Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-16 / 42. szám

4 cselekesznek — valótlan. És hirek jönnek, hogy a montenegróiak előrenyomulnak Szkutari felé, sebesültek, halottak, stb. Szóval a helyzet igen komoly. Komoly azért, mert — mint olvassuk — Ausztria-Magyarország egyáltalában nem fog semlegességi nyilatkozatot tenni és sem­miféle további tárgyalások a Balkán miatt Ausztria-Magyarország és Oroszország között nincsenek folyamatban. Ausztria-Magyarország a balkáni ügyekben teljesen szabad kezet tart fenn. Béke, vagy háború! A diplomácia szö­vevényes, titkos konyhájában főzik s lehet, mig legvehemensebben a háborúról tárgyalunk, a béke szelíd lobogóját lengetik már a messze­ségben, ami látókörünkön túl. Adja Isten, hogy úgy legyen! De vessük össze azoknak az államoknak haderejét, melyek a balkán háború szereplői vagy irányitói. Az ellenségeskedéseket Mon­tenegró kezdte. Hadi létszáma, legénysége 35.000 ember, népfölkelő 15.000 ember, tisztje 800, ágyúja 54 és lova 400. Ami hadtestünk bármelyike ezzel szemben áll 48.000 emberből, 4.500 lovas és 96 ágyúból. Tehát elképzelhetni az arányt. Azonban Törökországról van szó, melynek hadi létszáma legénysége 878.000, honvéd 292.000 (Redif- és Kurdák), népfölkelő 253.000 ember, tisztje 30.000 — tehát annyi mint Montenegró összes legénysége, — ágyúja 1.626, lova 200.000. Haderejének igen tekinté­lyes része azonban le van kötve az olaszok­kal folyamatban lévő háborúban. Olaszország hadereje a következő 770.000 legénysége, 320.000 honvéd, 1,000.000 (1) népfölkelő, 28.200 tiszt, 1620 ágyú, 113.000 ló. Ausztria-Magyarország hadereje (1903 év­ben) 1,200.000 legénység, 600.000 honvéd, 1.200.000 népfölkelő, 42.000 tiszt, 2452 ágyú, 355.000 ló. Természetesen ezek nem nyilvá­nos adatok, mert a mozgósítási adatok a leg­szigorúbb katonai titkok. Oroszország hadereje a legnagyobb, de háborús célokra felhasználható ereje aránylag sokkal kisebb, amennyiben haderejének tete­mes részét az ország határán belül kénytelen éber figyelemben tartani a belbéke fenntartása végett. Oroszország hadereje 3,000.000 legény­ség, 2,740.000 népfölkelő, 66.400 tiszt, 6506 ágyú és 642.200 ló. Még Szerbia és Bulgária hadereje volna hátra. Előbbi hadi létszáma legénység 120.000, honvédség 80.000, népföl­kelő 80.000, tiszt 6.000, ágyú 354, ló 24.000 Bulgáriának 130.000 legénység, 82.000 hon­véd, 48.000 népfölkelő, 4000 tiszt, 486 ágyú és 23.000 ló. Természetes fenti számok csakis szárazföldi hadseregre vonatkoznak és részben számítá­sokon, részben kinyilatkoztatásokon alapulnak. kevesebbet. S Haynau, akitől még tegnap egy egész ország rettegett, ma a béresének sem tud parancsolni. Mikor meg fölmérgesedve : pofon üti engedetlen kondását, ez nekitámad { s csak annak a tudományának köszönhette, | hogy elmenekült, hogy öles tölgyfabotjával át} tudta hamarjában egy mély árok fölött dobni magát. S ezt az ugrást nem tudta utánna csinálni a fiatal kanászbojtár. Eljárt a debre­ceni vásárokra is* lovat venni, de itt megesett az a szégyen vele, hogy egy paraszt menten visszaadta a foglalót neki, mikor megtudta, hogy ki vásárol tőle lovat s csak nevetett az ilyen eseteken már s huzattá a cigánnyal a kesergő magyart. Látogatást is próbált tenni a szomszéd úri családoknál, akik nem örvendtek a megtisz­teltetésnek, többnyire otthon sem voltak. Egye­dül a főispán volt kivétel, Degenfeld Imre gróf, a Tisza Kálmán apósa, aki neki köszön­hette a fogságból való szabadulását. De a grófné mindig bezárkózott előle a szobájába, s mikor egyszer véletlenül mégis találkozott; véle a lépcsőházban, ájultan esett össze az irtózattól. És Haynau mégis azt mondta, hogy édes emlékek kötik Magyarországhoz. Pedig ezek a szálak rég elszakadtak már. Csak ő nem tu­dott róla. Natália baronesz nem jött már semmi hívásra vissza, pedig a géci kastély mindig várta az úrnőjét. A Klein ezredes házvezető két leánya minden reggel ’etörölte a port abban a szobában, amelyik f