Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-02 / 40. szám
6 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE hever, hanem szivem-lelkem őszinte sugallatából mondok köszönetét Apponyi Albert gróf urnák, a nemzet büszkeségének imént elhangzott remek beszédéért, mely a hazafiság eszményi magaslatáról nyújt felejthetetlen irányítást s boldognak érzem magamat, hogy a hazafiui kötelességekre nézve a legilletékesebb helyről nyertünk tájékoztatást. Mert nincs is természetesebb kötelesség a haza szerete- ténél! Hiszen az édes anyai tejjel szivjuk azt magunkba, mely a lét első percétől oly elválaszthatatlan tulajdonunkká lesz, hogy sem az édes anyának, sem a szerető hitvestársnak nincs annyi joga szeretetünkhöz, mint a hazának. Nem is rombolhatja azt le szivünkben semmi, csupán saját bűneink. Ezek alapján a hazaszeretetnek oly eszményi képviselőjére vetem tekintetemet, mint gróf Zichy Aladár, aki az igaz hazafi nemes hevületével áll csatasorba mindannyiszor, valahányszor veszélyeztetett közkincsek megmentéséről, nemzeti becsületünk tisztaságáról van szó. Ezt tette azon a szomorúan, de egyszersmind felemelően nevezetes november 18-án, amikor az erőszak politikája oly kihivóan inauguráltatott, mert harsány szóval és bátor elhatározással a szétszórt erőket összeolvasztotta s ezt tette és teszi az erőszaknak még durvább formája ellen, midőn képviselőnk kíséretében körünkben is megjelenvén, vezéri szavát az ellenzék pártjainak s a hazájukat szerető honfiaknak tömörülésére emeli fel. Igen helyesen 1 Mert az igazság a sokszor egymás ellen külön-külön lobogó alatt harcoló ellenfelek néha erős, kíméletlen küzdelméből áll elő, s mert amikor a tulajdonképeni cél, a haza alkotmánya s ezen alapuló üdve és boldogsága van veszélyben, ott csak a szétforgácsolt erők egyesítése segíthet. Ezért az egyenes szivü és bátor lelkű vezető egyéniségért, politikai életünknek kitűnőségéért, sok tekintetben, de főként a hazaszeretetben való eszményképünkért ürítem poharamat ! Zichy Aladár gróf megköszönve az üdvözlést, ezeket mondta: Ha most felszólalok, azért teszem, hogy igaz érzelmeimet tolmácsoljam. Örömmel kisérlek, kedves Albert bátyám, ebben a küzdelemben, mert ajkadról hallva az igét, egyúttal látom, fejlődni hazánk modern történetét. Ma mit láttam ? Az a drágakő, az a szép gyémánt, melyben a nap fénye visszasugározva, minden magyar ember szemét magára vonja, a negyvennyolcas idők, ezek a te mai beszédedben nem drágakövek, de harmatcsep, amely éltet, amely több mint az elhalt gyémánt. (Élénk tetszés.) Azt hiszem, nem titok, hogy bizonyos fájdalommal és aggodalommal láttam, midőn te az elmúlt nagy küzdelem idejében a negyvennyolcas zászlóhoz szegődtél, de ma úgy látom, jól tetted, mert ez a zászló kezedben újra él. (Hosszas, lelkes éljenzés.) Az éljenzéssel fogadott beszéd végeztével a képviselők, a vezetöférfiak és a közönség egy része által kisérve az állomásra hajtattak és a nyolc óra után induló vonattal elutaztak. A megjelent képviselők kiváló elismerésüknek adtak kifejezést azon rend, nyugodtság és bámulatos : magatartás felett, amit a lelkes közönség tanúsított, amely két és fél órán át állott és hallgatta a képviselők beszédét anélkül, hogy legkisebb zavar vagy csak egy dis- sonáns hang merült volna fel. * * * Az egyesült ellenzék vezéreit üdvözlő táviratra még a nap folyamán a következő távirati válaszok érkeztek : „Dr. Adler Adolf pártelnök Nagykároly. Nagykárolyi lelkes népgyülés szives üdvözlő táviratát melegen köszönöm és végtelenül sajnálom, hogy akadályozva voltam a megjelenésben, alkotmányunk védelméért folyó önzetlen harcunkban és hazánk demokratikus ujjá- alakitási törekvésünkben kitartást és buzdítást merítünk népgyülésekben megnyilvánuló hazafias összetartásból, melytől a várt eredményt bízvást remélhetjük, őszinte üdvözlettel gróf Károlyi Mihály.