Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-04-23 / 17. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 Ü .'I Uzletáthelyezés. Addig is az összes Május 1-én női-, férfi- és gyermekruha raktáramat m Véber Tibor ur házából Igaz Károly ur házába a „Fekete y Sas“ gyógyszertár szomszédságába helyezem át. áruimat (tekintettel az elköltözésre) mélyen leszéillitott árakban árusítom el. || Tisztelettel: Szabó Halmán. § T:u«« UA-AUam Inlnnlnni i’n I n+b nbri O Q no rn IO Rákóczi-utcai lakházam május hó 1-től kiadó, esetleg eladóUgyancsak május l-töl kiadó a Wéber Müvászest a városi színházban. A szatmári színtársulat tagjai és pedig Bállá Mariska, Dénes Ella, Somogyi Rózsi, Barics Gyula, Sürneghy Ödön, Szalóki Dezső, Bársony Aladár és Hajsinek Rezső karnagy, a városi színházban f. hó 25-én, pénteken, kabaré-előadást rendeznek. Előadásra kerülnek a legújabb kabaré-dalok, az „Aranyeső“ meg a „Cigány- prímás“ slagerszámai. Teljesen fehér kabaré. Jegyek előre válthatók Gál Samu könyvkereskedőnél a rendes színházi árakon. Szatmármegyei jegyzők gyűlése. Szatmárvármegye községi- és körjegyzők, al- és segédjegyzők egyesülete Szatmáron, a városháza nagytermében f. évi ápr. hó 26-án d. e. 10 órakor rendes közgyűlést tart. A jegyzők ezen a közgyűlésen fogják tárgyalni fizetésük rendezésé tárgyában Szatmármegye törvény- hatóságához benyújtani tervezett memorandumot. fyláriavölavi VÍZ kflstMtiszta, kellemes----------------------------- zamatos. Fo gtechnikusi vizsga. Valuka Antal helybeli fogtechnikus a belügyminiszter által 112026/1911. sz. rendelet 7-ik §-ában előirt vizsgát Budapesten á kiküldött bizottság előtt sikeresen letette s igy mindennemű fogászati dolgokra képesittetett. — Valuka Antalnak lapunk mai számában közölt hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. A jegyzők és a parcellázás. A belügyminiszter rendeletet küldött a vármegyei törvényhatóságoknak, amely megtiltja, illetve minden esetre külön engedetem tárgyává teszi, hogy a községi jegyzők magánfelek érdekeben parcellázási műveleteket végezhessenek. A „Nagykárolyi Dalegyesület“ hangversenye. Dalegyesületünk május 1-én, áldozócsütörtökön délután V25 órakor a Kath. Legényegyesület dísztermében hangversenyt rendez. Műsor: 1. Három dal Hoppe Rezsőtől, előadja a dalegyesület; 2. A régi magyar dal. Szabadelőadás, tartja Szentiványi Béla. 3. Uj kuruc nóták Lányi Ernőtől, előadja a dalegyesület. 4. Kox és Box vigjelenet. Személyek Box János nyomdászsegéd Kaizler Imre, Kox Jakab kalapos segéd Szolomajer István; Bouncer asszony Kaizler Erzsiké. 5. Népdalegyveleg Lányi Ernőtől előadja a dalegyesület. Belépő dij személyenként 80 fillér. A dalegyesütnek ezen hangversenyére felhívjuk a közönség figyelmét. » A munkásbiztositó törvény revíziója. Szabadka város közgyűléséhez Winkler Elemér dr. és Sefcsik Lajos bizottsági tagok indítványt nyújtottak be, melyen azt kérik a közgyűléstől, hogy írjon fel az országgyűléshez a munkásbiztositó törvény revíziója érdekében. Kívánják, hogy a pénztárakat az állam vegye kezelésbe; — a betegsegélyző járulékot közadók módjára vessék ki és hajtsák be, — aki betegsegélyzési járulékot fizet, az fel legyen mentve a betegápolási pótadó alól; — végül hogy a munkaadók mentessenek fel a munkások ki- és bejelentésének a kötelezettsége alól. — Az indítványt elfogadták. Köszönetnyilvánítás. A cipész szakosztály a szakrajzot tanuló cipész tanoneok jutalmazására 20 koronát adományozott, melyért hálás köszönetét mond az iskola igazgatója. Katonák az üzletvezetőségeknél. A kereskedelmi kormány és a belügyminisztérium között létrejött megállapodás szerint vdamennyi máv. üzletvezetőséghez a hadsereggel, összefüggő ügyek elintézésére egy magasabb rangú katonatisztet rendelnek. Az első ily vasutügyi katonai szakosztályt Debrecenben állították fel, amelynek vezetése Asbóth József századosra van bízva. HÍREK. A vármegye — a püspökségért A vármegye közigazgatási bizottsága ! legutóbb tartott ülésén foglalkozott a legutóbbi botrányos ügyekkel, a melyek az uj magyar gör. kath. püspökség kérdésével kapcsolatosak. A vármegye közigazgatási bizottsága külön feliratot küldött a vallás- és köz- oktatásügyi miniszterhez. Lendületes és meggyőző szavak és téhvek azok, melyek ebben a feliratban foglaltattak. A püspökség érdekében irótt szavakat ide iktatjuk : „Erős, erélyes és határozott intézkedésre van itt szükség, Kegyelmes Urunk, kesztyűs kézzel ezt elintézni nem lehet, szigorúan kell bűnhődni azoknak, akik a magyar állam fenha- tóságát elismerni nem akarják és akik szemében minden gyűlöletes és megvetendő, ami magyar.