ííís bárónőnek volt berendezve. Ezt a port ■ ^ak le lehetett törölni, de azt nem, amely a Károlyi gróftól kapott rózsákra rakódott. Hozzájuk nem merti NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Hogy az államok hadereje a jelenlegi pillanat­ban hogy áll, lehetetlen megmondani. De tény, hogy létszáma sokkal nagyobb, fegyverzete sokkal jobb és a megvívandó háborúja sokkal véresebb lesz. — Gyorstüzelő ágyuk, repülő gépek, tábori távírdák, automobilok, gépfegy­verek, stb. mig a békében a háhorut ellen­súlyozzák, addig a háborúban a pusztítást je­lentik. A diplomácia feladata a háborús felhőket Európa egéről eloszlatni és azon fáradoznak Európa összes nagyhatalmainak külügyi expo­nensei. S mig ma háborúról beszélünk, holnap békére ébredhetünk ! Mars. A jövedelemadó. A jövő évi január 1-én életbelépő általá­nos kereseti adónemmel egyszerre egy teljesen uj adó: a jövedelemadó lép életbe. Minden polgárnak összes jövedelme, mely I üzleti, vagy ipari keresetből, ház, vagy föld jö- ! védelemből és kamatjövedelemből áll, összevo- J natik és amennyiben a 800 korona létminimu­mot meghaladja, még egyszer kerül megadóz­tatás alá; ez a jövedelemadó. Ezen látszólagos kettős adóztatás miatt nagy \ az ijedelem a közönség körében, pedig az ag- j godalom alaptalan, mert eltekintve egyes spe- i ciális esetektől, — amelyek bizony sújtva lesz- ! nek, — némely esetben az eddigi terheknek mérséklése lesz a jövedelemadó következménye. A föld, a házbéradó, házosztály, kereseti adó, tőkekamatadó után eddig is. még egy kü- | lön pótlékot: az általános jövedelmi pótadót ' is szedték. Ez a pótlék az uj adótörvények hatályba léptekor megszűnik es helyébe lep az uj jöve­delemadó. A jövedelemadó a következő progresszív kulcs szerint vettetik ki: 800—900 K-ig 5 K 3000-3200 K.-ig » 44 K 900—1000 6 „ 3200—3400 50 n 1000-1100 7 n 3400—3600 ti 56 1100-1200 n 8 3600-3800 ti 62 *1200—1300 » 9 3800—4000 11 68 ” 1300-1400 10 n 4000—4400 tt 76 1400-1500 11 yy 4400—4800 tt 86 ” 1500—1600 „ 12 » 4800—5200 ti 96 1600—1700 V 14 n 5200—5600 11 112 a 1700—1800 n 16 n 5600—6000 ti 128 >• 1800—1900 18 i> 6000—6600 ti 144 a 1900—2000 20 „ 6600—7200 160 2000—2200 » 23 » 7200 -7800 tt 186 2200—2400 26 7800—8400 ti 212 2400—2600 » 30 8400—9000 tt 238 2600-2800 » 34 * 9000—9800 tt 264 2800—3000 38 » 9800—10600 ti 290 a nyúlni szegény Natália, mert attól félt, hogy a szive hasad meg érintésükkor. A Haynau napjának lealkonyultakor hirte­len elutazott Groy Károly. Hiába, katona volt, be kellett rukkolni az ezredéhez. A tábornok nem is látott semmi különöst a dologban, de a leány szerelmes szive megérezte, hogy előle futott a gróf. Mikor aztán levelére megkapta a választ, mosolyogva kérte atyját, hogy hagyja Grácba menni, anyjának is szüksége volna már reá. Beteges anyja előtt vidámnak kellett me­gint lennie s a leány nem árulta el egy köny- cseppel, egy sóhajtással sem végtelen bána­tát. Az anyja koporsóján aztán kisírhatta magát. Atyja folyton utazgatott, s mikor meg­látogatta Grácban, előhozta régi, kedves ter­vét előtte : — Fogadást tettem, hogy nem megyek férjhez soha. Édes apám, ne kényszeritsen, úgy sem szerettem soha Croyt. Az öreg Haynau szomorúan elhallgatott ilyenkor, aztán azzal vigasztalta magát, hogy van még idő, megváltozhat még a leánya gondolkozása. De ezt az időt már nem győzte kivárni a fáradt, öfeg katona. Holttestét Wienből Grácba vitték s egyet­len árváját királyi hercegek, tábornokok támo­gatták a szomorú menetben. Egy évig még mindennap kivitte virágját a hantokra a szo­morú, feketeruhás leány s aztán az ő nevét is rávésték a Haynau Gyula egyszerű sírkövére. Alig volt 25 eves. Nyáry Albert báró. 800 koronáig terjedő jövedelem adómentes lesz. 800 koronán túl a jövedelemadó kezdő­dik 5/8 százaléknál és fokozatosan emelkedik, mig a 120.000 koronás jövedelemnél, vagy ezen túl 5°/„ lesz. Megemlítendő még, hogy a házbéradó a nyers házbérjövedelem után fizetendő, mig a jövedelemadó