Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-04-23 / 17. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 Ü .'I Uzletáthelyezés. Addig is az összes Május 1-én női-, férfi- és gyermekruha raktáramat m Véber Tibor ur házából Igaz Károly ur házába a „Fekete y Sas“ gyógyszertár szomszédságába helyezem át. áruimat (tekintettel az elköltözésre) mélyen leszéillitott árakban árusítom el. || Tisztelettel: Szabó Halmán. § T:u«« UA-AUam Inlnnlnni i’n I n+b nbri O Q no rn IO Rákóczi-utcai lakházam május hó 1-től kiadó, esetleg eladó­Ugyancsak május l-töl kiadó a Wéber Müvászest a városi színházban. A szatmári színtársulat tagjai és pedig Bállá Mariska, Dénes Ella, Somogyi Rózsi, Barics Gyula, Sürneghy Ödön, Szalóki Dezső, Bársony Aladár és Hajsinek Rezső karnagy, a városi színházban f. hó 25-én, pénteken, kabaré-elő­adást rendeznek. Előadásra kerülnek a legújabb kabaré-dalok, az „Aranyeső“ meg a „Cigány- prímás“ slagerszámai. Teljesen fehér kabaré. Jegyek előre válthatók Gál Samu könyvkeres­kedőnél a rendes színházi árakon. Szatmármegyei jegyzők gyűlése. Szatmárvármegye községi- és körjegyzők, al- és segédjegyzők egyesülete Szatmáron, a vá­rosháza nagytermében f. évi ápr. hó 26-án d. e. 10 órakor rendes közgyűlést tart. A jegyzők ezen a közgyűlésen fogják tárgyalni fizetésük rendezésé tárgyában Szatmármegye törvény- hatóságához benyújtani tervezett memoran­dumot. fyláriavölavi VÍZ kflstMtiszta, kellemes----------------------------- zamatos. Fo gtechnikusi vizsga. Valuka Antal helybeli fogtechnikus a belügyminiszter által 112026/1911. sz. rendelet 7-ik §-ában előirt vizsgát Budapesten á kiküldött bizottság előtt sikeresen letette s igy mindennemű fogászati dolgokra képesittetett. — Valuka Antalnak lapunk mai számában közölt hirdetésére fel­hívjuk olvasóink figyelmét. A jegyzők és a parcellázás. A belügy­miniszter rendeletet küldött a vármegyei tör­vényhatóságoknak, amely megtiltja, illetve min­den esetre külön engedetem tárgyává teszi, hogy a községi jegyzők magánfelek érdekeben parcellázási műveleteket végezhessenek. A „Nagykárolyi Dalegyesület“ hang­versenye. Dalegyesületünk május 1-én, ál­dozócsütörtökön délután V25 órakor a Kath. Legényegyesület dísztermében hangversenyt rendez. Műsor: 1. Három dal Hoppe Rezsőtől, előadja a dalegyesület; 2. A régi magyar dal. Szabadelőadás, tartja Szentiványi Béla. 3. Uj kuruc nóták Lányi Ernőtől, előadja a dalegye­sület. 4. Kox és Box vigjelenet. Személyek Box János nyomdászsegéd Kaizler Imre, Kox Jakab kalapos segéd Szolomajer István; Boun­cer asszony Kaizler Erzsiké. 5. Népdalegyveleg Lányi Ernőtől előadja a dalegyesület. Belépő dij személyenként 80 fillér. A dalegyesütnek ezen hangversenyére felhívjuk a közönség figyelmét. » A munkásbiztositó törvény revíziója. Szabadka város közgyűléséhez Winkler Elemér dr. és Sefcsik Lajos bizottsági tagok indítványt nyújtottak be, melyen azt kérik a közgyűléstől, hogy írjon fel az országgyűléshez a munkás­biztositó törvény revíziója érdekében. Kívánják, hogy a pénztárakat az állam vegye kezelésbe; — a betegsegélyző járulékot közadók módjára vessék ki és hajtsák be, — aki betegsegélyzési járulékot fizet, az fel legyen mentve a