Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-11 / 50. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE tud megélni. Az építkezések szünetelnek s majd még drágább lesz a lakás ; az építkezéssel kapcsolatos vállalkozás megfeneklett. A kiviteli kereskedelem minden oldalról meg van bénítva, bizonytalanság, uj viszonyok, pénzhiány, a vagyon féltése a kereskedelem életereit köti le. Meddig bírjuk ki ezt az állapotot és kibi- runk-e a hamuval takarődzó parázs kilob- banásakor egy újabb mozgósítást vagy háborút ?! A helyzet most úgy test, hogy a török háborúnak, úgy látjuk és reméljük, vége van, de könnyen kiüthet közben egy kis bolgár—görög leszámolás. Amit tehát Európa előre látott: hogy a balkán szövetség aligha fogja megbirni a zsákmányon való osztozkodás teherpróbáját, az mintha már is elkövetkezett volna. S ez azért komoly dolog, mert ha a világ számára veszedeletrekkel volt teljes a régi státuszkvó felborulása s motidha- tatlan nehéz volt a mostani státuszba beletörődniük — most még nagyobb veszedelmekkel járna, ha viszont ez az uj státusz is felborulna. Rózsáknak tehát igazán nem lehet mondani az állapotokat s a keleti probléma kibontakozásában hiába követ mozzanatot mozzanat: veszedelmei egyre ugyanazok. Ami kiszámíthatatlan volt elejétől fogva, az az orosz politika. Az pedig ma sem világosabb, mint tegnap vagy tegnapelőtt volt. Világos, hogy befolyásos orosz körök valósággal ugrasztják Szerbiát ellenünk s kényszerítik az orosz kormányt hadi készületekre. Az is világos, hogy ezzel szemben a központian hivatalos orosz kormányzat békét akar s nem szereti a balkáni mozgolódást. Csak az nem világos, hogy meddig tud s meddig akar ellentállani a nem hivatalosak vagy a perifériákon önállóskodók nyomásának. S ez egyben a békének és háborúnak is a kérdése. El lehet mondani, hogy a háború és a béke sorsa ma Franciaország és Anglia kezében van. Ha ezek csakugyan békét akarnak, akkor Oroszország meg fog hajolni az osztrák-magyar diplomácia kívánalmai előtt, ha nem : akkor a háború bármely percben kitörhet. Bár sötét a horizont, azért még nincs ok arra, hogy a béke iránt való remény- | ségeinket teljesen feladjuk. A háború kezdéséért a felelősség olyan nagy, hogy mindenik hatalom íél azt : magára vállalni. Képviselőtestületünk közgyűlése. Városunk képviselőtestülete vasárnap dél- j előtt tartotta meg ez évi rendes utolsó köz- | gyűlését Debreczeni István kir. tanácsos pol- | gármester és a végén Hetey Ábrahám főjegyző h. polgármester elnöklete alatt. A gyűlés kezdetén alig 20 városi képviselő volt a közgyűlésen, azonban lassanként gyü- ! lekeztek, úgy, hogy felment a képviselőtestületi I tagok száma mintegy 100-ra. Debreczeni István polgármester pontban 10 órakor a közgyűlést a megjelentek üdvözlése mellett megnyitván, a tárgysorozat első pontjaként felolvastatott a pénzügyminiszter leirata, mely szerint a miniszter a városi választókerületek oly megváltoztatásához hozzájárul, hogy a Gencsi-, Hajnal- és Terem-utcák a házbéradó fizetése körzetéből kihagyassanak. A leirat tudomásul vétetett. A kereskedelemügyi miniszternek az uj kö- vezetvámdijszabályzat ügyében kelt leirata alapján, mely az Attilla utca meghosszabbítását és I kiköveztetését is megengedi, elfogadtatott az a javaslat, hogy — amennyiben a járdaterüle- j tekre és kerítésekre szükséges költségek az | előirányzatban teherképpen fel nem vehetők — j a költségvetés és előirányzat a miniszter kifogásai figyelembevételével átdolgoztatott úgy, hogy csak 27,000 K kölcsön lesz felveendő s az évi annuitás pedig 3500 K helyett 900 koronával kevesebb, vagyis csak 2600 K lesz, miért is — minthogy a jövedelem a kölcsönnek rövidebb idő alatti visszafizetését lehetővé teszi — a vámdijtarifa és a szabályzat átalakítása nem hozatott javaslatba, hanem e tekintetben a múltkor hozott határozat fenntartatott. Az 1913. évi városi költségvetésre vonatkozó határozat a vármegye által még jóvá nem hagyatván, nehogy ebből a városi adminisztrációra valami hátrány származzék, a képviselőtestület a költségelőirányzat végrehajtására a tanácsot felhatalmazta és utasította. A városi villamosműre vonatkozó szabályok a lapunkban már ismertetett módon való módosítását a felügyelő-bizottság véleményével egyezőleg elhatározta a javaslaton eszközölt azzal a módosítással, hogy az árammérő órák használatának dija 5 lángig havonkénti 50 fillérre szállíttatott le. A villamosmüre vonatkozó 1913. évi költségelőirányzatot a képviselőtestület a lapunkban már közöltek szerint állapította meg. A nyugdijügyi bizottság tagjaiul Adler Adolf dr., Csipkés András, dr. Jékel László, Rooz Samu ; a villamosmű felügyelő-bizottság tagjaivá