Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-04-23 / 17. szám
XXX. évfolyam. Nagykároly, 1913. április 23. 17. szám. Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykfcy, város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak : Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Egész évre .............................8- kor. Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Fél évre..................................4-— „ Egynedévre .... . . 2‘ — „ Laptulajdonos ős kiadó: Egyes szám.........................—-20 „ a ^Nagykárolyi Petöfi-nyomila Részvénytársaság“. Ta nítóknak egész évre . . 61— „ Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentő nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Gazdasági közigazgatás. Irta : Teleky Dezső szolgabiró. Nem lehet elvitatni, hogy Magyarországon a szociális társadalmi akciók szép eredményeket hoztak létre. A gyermek- menheivek, szanatóriumok, népkonyhák, fogyasztási szövetkezetek, továbbá egyébb humánus intézetek, melyek a nép erkölcsi, anyagi helyzetét előmozdítani törekednek, lassan ugyan, de mégis szaporodnak. Ámde nem szabad kívánnunk, hogy érettünk mindent az ailam tegyen. A kormányok bőségszarui és a segítségre szoruló rétegek üres tarisznyái olyan távol állanak egymástól, hogy mire a kívánatosnak látszó ajándékok megérkeznek, a sok jónak hasznát venni már alig lehet. Régi közmondás, hogy: aki gyorsan ad, kélszer ad. A segélyadást értéktelenné teszi a késedelem. Amely szerkezet minél több erőátvitellel rendelkezik, annál csodásabb hatást tud produkálni. Igazán csodálkozhatunk, hogy ily viszonyok közt mégis nagynehezen kivívtuk magunknak azt a tiszteletreméltó polcot, melyen mint kulturnemzet foglalhatunk helyet. De még mennyi tenni valónk van ! Hiszen csak a kezdet kezdeténél állunk. Minden irányban mily óriási feladatok megoldása lebeg szemünk előtt, midőn összehasonlítjuk a nyugati nagy nemzetek szédületes repüléseit ami tökéletlen szárnypróbálgatásainkkal. Magyarország fokozottabb fejlődését — -ja mai széthúzó társadal®mra támaszkodva — keresztülvinni nem tudjuk, ez a mód legalább is nagyon lassúnak mutatkozik. Miniszteri leiratokkal, jóindulatú oktató rendeletekkel, buzdítással, sarkalással általános, tartós szociális mozgalmat teremteni nem lehet. Pedig nekünk még erősödni kell —- különösen gazdaságilag! Hisz ezzel karöltve jár az ipar és kereskedelem fel- virágozása, mely az elszigetelt osztályok közé összekötő hidakat fog emelni. Tehát erősödnünk kelt gazdaságilag, de miként? Az a vak politika merőben ábrándozás, melynek jelszava, hogy először az egyes polgárok anyagi helyzetén kell segiteni, módosabbá kell tenni a népet, azután minden magától jön. Elsősorban nem az egyeseket kell vagyonhoz, jobb megélhetéshez juttatni, hanem a községeket, mint erkölcsi testületeket. A reformálásnak innen kell kiindulni. Minden község legyen egyszersmind gazdasági iskola, mintatelep, szemmel látható élő példa, mely munkára, takarékosságra, élelmességre buzdítaná, szoktatná a népet, a társadalmat. A szegény államot csak a vagyonos községek tehetik erőssé. Vagyonos községek helyes háztartással a népet is boldogítani tudják. A nemzet z összes tavaszi és nyári divatujdonságokban a legnagyobb választékkal szolgál divatáruháza Nagykároly, Deáktér 18. szám. (Hadnagy-féle házban.) TARCZA. Szeressük a virágokat. (Csevegés.) A természet szép és bájos gyermekei, a növények, melyek bennünket ritka szépségű virágaikkal, vagy leveleik bizar színezetével elbájolnak, hatalmas termetük, növésük, szép alakjuk, vagy pedig leveleik óriási nagyságával bámulatra ragadnak bennünket. Nem ragadják-e meg lelkünket egy szépen berendezett kert gyönyörűen pompázó virágai, szép sorfái, virágzó cserjéi, vagy egy sötét zöld tűlevelű csoport, mely elénk varázsolja a fenyvesek által nyújtott komoly, fönségesen elragadó látványt? Valóban egy, a modern kertészet styljében berendezett viruló park, ahol egy ügyes kertész művészies csoportosításai által érvényre juttatja a növények szépségeit, ahol a szem csak zöld pázsiton, lombos fákon és tarkabarka virágok Ízlésesen összeállított csoportjain, pom- pásabbnál-pompásabb rózsákon andaloghat, oly üditőleg hat a fáradt lélekre, mint a har- matcseppek a hervadó virágra. A növényekkel való közelebbi érintkezés, illetőleg azoknak ápolása az ember kedélyére jótékonyan hat, fölkelti bennünk a figyelmet a természet remek alkotásai iránt, fogékonynyá teszi lelkünket minden szép és nemes iránt, hiszen Trefort volt .közoktatásügyi miniszterünk is mondta egy kertészeti kiállítás megnyitása alkalmával, hogy : „a kertészet alkotásai ugyanazon hatást gyakorolják reánk, mint a szép- müvészet refnekei.“ Igen, a pazarul ékeskedő kertek a müveit ség és gazdaság hévmérői. Semmi kétséget sem szenved, hogy a virágok ápolása az erkölcsökre nemesitöleg hat. Ott van pl. a javító intézetekben, nem virágokkal foglalkoztatják-e a társadalom szerencsétlen páriáit, akiket a társadalom száműzött köréből, hogy tanuljanak a virágoktól szelídséget, jóságot és engedelmességet? Vagy nem szép bizonyiték-e erre egyik koszorús költőnk eme szavai: „Szeresd a virágot és ne féltsed szivedet, Mert ki ezt szereti, rossz ember nem lehet.“ A növények élete sok tekintetben hasonlít az ember életéhez. A hatalmas tölgy századokkal előbb csak kicsiny, a földből alig látszó csemete volt, melyet megsemmisíteni köny- nyü lett volna és mivé fejlődött, mivé izmoElvállal fehérnemüeket mosni és vasalni, bármilyen női- és férfi-ruhanemüeket vegyileg tisztítani és festeni. Csomagolás és szállítás dijta- o-o lan. o-o