csakis a tiszta házbérjövedelem után; tehát minden tehernek, adó, kamatok, fentartás, tisztítás, világítás, vízvezeték, kémény- seprés, tartozási költségek levonásá után lesz fizetendő. Hogy miként fog alakulni a jövedelemadó a kereseti adó után, illetőleg a kereseti adókulcs­nak 10 százalékról 1, 2, illetve 3 százalékra történt leszállítása folytán, ezt ma még meg­lehetősen nehéz lenne megmondani. A polgárság egyes tagjaira kellemetlen meg- terheltetést fog hozni az uj jövedelemadó és pedig azokra, akik adót eddig egyáltalában nem fizettek, például az adómentes államkölcsön köt­vények, adómentes záloglevelek, vagy kötvények birtokosaira, továbbá azokra, akiknek pénzin­tézetben, vagy a postatakarékban betétük, vagy akiknek betáblázott, vagy egyebb követeléseik vannak. Ezek eddig csak a tőkekamat és jára­dékot fizették, most azonban jövedelem adót is fognak fizetni. Végül a hazai és külföldi válla­latok által kibocsátott részvények, vagy bárminő i értékpapírok tulajdonosai, az osztalékok, ille­tőleg kamatok után. A jövedelem adó alapját az adóköteles tiszta jövedelem alkotja. Az adóköteles tiszta jöve­delem megállapítása pedig az adózó nyers be- ' vételeinek számbavételével kezdődik. Nyers be­vételnek tekintendő általában az adózónak bár­mely forrásból eredő, akár pénzbeli, akár nem pénzbeli, de pénzértékkel biró (pl. termények- | bői álló) bevétele, tekintet nélkül arra. ’hogy azt tényleg kézhez vette e, avagy csak követe­lésképen illeti meg őt ez a bevétel. Ehhez a nyers bevételhez hozzá számítandó meg : a la­kásnak nyers haszonértéke, melyet az adózó saját házában elfoglal, ílletmónvképen, vagy teljesen ingyen kap, a gazdasági és üzleti cik­kek értéke, melyet az adóköteles saját gazda­ságából vagy üzletéből háztartásában felhasznál. Az ekkeppen egybevont nyers bevételekből levonandók az általános kereseti adónál már felsorolt megengedett levonások, s a fenmaradó rész alkotja az adóköteles tiszta jövedelmét. Az adóköteles jövedelméhez az a jövede­lem is hozzászámítandó, mely a vele közös : háztartásban élő tagoknak jövedelméből szár­mazik. Ebben az esetben tehát a közös háztar­tásban élő tagoknak önálló adózása elmarad, s a közös háztartás, mint gazdasági egység válik \ a jövedelemadó alanyává. A közös háztartás­hoz csupán férj, feleség, szülök, gyermekek és testvérek tartoznak. A közős háztartás fejéül I az tekintetik, aki a közös háztartásban levők­től kezéhez folyó jövedelem fölött rendelkezik; ennélfogva ennek nevére kell az adót kivetni, akár van a háztartás fejének külön jövedelme, ! akár nincs. Ezen általános szabály alól csak akkor van kivételnek helye, ha a családtagnak 800 koro­nát meghaladó szolgálati járandósága (fix fi­zetése, nyugdija) van, amikor ezután önállóan adózik; vagy ha a családtagnak az a keresete, mely csupán napszámból, vagy heti bérből szár­mazik és ez évente 500 koronánál nem nagyobb, nem számítható a családfő jövedelméhez, vagyis adózatlanul marad, ha a családfőnek egyéb nem a háztartáshoz tartozóktól származó jö­vedelme az 1000 koronát meg nem haladja. A feleségnek, a gyermeknek, szülőnek, vagy testvérnek bárminő más jövedelme azonban még ezekben az esetekben is a családfő jövedelmé­hez számit. Például ha a családfőnek, aki gyári munkás, évi adóköteles keresete 750 korona, feleségének pedig — aki mosónő — évi adó­köteles keresete 350 korona, ebben az esetben a feleség keresete a férj keresetéhez nem szá­mítható hozzá, sőt adót sem lehet kivetni, mert a férj jövedelme a 800 koronás adómentes lét­minimumon alul van. Ha azonban a feleségnek még 1000 korona kölcsöntőkéje van, melynek 60 korona az évi kamata, ez a 60 korona már a férj jövedelméhez számítandó és a 810 ko­rona összjövedelem után az adó kivetendő. Jövedelem adó fizetendő: a földbirtok jöve­delme után, akár maga kezeli a tulajdonos, vagy haszonélvező, akár bérbeadja. Ez a tiszta jövedelem becslés utján fog megállapittatni. A

Next

/
Thumbnails
Contents