Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-04-09 / 15. szám
6 NAGYKÁROLY ES VIüEKE tiániáig Norvégia legszebb hegyi vasútvonalán utazunk. Indulás Budapestről julius 4-én. Az ut 26 napig tart s minden kiadást beszámítva teljes ellátással 580 koronába kerül. Jelentkezni lehet május 20-ig László Bélánál a Kassai Hírlap szerkesztőjénél és Makfalvi Ferenc felsökeresk. isk. tanárnál (Kassa, Mikes-utca 10.) akik szívesen küldenek részletes program- mot. Népmozgalmi kimutatás. 1913. április l-töl — 1913. április 7-ig. Születtek: Tóth István utkövező fia: István róm. kath., Hevele György kőműves leánya: Erzsébet róm. kath., Demeter István fuvaros fia: János gör. kath., Hemli Ármin vendéglős leánya: Etelka izr., Katz Lajos bádogos fia : Andor izr., Kamuti Sándor postaszolga fia: Sándor ref., Waldmann Antal ács fia: György róm. kath., Nagy Péter kertészbójtár fia : János gör. kath., Orosz Oszkár távirda fővigyázó fia: Gyula róm. kath., Orosz Miklós béres fia: György gör. kath. Ez évben a születtek száma : 136. Kihirdetésre jelentkeztek : Téger István ács Prógli Erzsébettel, Lemák László Zsiga Sárával, Kirilla András ács Papp Rozáliával, Veres István napszámos Oláh Virággal. Házasságot kötötték : Czutrin Jakab Levin Máriával. Meghaltak: Jakab Jánosné szül. Netreba Virág 83 éves gör. kath., véresagyguta. Kertész János napszámos 55 éves róm. kath., vesegyulladás. Babotán Józsefné szül. Varga Margit 28 éves gör. kath., tüdővész. Szilágyi Lászlóné szül. Botos Mária 61 éves gör. kath., gyomor- rák. Fogarassy Gyula nyug. községi aljegyző 48 éves ref., agyszélhüdés. Kincli György kőműves 69 éves róm. kath., tüdőgümőkór. Papp Jánosné szül. Kirilla Mária 45 éves gör. kath., szivtultengés. Vida Géza 8 éves ref., vörheny. Lengyel András 18 hónapos róm. kath., kanyaró. Ez évben a meghaltak száma: 130. ■■ ■■ ■■ ■M ■■ Lucernás ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■■ ■■ mintegy öt és fél kishold 1200 négy- szögöljével a vil- lamtelep mellett bérbeadó! Feltételek a Nagykárolyi Hitelbank- nál tudhatok meg. ■ ■ ■ ■íl Egyház-iskola. Vass József dr. Nagykárolyban. A pesti Szent Imre-kollégium igazgatója meghívásra április hó 17-én csütörtökön városunkba érkezik. A jeles szónok április 17-én, 18-án és 19-én este 6 órakor a plébánia templomban hitvédelmi előadásokat fog tartani városunk intelligenciája számára. Vass József dr. már több vidéki városban tartott előadásokat, mindenütt nagy eredményekkel. A megyés püspök aranymiséje. Bo- romissza Tibor dr. szatmári megyés püspök f. évi julius hó 31-én ünnepli meg pappá szentelésének ötvenedik évfordulóját. Az egyházfőt — ki az idén tölti be életének hetvenharma- dik évét, aranymiséje alkalmából az egész egyházmegyében lelkes ünneplésben fogják részesíteni. Uj tanítóképző Zilahon. Folyó évi szeptember hó 1-én fog megnyílni a zilahi (Szilágy vármegyében) ujonan szervezett állami elemi iskolai tanítóképző-intézetnek. I. osztálya. Ezen internátussal kapcsolatos intézetbe felvétetnek a polgári iskola, gimnázium vagy reáliskola IV. osztályát jó sikerrel végzett ■olyan tanulók, akik a tizennegvedik életévőkef betöltötték és az 1868. évi XXXVIII. t.-c.-ben megállapított, a tanítói pályára alkalmas meg-1 felelő testi épségükét orvosi bizonyítvánnyal igazolják. Kitűnő előmenetelő tanulók az intézetben államköltségen részesülnek teljesen in- \gyen ellátásban. A tartásdijat fizető tanulók az ! intézetben nyerendő teljes ellátás fejében havi 32 koronát, a féldijat fizető növendékek pedig ugyancsak teljes ellátásért havi 16 koronát fizetnek. A felvétel iránti 1 koronás bélyeggel ellátott és a vallás- és közoktatásügyi m. kir. | miniszterhez címzett kérvények Szilágy vár- 1 megye királyi tanfelügyelőségenél nyújtandók be folyó évi május hó folyamán. A kérvény mellékletei: a) születési bizonyítvány, b) az utolsó iskolai bizonyítvány a múlt iskolai évről, illetve az első félévi értesítő a folyó iskolai évről, c) orvosi egészségi bizonyítvány, d) orvosi ujraoltási bizonyitvány, e) hivatalos községi bizonyítvány a szülők illetve a folyamodó vagyoni állapotáról. Ipar, kereskedelem, közgazdaság. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara ösztöndíjai. —■ Kereskedők, Iparosok figyelmébe! — A debreczeni kereskedelmi és iparkamara rendszerbe, foglalva, egész sorozat különféle ösztöndíjakra irt ki pályázatokat, részint a kamara sajal adományából, részint pedig az állam részi ről kiadandó ösztöndíjak ezek. A kamara ösztöndíjai következők : 1. Szabó Kálmán-féle két egyenként 300 kor. ösztöndíj, iparos és kereskedő ifjaknak. Lejárat május 15. 2. Szakiskolai ösztöndíjak. Debreczeni fém- ipariskolánál 10 egyenként 200 kor., debreczeni kereskedelmi felső tanintézetnél 2 egyenként 200 kor., szatmári faipari szakiskolánál 3 egyenként 150 kor., egyéb szakiskoláknál ösz- szesen 12 egyenként 150 kor. ösztöndíj. Lejárat julius 15. 3. Tanonciskolái ezüst érmek, kiváló tanulóknak, a kerületben összesen 100 darab. Lejárat május 1. 4. Ipari munkásjutalmak 6 egyenként 50 kor. jutalom. Lejár május 15-én. Az állami ösztöndíjak a következők: 1. Tanulmányutazási ösztöndíj, iparos ifjú számára, külföldi utazásra 600 kor. Lejár május 15-én. 2. Ipari munkásjutalmak 5 egyenként 100 kor. jutalomdij és okmány kitüntetés. Lejár május 15-én. 3. Erzsébet királyné nyolc egyenként 2500 koronás tanulmányi ösztöndíj fiatalabb kereskedők részére, kik keleti kereskedelmi akadémiát végeztek. Lejár április 30-án. A kamara részéről hirdetett és a 2-ik pont alatt felsorolt ösztöndíjra pályázhatnak a kamara kerületében (Hajdú, Bereg, Jásznagykun- szolnok, Máramaros, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa vármegyék területén) illetőséggel biró szegénysorsu ifjak és pedig elsősorban kereskedőknek vagy iparosoknak gyermekei. Pályázók azt, hogy az általános feltételeknek megfelelnek, okmányokkal tartoznak igazolni. A kérvényhez csatolandó a születési, illetőségi és iskolai, valamint a szülők vagyontalanságá- ról szóló bizonyitvány annak megjegyzésével, hogy a pályázó mely iskolában óhajtja tanulmányait folytatni. A debreczeni fémipari és a szatmári faipari szakiskola ösztöndíjaira pályázók legalább két középiskolai osztály sikeres elvégzését s ipari pályára való egészséges alkatuk orvosi igazolását tartoznak kimutatni. A pályázati kérvények 1913. évi julius hó 15-éig a debreczeni kereskedelmi és iparkama- | rához nyújtandók be. Az állami ösztöndíjak közül a tanulmányutazási ösztöndíjra pályázhatnak a kamara- J kerületbeli iparos ifjak. A 600 koronás állami ösztöndijnál feltétlenül igazolandó, hogy a pályázó katona kötelezettségének eleget tett s megjelölendő, hogy j biztosítva van-e előre is egy megfelelő külföldi gyárban vagy műhelyben való alkalmaztatás, esetleg valamely külföldi szakiskolába való felvétel. A pályázóknak (kiskorúaknál a szülőknek) kötelezettséget kell vállalni az iránt, hogy az ösztöndíj különbeni visszafizetésének terhe alatt vissza fog térni hazájába és külföldön szerzett ismereteit itthon fogja értékesíteni. Hasonló állami ösztöndíj kereskedő ifjak részére nincs általánosítva, mert az egyes tanulmányozandó, esetleg távolabbi helyek szerint annak mérve különböző kell, hogy legyen. Hasonló ösztöodijért azonban kereskedő ifjak is nyújthatnak be kérvényt a kamara utján a kereskedelmi m. kir. miniszter úrhoz, megjelölvén, mily tanulmányokkal és hol kívánnák folytatni. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara saját alapjaiból is pályázatot hirdet néhai Szabó Kálmán elnök nevét viselő két egyenként 300 kotonás tanulmányuk ösztöndíjra melynek egyike kereskedő, másika iparos if- jat illet. Mindez ösztöndíjak elnyeréséért pályázhatnak oly törekvő és jó előképzettségű iparos vagy kereskedő ifjak, kik a debreczeni kamara kerületében (Hajdú, Bereg, Jásznagykunszolnok, Máramaros, Szatmár, Szabolcs és Ugocsa vármegyék területén) illetőséggel biró iparosoknak, kereskedőknek vagy más foglalkozású egyéneknek ipari pályán élő gyermekei, avagy másodsorban, akik bár idegen illetőségűek, de ta- nonckiképeztetésüket a kamara területén nyerték s szakbavágó segédi foglalkozásban itt legalább 3 évet töltöttek. A felsőbb szakiskolákat végzett ifjak előnyben részesülnek. A pályázati kérvények 1913. évi május hó 15-ig a debreczeni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. Előljárósági gyűlés. A helybeli ipartestület eőljárósága f. ho 2-án Drágus István alelnök elnöklete alatt előljárósági gyűlést tartott. Elsősorban bemutattatott a számvizsgálóbizottság bevételi és kiadási okmánykönyve és a pénztár megvizsgálásáról szóló jelentése az első évnegyedről. E szerint a múlt évről áthozott 467 korona 01 fillér pénztármaradvány- , nyal együtt a bevétel volt 987 korona 51 fil- I lér, kiadás 985 korona, maradvány 2 korona 23 fillér. A jelentés tudomásul vétetett. Bemutattatott ezután a Debreczeni Kereskedelmi és Iparkamara megkeresése, melyben meghívja az ipartestületet a helybeli Kereskedelmi Társulat helyiségében csütörtökön a kereskedő érdekeltség bevonásával tartandó értekezletre illetve felolvasásra. Az elöljáróság elhatározta, hogy a meghívásnak megfelel. A munkásbiztositó- pénztár megkeresésére [a f. hó 20-án tartandó közgyűlési kiküldöttek választása tárgyában a névjegyzék összeállítására a saját kebeléből Akkermann Antal, Barag Sándor, Matesz István, Némethy Sándor, Nagy Antal, Luczay János, Luczay János, Lukácsovits János, Rácz János, Riskó György, Török István, Tivadar József előljárósági tagokat kiküldötte és az elnökséget utasította, hogy a bizottságot április 8-ik napjának d. u. 5 órájára hívja meg, a névjegyzéket illetve szavazó-lapokat megfelelő példányban nyomassa ki, a mátészalkai ipartestület által ez ügyben tartandó gyűlésére Rácz János előljárósági tagot és Járay József jegyzőt kiküldi. Végül az újonnan megalakitoti elöljáróság az ipartestület ügyészévé tovább 3 évi időtartamra dr. Adler Adolf eddigi ügyészt egyhangúlag ujbój megválasztotta s ezt zel a gyűlés véget ért. Németország termésátlagai. Ha tudjuk azt, hogy Németországnak 1885-ben kát. holdanként és az országos átlagban 8'20 mm. búzája termett, holott 1907-ben országos búzatermés átlaga 11.31 mm. volt, akkor méltán kérdezhetjük, miért fokozódott 3.21 mm.-val országos átlag termése, holott nálunk ugyan ezen idő alatt csak 0.3 mm.-val fokozódott az- ! országos búza termésátlag. Hát e kérdésre a j felelet igen egyszerű, az t. i., hogy mig Né-- j metország országos átlagban kát. holdanként j3 kg. műtrágyát használt el, addig 1907-ben 1107 kg., tehát ugyanazon idő alatt mig ter- 1 mésátlaga búzából 3.21 mm.-val emelkedett, műtrágya is 3 kg.-ról 127 kg.-ra szökött fel. Lehetetlenség tehát összefüggést nem találni a termésátlagok emelkedése és műtrágya fogyasztás emelkedése között. Ellenben hazánkban 1885-ben a műtrágyákat nem is ismerték. Elterjedésük azóta is roppant lassú és ma is mindössze 12 kg. műtrágyát fogyasztunk el. országos átlagban kát. holdanként. Nem állítjuk, hogy Németország búza termésátlagának, nagymérvű emelkedését egyedül a műtrágyák okozták, kétségtelen azonban, hogy e tekin-»