beteg­ápolási pótadó alól; — végül hogy a munka­adók mentessenek fel a munkások ki- és be­jelentésének a kötelezettsége alól. — Az in­dítványt elfogadták. Köszönetnyilvánítás. A cipész szak­osztály a szakrajzot tanuló cipész tanoneok jutalmazására 20 koronát adományozott, melyért hálás köszönetét mond az iskola igazgatója. Katonák az üzletvezetőségeknél. A kereskedelmi kormány és a belügyminisztérium között létrejött megállapodás szerint vdamennyi máv. üzletvezetőséghez a hadsereggel, össze­függő ügyek elintézésére egy magasabb rangú katonatisztet rendelnek. Az első ily vasutügyi katonai szakosztályt Debrecenben állították fel, amelynek vezetése Asbóth József száza­dosra van bízva. HÍREK. A vármegye — a püspökségért A vármegye közigazgatási bizottsága ! legutóbb tartott ülésén foglalkozott a leg­utóbbi botrányos ügyekkel, a melyek az uj magyar gör. kath. püspökség kérdé­sével kapcsolatosak. A vármegye közigazgatási bizottsága külön feliratot küldött a vallás- és köz- oktatásügyi miniszterhez. Lendületes és meggyőző szavak és téhvek azok, me­lyek ebben a feliratban foglaltattak. A püspökség érdekében irótt szavakat ide iktatjuk : „Erős, erélyes és határozott intézke­désre van itt szükség, Kegyelmes Urunk, kesztyűs kézzel ezt elintézni nem lehet, szigorúan kell bűnhődni azoknak, akik a magyar állam fenha- tóságát elismerni nem akarják és akik szemében minden gyűlöletes és meg­vetendő, ami magyar.*1 „Amidőn mi Nagynléltóságodat a lá­zitó lelkészekkel szemben legszigorúbb intézkedések megtételére tisztelettel fel­kérjük, egyben vármegyénk nemzeti­ségi mozgalmaktól eddig nem zavart békéjének helyreállítása érdekében a g. kath. magyar püspök kinevezését halaszthatatlan sürgősségűnek jelentjük, hangsúlyozva azt is, hogy feltétlen szükségesnek tartjuk maryar nemzeti érdeléből, hogy g. kath. püspökség székhelyéül a nemzetiségi szempontból legexpouáltabb helyen fekvő Nagyká­roly város jelöltessék ki.“ Debreceni István szabadsága. Debre­ceni István kip. tanácsos, polgármester szabad­ság idejét Abbáziában tölti. A polgármester a Wecsey-pensióban lakik. Csilléry Dávid táblabiró. A király Csilléry Dávid járásbirót, a nagykárolyi kir. járásbíróság kiváló jogi lu^ásu vezetőjét, kir. ítélőtáblái bíróvá nevezte ki. A népszerű és köztiszteletben álló biró előléptetését a legszé­lesebb körben szinpáthiával fogadták. Bírói kinevezés. A király dr. Székely Eduardot, a debreceni ítélőtáblánál alkalma­zott bírósági jegyzőt, a szatmárnémetii kir. törvényszékhez albiróvá nevezte ki. Fogtechnikusi vizsga. László Jenő Jó­nás és Valuka Antal — mint értesülünk — jósikerrel tették le Budapesten a fogtechnikusi vizsgát. A nagykárolyi tejvizsgálat ered­ménye. Mint lagutóbbi lapunkban megírtuk, e hó közepén tartotta a szatmárnémetii fővegyész a tejvizsgálatot. A magával vitt tejtermékeket tegnapelőtt küldötte vissza a rendőrkapitányi hivatalhoz a vizsgálat eredményével is. E sze­rint Bontya Jánosné kismajtényi, Tolvaj Zsig- mondné Klára-majorbeli asszonytól vett tejben találtatott némi viz. Árgyelán László nagyká­rolyi lakosnőtől vett tej nem megfelelőnek ta­láltatott. A rendőrség ennek alapján az eljárást megindítja. Zinner István étterme