*1 „Amidőn mi Nagynléltóságodat a lázitó lelkészekkel szemben legszigorúbb intézkedések megtételére tisztelettel felkérjük, egyben vármegyénk nemzetiségi mozgalmaktól eddig nem zavart békéjének helyreállítása érdekében a g. kath. magyar püspök kinevezését halaszthatatlan sürgősségűnek jelentjük, hangsúlyozva azt is, hogy feltétlen szükségesnek tartjuk maryar nemzeti érdeléből, hogy g. kath. püspökség székhelyéül a nemzetiségi szempontból legexpouáltabb helyen fekvő Nagykároly város jelöltessék ki.“ Debreceni István szabadsága. Debreceni István kip. tanácsos, polgármester szabadság idejét Abbáziában tölti. A polgármester a Wecsey-pensióban lakik. Csilléry Dávid táblabiró. A király Csilléry Dávid járásbirót, a nagykárolyi kir. járásbíróság kiváló jogi lu^ásu vezetőjét, kir. ítélőtáblái bíróvá nevezte ki. A népszerű és köztiszteletben álló biró előléptetését a legszélesebb körben szinpáthiával fogadták. Bírói kinevezés. A király dr. Székely Eduardot, a debreceni ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt, a szatmárnémetii kir. törvényszékhez albiróvá nevezte ki. Fogtechnikusi vizsga. László Jenő Jónás és Valuka Antal — mint értesülünk — jósikerrel tették le Budapesten a fogtechnikusi vizsgát. A nagykárolyi tejvizsgálat eredménye. Mint lagutóbbi lapunkban megírtuk, e hó közepén tartotta a szatmárnémetii fővegyész a tejvizsgálatot. A magával vitt tejtermékeket tegnapelőtt küldötte vissza a rendőrkapitányi hivatalhoz a vizsgálat eredményével is. E szerint Bontya Jánosné kismajtényi, Tolvaj Zsig- mondné Klára-majorbeli asszonytól vett tejben találtatott némi viz. Árgyelán László nagykárolyi lakosnőtől vett tej nem megfelelőnek találtatott. A rendőrség ennek alapján az eljárást megindítja. Zinner István étterme Nagykároly, Nagypiac. Kitűnő ételek és italok. Jutányos árak. Pontos kiszolgálás. Friss villásreggeli. Abonoma. nem nagyobb a fizetése, mint egy valamirevaló parádés kocsisnak. Ráadásul ezért a csekély fizetésért körzetének szegény betegeit ingyen tartozik gyógykezelni. Csoda-e tehát, ha ilyen körülmények közölt akárhány vármegyére akadunk az országban, amelyikben 8—10 községnek nincs orvosa. Ez az oka aztán annak, hogy ha ragályos betegség üt ki a falvakban, jobban megtizedeli az embereket, mint akármelyik egészségtelen városban. Vannak részei ez országnak, hol a gyermekhalandóság nagyobb, mint pl. magában a fővárosban. Ez sem bizonyít más egyebet, minthogy a falvak közegészségügye nagyon el van hanyagolva. Arról meg ne is beszéljünk, hogy hány faluban, sőt tekintélyes lélekszámúnál biró nagyközségben van kórház. Még azokban a községekben is, amelyek egy két orvossal eldicsekedhetnek, a kórház fogalma ismeretlen. Vannak viszont olyan községek, ahol van ugyan u. n. kórház, de mentsen meg az Isten mindenkit attól, hogy valaha abba kerüljön. Korántsen irigyeljük a városi kórházakra fordított százezreket, mert nagyon jól tudjuk, hogy ennek dacára, mégis kevés kórházunk van még városokban is. Színháza van minden városnak, de a modern kor követelményeinek megfelelő kórház, csakis kivételes városoknak képezheti büszkeségét. A városoktól tnessze- messze eső falvakban pedig ez teljesen ismeretlen fogalom. Szabad ezt tűrnünk? Szabad megengednünk, hogy a falusi közegészségügy ezentúl is olyannyira elhanyagolt rnaradjon ? Vájjon nem nemzeti kötelesség-e a falvak olyannyira értékes ember-anyagát jövőre megóvni a pusztulástól? Hogy mi módon lehet gyökeresen orvosolni a falvak elhanyagolt közegészségügyét, azon törjék a fejőket azok, akik erre illetékesek. Nekünk mindössze az a kötelességünk, hogy rámutassunk a mostani tulon-tul mostoha helyzetre. Jöhet még olyan idő, amikor a falvak népe a mostaninál is becsesebb lesz, ki kell tehát ragadnunk a falvakat elmaradottságukból s meg kell nekik is adni mindazt, amiben a városi nép a humánizmus jelszava alatt részesült. Ő igy kívánja kifejezni mindinkább lángoló szerelmét menyasszonya iránt. Már a régi népeknél szokásban volt az elhunytak megkoszorúzása, jelesül az egyptomi piramisokban talált koszorúk igazolják ezt. Az üde, friss virágok és levelekből font koszorú a hervadás jele. Vele fejezzük ki bánatunkat és kegyeletünket azok iránt, akik nekünk életükben kedvesek voltak; és virágokat ültetünk kedveseink sirhalmára, mintegy igazságot adva a költő szavainak, hogy: „Még holta után is kedvét keresem én, Ezen virágokat csak azért ültetém.“ Viruljatok kedves virágok, a hervadás és enyészet jelképei, viruljatok szeretteink fölött és illatozzatok, töltsétek be sziveinket a szeretet illatával. Mi pedig öntözzük meg őket a kegyelet és megemlékezés szent könnyeivel és rezegjenek a kegyelet ártatlan zálogán a megemlékezés harmatcseppei. Oh, ne higyjétek, hogy a megkoszorúzott és virágokkal beültetett sirhalom a hűség és büszkeség csillogtatása ; az embert mindenek fölé emelő legszentebb érzés, a szeretet és kegyelet képe az.
