Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-31 / 5. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 nézőterén, olyan közönséget találunk ott, mely - [ nek majdnem minden egyes tagja másnap! 8—9 órakor hivatalba megy, vagy üzlete után '■ néz. Kevés ott az éjjeli életet élő vivőr, de annál több az esti szórakozást kereső család. Félünk attól, hogy a 8 órai kezdettel megapadna az amúgy sem igen nagy szinházjáró j közönség száma s éppen annak a polgári élemnek.tennők lehetetlenné mulatságát, amelynek odacsalogatása mai napság az összes magyar színpadok egyik legbecsületesebb hivatása. Mindezeken kívül jóelőre jelezzük, hogy közönség és színtársulat egyformán meleg érdeklődéssel készül a Schakespeare estélyekre, amelyek előreláthatólag február 8. és 9-ikén lesznek megtartva. Az esték részletezése: Kedden: Karenin Anna. Tolstoj nagy regénye után mondvacsinált szerzemény, egy hisztérikus asszony rémdrámája, amelyben Tolstoj emberszerető könyörületének és nagy- vonásu koncepciójának még árnyéka sincs meg. A címszerepet Sárváry Nusi nagy igyekezettel alakította, úgy, hogy nyílt színen is tapsot kapott. Ehhez a szerephez jól illet erős alakja. Spóner Ilonka meghatóan bájos és ügyes Kitty volt. Ernyei Wronszky szerepével nem tudott mit csinálni. Hiába, semmiből semmit sem lehet teremteni. Kovács szerepének megfelelő fagyos előkelőséggel játszotta a férjet. [ Szerdán és szombaton '■ Lenyyel menyecske. Nem hogy lazán, de egyáltalán össze nem fűzött sületlenségek unalmas egyvelege; lapos zenéje is régi jó melódiák rossz uj másolata. Annál rosszabbul esett ez, mert, az idei legszebb operettezene, az Ártatlan Zsuzsié, ugyané zeneszerző tollából származik. Az operette- ensemble az ismeretes énekben és játékban a szintén ismert színvonalon mozgott. Csütörtökön és hétfőn: A szerelem yyermeke. A nagvstilü, félvilági hölgyek benső „családi“ j életét hozza színre Lehangolóan szomorú lát-1 vány a vénülni 1 demimonde, akinek beteges vágya mag«... nőül vétetni a kedvesével s aki remegő aggodalommal rejtegeti ez elől felnőtt fiát. Szereti, hiszen szereti a gyermekét, de minő kínos gonddal vigyáz reá, hogy a két férfi valahogy össze ne találkozzék. A katasztrófa mégis beüt, mert Rantz leánya Nelly (Spóner) beleszeret Lián (Sárváry) fiába, Mau- riceba (Stella), aki ezt az ártatlan érzelmet eszközül használja anyja érdekében, hogy kierőszakolja Rantznak azzal való egybekelését. Ezt a sivár alapgondolatot a mesterkezü szerző egypár enyhe jelenettel és sok gyöngéd vonással igyekszik tompítani, ami nagyszerűen sikerül is. Sokat ront a gyönyörű darab egységes hangulatán a kirívó hiba, melylyel a befejezést nyilván „kijavítani“ akarta valami ke- vesbbe avatott kéz. A darab t. i. eredetileg azzal a fájdalmas akkorddal csendül ki, hogy a szerelem gyermekének szép színbe burkolt, de végleges elbúcsúztatása után a távozására nyitott ajtónál belép Rantz kis fia, a törvényes gyermek, hogy elfoglalja amannak helyét a családi tűzhelynél. Ezt a jelenetet visszarekla- máljuk! — Az előadáson meglátszott, hogy! arra minden szereplő teljes ambícióval készült, j Sárváry különösen a III. felvonás veszekedő jelenetében játszott nagy reálizmus«^!, de az [ odaadó, szerelmes jeleneteket is na<' hévvel csinálta. Spóner Ilonka szép és öntudatos kicsi urileány volt kis szerepében. Stella a címszerepben az igazi érzés minden hangját megtalálta s valósággal önmagán felülemelkedett j sokoldalú és fárasztó szerepében. Hasonlót még aligha volt alkalma produkálni. Csak azt ajánljuk neki, szokjék rá a lassúbb hangejtésre s szokjék le az idegessétevő tenyérbe- nézésről. Ernyeinek, különben jó alakítását kizökkentette az a körülmény, hogy nem volt elég gonddal öltözve. Elegánsabbnak kell lenni a párisi világfinak. A többiek Pelsőczivel élükön szívesen segítettek az itt említett főszereplők szép sikerének. A