“' „Dr. Adler Adolf pártelnök Nagykároly. Köszönöm megemlékezésüket szövetkezett ellenzék nagy küzdelme csak úgy vezethet sikerre, ha a nemzet teljes erővel támogatja, e támogatását kérem továbbra is önöktől. Kossuth.“' Képviselőnk másnap Budapestről még külön táviratban is megköszönte azt a lelkes fogadtatást, amelyben a választókerület polgársága beszámolója alkalmával részesítette. A távirat a következő: „ Dr. Adler Adolf pártelnök Nagykároly. Pestre visszatérve őszinte szívből meghatva mondok köszönetét Önnek és kedves nagykárolyi híveiknek a tegnapi felejthetetlen napért; az Isten éltese őket, tartsa meg bennök a lelkesedést a nemzet igaz ügye mellett. Károlyi József.“ HÍREK. Október 6. A dicső magyar szabadságharc véres akkordjának, az aradi 13 vértanú halálának évfordulóját ünnepli meg a magyar nemzet vasárnap, október 6-án. Meg- ünnepli hazafias kegyelettel, honfi keservtől, honfi bánattól sajgó szívvel, honszerelmet hirdető fájó visszaemlékezéssel. Mert azok haltak akkor mártírhalált a magyar szabadságért, azokat vitte bitóra a zsarnoki önkény, akiknek oly sokat köszönhet sokat szenvedett nemzetünk. Akik kardcsattogás és ágyu- dörej közepette megtanítottak szabadon élni, akik éltök ezerszeres kockáztatásával kivívták a magyar nemzet szabadságát, majd aztán, mikor beborult az ég a magyar Gé- nusz felett, halálukkal pecsételték meg hazájuk, hazánk iránt való lángoló honszerelmö- ket. — Vajha őszintén gyászolva vértanúink szomorú végét, méltóan ünnepelnők omlékö- ketl Vajha megtudnók érteni az eszméket, amikért ők lelkesedtek, megbirnók becsülni az eredményeket, amiket ők kivívtak, kimer- nők fejleszteni az elveket, amikért ők harcoltak, áldoztak, bujdostak, vérzettek ! Vajha amikért ők készek voltak halni, azokért képesek volnánk mi élni a hazában, a hazának, a hazáért. így becsülnök meg igazán ami nagyjainkat, igy ünnepelnök emléköket méltóan 1 — Nagy férfiakkal csak azt a nemzetet áldja meg a gondviselés, amely akar is, mer is, tud is hozzájok méltó lenni; hanem amely korccsá fajulva megbecsülni, meggyászolni sem meri hőseinek, vértanúinak emlékét: az olyan azok vérpadja mellé oda állítja magának a pellengért, melyre az igazságosztó történelem Ítélete őt állítani fogja. — Ama nagy napon minden érzelmünk és gondolatunk olvadjon össze gyászünnepet szentelő nemzetünkével, s az emlékezethez kapcsoljuk a jobb jövővel biztató remény vallomását: „Megbünhődte már e nép A múltat s jövendőt!“ Kossuth szobor Nyíregyházán. Vasárnap d. e. leplezték lenagy ünnepségek keretében Nyíregyházán Kossuth Lajos nagyhazánkfia szobrát, mely most az országban a G9-ik. Országgyűlési képviselőnk beszámolója miatt többen akadályozva voltak abban, hogy városunkból és vármegyénkből a leleplezési ünnepélyesen részt vegyenek. Városunk építészeti bizottsága múlt hét csütörtökjén tartott ülésében elhatározta, hogy az épülő polgári fiú- és leányiskolánál a sok esőzéstől megnedvesedett falak bevakolását egyelőre 10 napi időtartamra beszünteti. Az aradi vértanuk emlékezete. Az ünnepi gyászistentisztelet okt. 7-én, hétfőn 9 órakor lesz a róm. kath. templomban. A hivatalok mind meghivattak. Vizsgatétel. Lévay Béla helybeli m. kir. pénzügyi számellenőr a napokban a jog- tudományi államvizsgát Sárospatakon kitüntetéssel letette. Hegyközségi gyűlés. Városunk hegyközsége közgyűlése f. hó október 6-án d. e. fél 11 órakor vasárnap a városháza nagytermében fog megtartatni, amikor a szüret napja is megállapittatik. A „nagykárolyi Protestáns Társaskör“ okt. 6-ikán fényes műsor keretében ünnepli meg a 13 aradi vértanú emlékét. 1. A nagykárolyi dalegyesület éneke. 2. Okt. 6. irta Kürtliy Károly, szavalja: K. Nagy Sándor 3. Emlékbeszéd, tartja Kiirthy Károly. 4. A rongyos koldus, irta Katona Béla, szavalja 1 Serly Vilmácska. 5. Zeneszóm. Vonós négyes. 6. Feltámadunk, irta Ábrányi Emil szavalja Papp Zsigmond. 7. A nagykárolyi dalegyesület éneke. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága a vármegyei székház gyüléstermében folyó hó 10-én d. e. 10 órai kezdettel tartja meg őszi rendes közgyűlését, melynek főbb tárgyai: Alispáni féléves jelentés. Szolgabiró választás. Közigazgatási bizottsági tagok választása. 1913. évi háztartási költségelőirányzat. 1913—14. évi közúti költségelőirányzat. Vr. pótadók megszavazása. Köszönetnyilvánítás. Az erdődi gör. kath. templom építési alap javára f. évi szeptember 15-én Erdődön rendezett bál alkalmából jegyeiket részben megváltották, részben íelülfizettek: dr. Jékey István főszolgabíró 3 K, Prohászka bajos 4 K, M. G. 4'30 K, Nagy Lajos, Kiss Albert, Báter József, Papp Aladár, Timaffy János, Tomján György, Dancskay Antal 2—2 K, Gotescha István, Fóris János, Vida Mihály, Máriás József 1—1 K, Ghirhe Vilmos 1.10 K, Geiser József 40 f, Rocipal Ignác 20 f, Marosán Endre 2 K. A nemes- szivü adakozók fogadják hálás köszönetünket. Az egyházi elöljáróság. A főgimnázium gyászünnepélye. Az aradi tizenhárom emlékére a főgimnázium f. hó 7-én 10 órakor a városi tornacsarnokban gyászünnepélyt rendez a következő műsorral : 1. Beszéd, mondja Lichtschein Sándor VIII. o. t. az önképzőkör jegyzője. 2. Ima. Bortniansky D.-től. Előadja a zenekar. 3. A honvéd. Irta: Kiss Menyhért Szavalja Tóth László VIII. o. t. 4. Gyászdal. Zsasskovszky E.-től. Előadja az énekkar, 5. Fölolvas Kosz- tich Agenor VIII. o. t. a Kölesey-önképző- kör elnöke. 6. Gyászdal. Bognár I.-tól. Előadja az énekkar. 7. Van-e a koldusnak hazája ? Irta: Ábrányi Emil. Szavalja Hill Gyula VIII. o. t. 8. Gyászinduló. Chopin F.-től. Előadja a zenekar. Az ünnepélyre vendéget szívesen lát az igazgatóság. Jegyzői gyűlés. Szatmárvármegye községi és körjegyzői egyesülete Szatmáron e hó 5-én szombaton közgyűlést tart, melynek tárgya általános tisztujjitás. Uj postaügynökség. A nagyváradi m. kir. postaigazgatóság Szamoskéren uj postaügynökséget létesített. Tüzek. Balázsi József érkörtvélyesi lakos „József“ nevű majorjában a magtár 28,000 K értékben teljesen leégett. Állítólag Szalay Gedeon ács és Rézműves János cigány gondatlanságából keletkezett a tűz. Az eljárás megindult ellenük. — Ugyancsak tűz pusztította el Irinyi István irinyi lakos egyik cselédházát, mely teljesen leégett. Nix János 300 korona értékű élelmi szere is bennégett. A vizsgálat folyik, hogy keletkezett a tűz.. A mátészalkai választás utójátéka. Az általános képviselőválasztások idején Mátészalkán a kisebbségben maradt párt, miután a Kúria petíciójukat visszautasította, Szálkái két főkortesét, Fischer Miklós poroszlói földbérlőt és Végső László mátészalkai gazdálkodót a polgárok választójoga ellen elkövetett vétség miatt jelentette föl, de egyúttal tizenkilenc választónak port akasztott a nyakába, mert pénzért szavaztak Szálkáira. A szatmári törvényszék előtt Fischer tagadta, hogy 10—30 koronát fizetett volna egy-egy szavazónak. Végső szintén visszautasította azt a vádat, hogy háza kortestanya lett volna, a többi vádlott azonban megvallotta, hogy a két főkorles jóvoltából ettek, ittak és pénzt is kaptak szavazataikért. A törvényszék Fischer Miklóst tizenöt napi fogházra és százkilencven koronára, Végsőt három napi fogházra és ötven korona pénz- büntetésre, a többi vádlottat pedig három naptól tizenöt napig terjedő fogházra Ítélte. A debreceni királyi tábla, valamint a Kúria első büntető tanácsa'is jóváhagyta a szatmári törvényszék Ítéletét. Nagykárolyból Debrecenig gyalog. Beregi János rendőr múlt csütörtökön a Bocskai téren egy kóborló kis fiút vett észre, aki cél és irány nélkül bolyongott az utcán. Feltartóztatta és bevitte a rendőrségi központra, ahol a rendőrfogalmazó kihallgatta. Sírva mondta el az alig 13 éves fiúcska, hogy városunkból, a lemezgyárból szökött meg. Ebben a hideg, esős időben gyalog, rongyos cipőben tette meg az utat Nagykárolytól Debrecenig.