dr. Ad- | ler Adolf, Csipkés András, Kacsó Károly, Péchy László és Schusteritsch Ferenc képviselőtestü- i leli tagokat a képviselőtestület egyhangúlag újra megválasztotta. Polgármesternek tűzifa nagyobb mennyiségben leendő beszerzésére vonatkozó előterjesztését a képviselőtestület Nemestóthi Szabó Antal, dr. Adlér Adolf, Lukácsovits János és Papp János képviselőtestületi tagok felszólalása után egyhangúlag elfogadta és utasította polgármestert, hogy évenként 3000 köbméter fát kellő időben szerezzen be, ezt első sorban a városnak és a vaios által fenntartott intézményeknek, másodsorban a tisztviselőknek bocsássa rendelkezésére, a megmaradó mennyiséget pedig a városi tanács a jelentkezőknek a jelentkezés sorrendjében a tanács által jónak látott mennyiségben beszerzési áron adja ki. A vásárvám városi házi kezelésbe vételére és a kezelés módozatainak megállapítására a képviselőtestület a tanácsot felhatalmazta, a kezelés módozataira vonatkozó javaslát a közgyűlésnek bejelentendő lesz. A Kaszinó-utcán aszfalt-gyalogjáró készité- sének elrendelésére vonatkozó 43—1911. kgy. sz. véghatározatot oda helyesbítette a képviselőtestület, hogy az aszfalt az 1911. évi október 6-án kötött szerződés egységárai szerint lesz fizetendő. A képviselőtestület ezután a népkonyha segélyezésére 400 koronát ismét megszavazott. Mann Gusztáv és társai kérelme folytán a Tompa-utcán, Kiss József és társai kérelme folytán a Térey-utca északkeleti oldalán a szabályozási vonal megállapítása mellett az aszfalt-gyalogjáró elkészítését elrendelte. Rupiczky Jánosné kérelmére ennek megengedte, hogy közterületen állandó jellegű gyümölcsárusitó bódét — de csinosan előállítva -— készíttessen, annak kikötése mellett, hogy ha a város ilyeneket felállittatni óhajtana, tarázok a szép nagy úri dámák is, akik selyemben, bársonyban kocsin robognak el a ház előtt, mind irigyek rá szerencséjéért. Ő Kar- talnak szentelheti életét s mindenki szívesen cserélne vele. De bezzeg ő nem cserélne senkivel. Kartal nagyon rendjén valónak találta Hankának érette való rajongását. Itthon már gyerekségétől fogva megszokta a tökéletes nagy ember szerepét. Az édesanyja szoktatta hozzá. De most úgy vette észre, hogy a mesés kis idegen szüztői még százszor és ezerszer jobban esik a feltétlen nagyratartás. Hizelgett a hiúságának, hogy ez a talált kincs az övé s éber önzéssel volt gondja rá, hogy senki tőle el ne ragadhassa. .Foglalkozott Hankával és örömmel tapasztalta, hogy kitűnő és az ő tetszéséhez teljesen alkalmazkodó felfogása van. Megtanította őt az alapismeretekre s lassanként a maga tudó- j mányába is beavatgatta. Hanka egy-két év múlva már egészen tájékozott volt Kartal | könyvtárában és műszerei között. Tökéletes I fogalma volt arról, hogy a fizika tudománya a legnagyobb valami a világon s hogy ezt Kartal kutató szelleme napról-napra előbbre viszi. Tudta egy sereg holt és élő fizikusnak a nevét és bizonyos volt benne, hogy egyetlenegy sem fogható Kartalhoz. Kartal anyja meghalt. Hanka büszke és boldog volt, hogy a ház vezetése egészen az ö kezébe jutott. Soha meg nem hálálható kitün- ' tetésnek vette, hogy Kartal a szerelmével is hozzá alázkodott. Néha még az is megforgott az eszében, hátha utóbb ő még esküdt felesége lehetne a legtökéletesebb embernek? Rápiritott önmagára az ilyen szerénytelen gondolatért. Már hogyan is lenne ő méltó ilyen nagy rangra? Hiába! A nagyravágyás befészkelődik minden női szívbe. Mi is az egyetlen akadéka a dolognak? Hogy ő még mindig nem eléggé müveit egy nagy tudóshoz. Nos! Művelődni fog. Tanulni szakadatlanul, valameddig méltó nem lesz Kartalhoz. A kis háztartás rendes elvégzéséhez elég napi két-három óra, holott egy napnak huszonnégy órája van. Ebből Kartal legalább tizenkettőt a házon kívül tölt, tehát naponként átlag nyolc egész órát szentelhet Hanka a tanulásnak. Azzal a tanulékony fejjel, mellyel őt az Isten megáldotta, napi nyolc óra alatt óriásit lehetett végezni. Hanka tanult és folyvást csak tanult. Néhány hónap múlva már minden fennakadás nélkül olvashatta Kartal könyvtárának német köteteit. Később megnyiladoztak neki a francia és angol szerzők is. Kartal, ki naphosszat a felső iskolákban volt elfoglalva, ahol tanított, nem is álmodta, hogy az ő bálványozója otthon, komoly tanulással tölti el az időt. Hanka egyszerre akarta íO X5 — N « £ 03 03 ±r e o 03 CD C IKiellemes meleg- műteiera I Pompás g^exmelslxepels! Legszebb Legértékesebb egy jól sikerült fénykép! Ilyen jól sikerült fénykó- :: pok készülnek :: közismert műtermében Nagykárolyban, Kossuth-utca 5. sz. C3-37-ö2a3rör-ö. IcI-viterü. ±én3rlcép-na,g37'itáso:k: xégi Ixépelx titán. is. ©: Cf) NI NI _ O ®:
