egy páratlan válság bizo­nyos könnyelműségeket, üzletviteli hibákat és

Next

/
Thumbnails
Contents