Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-28 / 9. szám
2 suth-párt állásfoglalásához, vagy folytatni a harcot a negyvennyolcas párt másik árnyalatával, rendkívüli, parlamentáris eszközökkel. Bevallom, teperamentumomnak és egyéni érzésemnek ez utóbbi lett volna szimpatikusabb, de ha mérlegelem a következményeket, úgy nyugodt lelkiismerettel én ezt nem tehetem, mert egy olyan irányt segítek vele előre, mely radikális főleg és csak mellékesen nemzeti, oda segítem a parlamenti helyzetet, hogy a február 18-iki pártértekezletünkben is elitéit provizórium jöjjön létre, amelyben a nemzeti követelményekből semmi sem lesz megvalósítva, ellenben útját egyengetjük egy nézetem szerint nemzeti szempontból legalább is kétes értékű választási törvénynek. Én nem akartam a ti elhatározás- tokra befolyást gyakorolni és egész jól értem, ha ti a további küzdelem mellett döntöttetek, ha ez a meggyőződéstek. De tekintve, hogy nézeteink itt eltérnek, megköszönve eddigi bizalmatokat és szives elnézésteket csekély személyem iránt, körünk elnökségéről ezzenel lemondok és a pártonkivüliek köréből kilépek. Téged arra kérlek, hogy e megmásíthatatlan szándékomról elvbarátaimat értesíteni szives légy. Én tovább fogok küzdeni, saját meggyőződésemet követve a függetlenségi eszmékért változatlanul, amint eddig tettem. Magamat jó barátságtokba és szives jóindulatotokba ajánlva, vagyok őszinte tisztelő hived és barátod Károlyi József s. k. Dr. Károlyi József gróf két havi szabadságot kért és kapott a képviselőháztól és egészségi okokból külföldre utazott, szabadságidejét ott fogja tölteni. Dr. Károlyi József grófot a nagykárolyi választókerület egésze, tehát az összes pártok választották meg országgyűlési képviselőnek s igy az ő képviselői működését az egész választókerület hivatva van bírálat tárgyává tenni. A mi álláspontunk — értve alatta a függetlenségi és 48-as párt álláspontját — már a választás alkalmával eltért a választójog ki- terjesztése tekintetében dr. Károlyi József gróf álláspontjától, mert addig mig dr. Károlyi József gróf a választójog kiterjesztésének csak bizonyos mértékben volt hive, addig a függetlenségi és 48-as párt az általános, egyenlő, titkos és községenkénti választójog behozatala mellett foglalt állást. így tehát dr. Károlyi József grófnak a pár- tonkivüli függetlenségi képviselők csoportjából való kilépése nem meglepetés reánk nézve, mert most is csak pártonkivüli függetlenségi képviselő marad és megvagyunk róla győződve, hogy ha nem is hive a radikális választójognak, — mert hiszen kevés magyar mágnás hive ennek — azért ő marad az, aki volt: függetlenségi ember, aki tovább is küzdeni fog a függetlenségi eszmékért. NA°:Ikaroly és vidéke FONTOS! A visszamaradt ŐSZI és TÉLI öltönyök, télikabátok, boák, muffok, női kabátok, leánykabátok, tekintettel arra, hogy elvem minden idényre uj és uj árut tartani, mindezeket saját árban árusítom el, — úgymint: Férfiruhák . . . 7.—fii. feljebb Férfi kabátok . . 7.— „ „ Női kabátok . . . 7.— „ „ Nadrágok . . . 2.— „ „ Fiú ruhák 3-10 évig . 2.= „ .. „ „ 10-14 „ 4. „ „ „ „ hosszú nadrággal 5.50 „ „ Szabó Kálmán ruha nagy raktárában NAGYKÁROLY. (Wéber-ház, Royal nagyszálloda mellett,) A N. Ö. T. E. A városi polgárság élet- és vagyonbiztonságának egyik legfontosabb tényezője a jól szervezett, lelkiismeretesen vezetett, pontosan működő tüzoltótestület. Ilyen városszerte megnyugvást keltő testű-; letnek ígérkezik a három év előtt újjáalakult j Nagykárolyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, mely f. hó 25-én d. e. 