Nagykároly, Nagypiac. Kitűnő ételek és italok. Ju­tányos árak. Pontos kiszolgálás. Friss villásreggeli. Abonoma. nem nagyobb a fizetése, mint egy valamire­való parádés kocsisnak. Ráadásul ezért a cse­kély fizetésért körzetének szegény betegeit in­gyen tartozik gyógykezelni. Csoda-e tehát, ha ilyen körülmények közölt akárhány vármegyére akadunk az országban, amelyikben 8—10 köz­ségnek nincs orvosa. Ez az oka aztán annak, hogy ha ragályos betegség üt ki a falvakban, jobban megtize­deli az embereket, mint akármelyik egészség­telen városban. Vannak részei ez országnak, hol a gyermekhalandóság nagyobb, mint pl. magában a fővárosban. Ez sem bizonyít más egyebet, minthogy a falvak közegészségügye nagyon el van hanyagolva. Arról meg ne is beszéljünk, hogy hány fa­luban, sőt tekintélyes lélekszámúnál biró nagy­községben van kórház. Még azokban a közsé­gekben is, amelyek egy két orvossal eldicse­kedhetnek, a kórház fogalma ismeretlen. Van­nak viszont olyan községek, ahol van ugyan u. n. kórház, de mentsen meg az Isten min­denkit attól, hogy valaha abba kerüljön. Korántsen irigyeljük a városi kórházakra fordított százezreket, mert nagyon jól tudjuk, hogy ennek dacára, mégis kevés kórházunk van még városokban is. Színháza van minden városnak, de a modern kor követelményeinek megfelelő kórház, csakis kivételes városoknak képezheti büszkeségét. A városoktól tnessze- messze eső falvakban pedig ez teljesen isme­retlen fogalom. Szabad ezt tűrnünk? Szabad megengednünk, hogy a falusi közegészségügy ezentúl is olyannyira elhanyagolt rnaradjon ? Vájjon nem nemzeti kötelesség-e a falvak olyannyira értékes ember-anyagát jövőre meg­óvni a pusztulástól? Hogy mi módon lehet gyökeresen orvo­solni a falvak elhanyagolt közegészségügyét, azon törjék a fejőket azok, akik erre illetéke­sek. Nekünk mindössze az a kötelességünk, hogy rámutassunk a mostani tulon-tul mostoha helyzetre. Jöhet még olyan idő, amikor a fal­vak népe a mostaninál is becsesebb lesz, ki kell tehát ragadnunk a falvakat elmaradottsá­gukból s meg kell nekik is adni mindazt, amiben a városi nép a humánizmus jelszava alatt részesült. Ő igy kívánja kifejezni mindinkább lángoló szerelmét menyasszonya iránt. Már a régi népeknél szokásban volt az el­hunytak megkoszorúzása, jelesül az egyptomi piramisokban talált koszorúk igazolják ezt. Az üde, friss virágok és levelekből font ko­szorú a hervadás jele. Vele fejezzük ki bánatunkat és kegyeletün­ket azok iránt, akik nekünk életükben kedve­sek voltak; és virágokat ültetünk kedveseink sirhalmára, mintegy igazságot adva a költő sza­vainak, hogy: „Még holta után is kedvét keresem én, Ezen virágokat csak azért ültetém.“ Viruljatok kedves virágok, a hervadás és enyészet jelképei, viruljatok szeretteink fölött és illatozzatok, töltsétek be sziveinket a sze­retet illatával. Mi pedig öntözzük meg őket a kegyelet és megemlékezés szent könnyeivel és rezegjenek a kegyelet ártatlan zálogán a meg­emlékezés harmatcseppei. Oh, ne higyjétek, hogy a megkoszorúzott és virágokkal beültetett sirhalom a hűség és büsz­keség csillogtatása ; az embert mindenek fölé emelő legszentebb érzés, a szeretet és kegyelet képe az.

Next

/
Thumbnails
Contents