hét többi estéit az Ártatlan Zsuzsi, a Cigányszerelem és a Luxemburg grófja elismerten jó előadásai töltötték be. * * * Heti műsor: szerdán a Hölgyek öröme, csütörtökön Leányvásár, pénteken Kis gróf, szombaton Testőr, vasárnap Bátor katona. Mit szól hozzá? (ifj.) Amint láttad, ifjú barátom iröcsemete, fővárosi hírlapokhoz „bejutni“ még csak gyerekjáték. De a helyi lapok külön, szentelt berkeibe bejuthatni, nem ily könnyű. Budapesten a hirlapirás: kenyér, vidéken : tisztesség. Azért, hogy vidéki laphoz bejuthass, nem elég, jól írni. Sőt még jót irni sem elég. Hiába irsz akármit, ha Jászárok-apátibán születtél, nincs helyed a Csikpéntek-hegyesi Híradónál. Oda elsősorban az kell, hogy benszülött légy. Mert mi liberálisak vagyunk, csakhogy a mi liberalizmusunknak megvannak a maga határai. E határok a Gencs-ulca tetejétől az Árpád-utca végéig terjednek. E határokon túl nem kell, nem is szabad törődnöd sem élő egérrel, sem holt oroszlánnal. Ami azon túl van, az már külföldet jelent. De azon belül aztán annál alaposabban legyen benn a kisujjadban minden helyi tudomány: a város teljes helyzete, minden törvényszéki ábrándja s fináncpalotai terve. Kívülről ludjad a . vasúti menetrendet. Melyik háznak, ki a gazdája? Melyik gazdának, ki a hitelezője ? Melyik szőlőnek, ki a birtokosa ? Fölösleges-e a tizenötödik hivatalszolgai állás szervezése ? Fognak-e valaha a város törvényei kamatozni ? Mely napokon világit a villany ? Ismerjed a város mindén polgárát a nagyságos kir. tanácsos, polgármester úrtól le egészen Sántha Edusig. Mindenkiről tudjad: kicsoda, mennyit ér, ki a felesége, kik a rokonai, ki a jóbarátja, ki az ellensége, hol az Achilles- sarka ? Mit szeret legjobban és mi óhajtana lenni ? Az asszonynépet illetőleg tájékozottnak kell lenned: ki az udvarlója, volt-e már kérője, vannak-e plörőzei, melyik jelzőt szereti legjobban, ha rája applikálod? Ha mindezeket tudod és Írásodban lelkiismeretes gonddal figyelembe veszed, beállíthatsz a szerkesztőségbe. Holmi vakmerő honoráriumábrándról eleve tégy le. Ellenben cikked megjelenése után a szerkesztőség tagjait’ számlált mennyiségű pezsgővel, a nyomda alkalmazottait számlálatlan pohár sörökkel örök háládról biztosítani, ismerd lelkiismeretbeli kötelességednek. Kéziratod szedése közben köss barátságot a faktorral, aki, ha öt megnyerned sikerült, talán még azt is megkérdezi: — Milyen betűvel parancsolja, kérem, a szedést? Ciceró, garmond, kurzív, petit, non- pareille ? Ekkor aztán magadhoz hűen, bátran válaszolhatod : — Plakátbetüvel. Plakátbetüt nekem ! S mindezek után érezd, hogy örömmámortengeren úszó csolnakon utazol, mert „kijött“ a cikked. Mit szól hozzá ? HÍREK. Január 30. Nagyon szomorú emlék fűződik e dátumhoz. 22 évvel ezelőtt megrázó tragédia játszódott le e napon a mayerlingi vadászkastélyban, amely tragédia részleteit sötét homály borítja ma is. Két ország reménységének, Rudolf trónörökösnek ifjú élete végződött be ottan. Önkezével oltotta-e ki életét, vagy gyilkos kéz ölte-e meg őt? még ma is rejtély s az is marad mindaddig, mig a bécsi udvar bölcsesége egyszer valamikor napfényre nem hozza a titokzatos tragédia minden részletét. A szomorú esemény különösen a mi hazánkat borította mélységes gyászba, mert ő volt talán az egyetlen Habsburg, aki bennünket —- magyarokat — igazán szeretett s akinek uralkodásától épp azért sorsunk jobbra- fordulását reméltük és vártuk. Különösen fájdalmas most Rudolf királyfira való visszaemlékezésünk, midőn utódja, a mostani trónörökös részéről a meleg szimpátiát, a meleg szerete- let éppenséggel nem tapasztaljuk. Pedig lehet, hogy nemsokára Szent István koronája ékesíti majd fölkent homlokát. Vájjon jót hoz-e a jövő szerencsotlen, sokat szenvedett magyar hazánkra s nemzetünkre?! Személyi hir. A főispán hivatalos ügyekben pár napra Budapestre utazott, onnan Tátralomniczra megy, ahonnan február 6-án érkezik haza. Meghívás. Nagykároly r. t. város képvi- selőtestüle 1912. február 4-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart, melyre a képviselőtestületi tagok ezennel meghivatnak. Nagykároly, 1912. január 29-én. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat : 1. Kereskedelemügyi miniszter ur 76114—911. sz. leirata a társaskocsi ipar gyakorlására vonatkozó városi szabályrendelet módosítása tárgyában. (9847—911. k. sz.) kj. — 2. A vármegyei törvényhatósági bizottság 1432—1911. bjkvi sz. véghatározata a husvá- gstásról szóló városi szabályrendelet módosítása tárgyában. (333—912. k. sz.) kj. — 3. A vármegyei törvényhatósági bizottság Í624—911. bjkv. sz. határozata a város 1910. évi zárszámadásának jóváhagyásának tárgyában. (647— 912. k. sz.) kj. — 4. A városi egészségügyi bizottság 5 tagjának megválasztása. (1582— 1099. k. sz.) hj. — 5. A városi gazdasági és pénzügyi bizottság 26 tagjának a megválasztása. (1465—1906. k. sz.) kj. — 6. A városi jogügyi bizottság 10 tagjának a megválasztása. (8469—906. k. sz.) fj. — 7. A városi építési bizottság 12 tagjának a megválasztása. (959— 908. k. sz.) kj. — 8. A városi közkórházi bizottság 12 tagjának a megválasztása. (9241— 909, k. sz.) kj. — 9. A városi szinügyi bizottság 12 tagjának a megválasztása. (934—907. k. sz.) — 10. A városi szegényűgyi s egyben , a teljesen ismeretien és távollevő hadköteleseket puhatoló-bizottság 12 tagjának a megválasztása (2698—911. k. sz.) fj. — 11. A városi mezőgazdasági bizottság 3 rendes és 3 póttagjának a megválasztása (998—909. k. sz.) ; kj. — 12. A vicinális-uti bizottságba 2 tag megválasztása. (1000—909. k. sz.) kj. — 13. A virilis képviselők 1913. évi névjegyzékének kiigazítására a küldöttség megválasztása. (214— 912. k. sz.) kj. — 14. Az adókivető-bizottságba bizalmi férfiak megválasztása. (999—1909. k. I sz.) hj. — 15. Az esküdtképes egyének, lajs- I tromának összeállítására tagok megválasztása, i (9798—911. k. sz.) fj. — 16. A pénztár vizsgáló-küldöttség tagjainak megválasztása. (1072 1911. k. sz.) hj. — 17. A képviselőtestület ; kebeléből szavazó árvaszéki ülnökök megválasztása. (996—909. k. sz.) fj. — 18. A Luby táblai uj ut kinyitása céljaira kisajátitatt 2340. és 2341. hrsz. részletekből 16 Cj-öl területnek I özv. Tóth Györgyné szül. Marok Mária részére eszközölt eladásának jóváhagyása. (209—912. k. sz.) — 19. Neményi Lipót színigazgató ké- , reime a színházi fűtés és világítás dijának elengedése iránt. (530—1912. k. sz.) hj. — 20. Schmidt Györgg és neje kérelme Malom-utcai ! telkéhez csatolt városi terület árának elengedése iránt. (340—912. k. sz.) fj. — 21. A nagykárolyi svábrészi, mesterrészi, nagyrészi, zsellérrészi, uj városrészi s hajduvárosrészi birto- ! kosság kérelme, a vadászterületi bérösszegnek a részbirtokosságok részére leendő kiutalása í iránt. (371—912. k. sz.) hj. — 22. Székelyudvarhely város tanácsának megkeresése „Ta- i nitók Fürdője, Tanulók Nyaraló-Telepe Rész- | vénytársaság“ részvényeiből jegyzés iránt. (684 —912. k. sz.) hj. — 23. A városi hajdúk, kézbesítők s tűzoltók kérelme fizetősök megjavítása iránt. (586—912. k. sz.) kj. — 24. Péter I Sándor városi földmunkás kérelme fizetésének ! megjavítása iránt. (598—912. k. sz.) kj. — 25. A városi utkaparók, utcaseprők s szekér melletti munkások kérelme, fizetősök megjavítása iránt. (635—912. k. sz.) kj. — 26. Az Arany | János-utca keleti oldalának a vasút felőli végén a szabályozási vonal megállapítása. (9421 1 —911. k. sz.) hj. — 27. Kerekes András ille- ! tőségi ügye. (593—912. k. sz.) — 28. Heilp.ern i Dávid illetőségi ügye. (614—912. k. sz.) — 29. modern és tartós 7 plisérozás és gouvlérozás HÁJTÁJER PÁL Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón ! Hagykároly, Széchényi-U. 43. SZ. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.)