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Demidor Ignác városi rendőrfőkapitány, tűzoltóparancsnok elnöklete alatt. A közgyűlés elé terjesztett, nagy gonddal j szerkesztett jelentésből közöljük a következő j érdekes adatokat: „Az 1908. évben főbb városi polgár azon eszmét pendítette meg, hogy az eddig fenn- : állott, de be nem vált, kötelezett tűzoltóság helyett nem volna-e helyesebb egy önkéntes tüzoltó-egyesületet alakítani? A nyilvánosságra hozott eszme a közönség között termékeny talajra talált, amennyiben úgy a városi hatóság, valamint a lakosság is örömmel járult annak megvalósításához, sőt városunk érdemekben gazdag polgármestere is azon kijelentést tette, hogy ha a megalakulandó önkéntes lüzoltó-egyesület működésében a komoly, szakszerű és állandó munkálkodást biztosítva látja, hajlandó lesz az egyesületet a város részéről is anyagi támogatásban részesíteni. Ily előzetes reményektől áthatva indult meg az önkéntes tüzoltó-egyesület szervezése, melyet nagy szaktudással Demidor Ignác parancsnok vitt keresztül.“ „Önként magunkra vállalt kötelességeink teljesítésében igy telt el három esztendő. Törekvésünk mindig odairányult, hogy csak oly egyének legyenek a testület tagjai, akik valóban részt is vesznek az egyesület munkájában: Nagykároly város ideális tűzvédelmének szolgálatában.“ „Gyakorlat tartatott május hó 1-től szeptember végéig vasárnaponként az Epres kertben. Elméleti oktatás tartatott a városházánál december hó 1-től április hó végéig. A tűzoltásra kiképeztetett a helybeli honvéd zászlóaljparancsnokság megkeresése folytán 24 honved, kik az év folyamán két tűzesetnél közre is működtek.“ „Tüzesetünk volt az elmúlt évben 21, még pedig: tetőlüz 7, félszerégés 2, szobatüz 2, bolti tűz 1, kazalégés 1, kéménytüz 6, trágya- égés 1, kátrányégés 1.“ „Résztvettünk a Veszprémben megtartott országos tüzoltószövetsógi nagygyűlésen és a nyíregyházai laktanya felavatási ünnepélyen.“ „Jelentjük továbbá, hogy egyesületünknek jelenleg van 10 alapitó, 82 pártoló tagja; 32 önkéntes, 10 hivatásos, vagyis összesen 42 működő tagja. Egyesületünk által kezelt gépek és szerelvények jelenlegi értéke 18,725 kor.“ A nagyszámban jelenlevő közgyűlési tagok élénk helyesléssel s őszinte örömmel fogadták a tartalmas jelentést, melynek elfogadása után a választásokat lelkes egyhangúsággal a következőképpen ejtették meg: parancsnok'Demidor Ignác, alparancsnok Szoloinájer János, szakaszparancsnok dr. Falussy Alajos, orvos dr. Kovács József, titkár Kaufmann Sándor, segédtiszt Diczig Jenő. A szám- és szertárvizsgáló bizottság rendes tagjai lettek : Matuska István. Pénzéi Mihály, Reszler Antal, póttagjai: Fleisz János és Marián Ferenc. A többi egyesületi ügyek elintézése után a közgyűlés az elnöklő parancsnok éltetésével oszlott szét, amihez mi is őszinte méltánylással csatlakozunk. mást, hitta látogatásra, hadd lássa, milyen jó dolga lett a fiának itt az Alföldön, hadd ismerje meg feleségét, gyermekeit. Az is izen- getett neki a gyolcsos tótokkal. Egyszer-másszor ostyepkát s mást küldött neki a gyolcsos tótokkal s azt izente, hogyha Isten is úgy akarja, meglátogatja. Nem olyan könnyű volt ám akkor útra kelni, mint most a vaspályán ; de végre is követte szive kívánságát az édesanya: lejött az Alföldre, szive látogatására. Szarvas felől közeledett Orosháza felé. Nem győzött csodálkozni a szegény felföldi asszony ezen a furcsa Alföldön, ahol se hegy, se erdő, se kő, hanem csak legelő, sikság, por. üttalan legelőkön haladtak a gyolcsosok kocsijai régebbi kerékvágások csapásain s mikor a távolból, a Vaskapu*) dombjáról meglátszott az orosházi torony, mint homályos ködoszlop, repülni szeretett volna rég nem látott fia felé az édesanya, közébük csapatott a lovaknak s a kocsisok a nagy türelmetlenségben, mely mindegyikre átterjedt, elkezdtek versenyt vágtatni, csak úgy porzott a hant a sebesen forgó kerekek nyomán. A gyermeke után sóvárgó anya tízszer is ismételte: meg ne csaljatok, idegent ne mutassatok fiam gyanánt, meg nem ismerem, harminc esztendeje nem láttam, bizonyosan megváltozott. *) Egy kis emelkedést hívnak így, Orosháza és Szarvas között. Óhajtotta is, félte is a találkozást. Milyen lett a fia, milyen a családja, hogyan fogadja a gazdag magyar rokonság a szegény tót asz- szonyt ? Jó módot mutató ház elébe állottak a kocsik a falu fő-utcáján, az udvaron futkostak a gyermekek s az egyik leány lihegve szalad a konyhába az újsággal: — Édes anyámasszony, felsőországiak álltak meg a házunk előtt. Nyomában siettek be a jövevények s megdobbant a szive Mihálynak is, mikor a gádorból olyan hang ütötte meg a fülét, ami rég feledésbe ment gyermekkorából támasztott fel lelkében emlékeket; ideje sem volt összeszedni gondolatait, hogy kinek a hangja is lehet az : már beléptek az idegenek, a földiek; az anya, a fiú szemközt állottak egymással. A fiúnak, a tisztes őszülő polgárnak szeme felragyogott, mintha az öregasszony vonásaiban, hangjában, szeme tekintetében rég nem látott édesanyjára emlékeztetőt fedezett volna föl: az anya képzeletében, mint 12—13 éves éves gyermek képe maradt meg fia emlékezete, de a szeme, mozdulata mintha férjére ütött volna; anya és fiú rossz tréfától tartva, kétség és öröm közt nézték egy pillanatig egymást. Az anya oszlatta el a kétséget, mely szivét majd megszakítóba: „az én fiamnak a balkarján, közel a vállához lencséje van.“ Örömtől ragyogó tekintettel hajtotta fel a bal kezéről az inge ujját a fiú; ő már tudta, ki áll I előtte; a következő pillanatban meglátta az ! anya a lencsét a kar felső részén ; örömében i elsikoltotta magát, átölelte fia karját és csókolta azt a kis lencsét, amiről fiát magáénak ismerte; ölelte, csókolta egymást anya és fiú I harminc évi távoliét után, féktelen örömmel j és hangos zokogással. Az anya tótul, a fiú J magyarul hebegett valamit, egyik sem értette a másikat; hanem azért ök is, a körülöttük összegyül.ekezett családtagok is megértették a szeretet kitörését és könyes szemmel gyö- ! nyörködtek a szívhez szóló kép élvezetében ; kitalálta a konyhába szaladt kis leány is, ki is kiáltotta az udvaron játszó pajtásoknak hamarjában : „Ez az asszony a feisőországi édes ; öreganyámasszony, nektek nincs ám felsőországi édes öreganyátok!“ Irigyelték is érte, meg nem is, — hiszen beszélni sem tud vele. Mondjam-e tovább ? Amint az első öröm rohama elmúlt, feleségét, gyermekeit mutogatta meg édesanyjának Mihály, (bizony, régen volt akkor, mikor Misó volt), megmutatta a téli éléstárt, pincéjét, há- zatájékát s már estére oda gyűltek a nagy hírre a rokonok és komák is. — A szegény tót asszony a sok jónak láttára a kamarában nem győzte eleget mondani: bozse moj! A vacsora alatt elmondta Mihály a furulya történetét is, sőt elővette a könyvesből a gondosan őrzött furulyát s az ujjai közzé fogta TTloclern ruhafestés : Gallérok gőzmosása bármily divatszinre HAJTAJER PÁL tükörfénynyel, hófehérre. Tlagykároly, Széchenyi-U. 43. SZ. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.)
