Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-18 / 38. szám
4 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE másik tanulság egyszersmind egy komoly intés és azt mondja : a Krisztus evangélioinán felépült anyaszentegyház fordítsa minden erejét arra, hogy az Isten ajándékaképpen nyert örökség, az evangélioin bemenetelt találjon az életbe. Az evangéliom legyen necsak hirdetett, hanem átélt igazsága az emberiségnek. . A generális letette kardját! ... De hisz- szük, hogy lesznek lángoló lelkesedéssel, csüg- gedetlen akaraterővel küzdő vitézei, kik felveszik a kardot s tovább küzdenek nemes hévvel, szentlelkesedéssel az emberiség megjobbitásá- nak nagy és szent munkáján!. Kormányrendelet az ujságárusitásról. A belügyminiszter az egész ország területére érvényesen szabályozta a hirlapok utcai árusítását. A rendelet megállapítja, hogy lapok utcai ; árusítása csak hatósági engedélylyel történhe- í tik és hogy az engedélyt a törvényhatóság első tisztviselője adja meg. Az illető sajtótermék a törvényhatóság első tisztviselőjének előzetesen bemutatandó, azonban az árusítás azonnal megkezdhető. A törvényhatóság első tisztviselője nem adhat engedélyt olyan sajtótermék terjesztésére, amely a közönség megtévesztése céljából külső vagy belső oldalain olyan feltűnő címeket tartalmaz, amelyek nyilvánvaló valótlanságok, vagy a közlemény tartalmát nem fedik. Nem adható engedély oly sajtótermék árusítására sem, amelynek cime és alakja egy más ismert és elterjedt sajtótermékhez annyira hasonló, hogy ez által a közönség megtévesztése lehetséges. A rendelet értelmében a helyi hatóság eltilthatja olyan sajtótermék terjesztését, amely „izgat, a közrendet veszélyezteti, a szemérmet, a közerkőlcsiséget sérti, vagy a családi élet belső ügyeit sértő módon tárgyalja, vagy valamely hitfelekezet elleni gyűlölet felkeltésére irányul.“ Utcai árusítással csak az foglalkozhatik, akinek az illetékes rendőrhatóság ujságeláru- sitó igazolványt állított ki. Az elárusitónak tilos a lap címén és árán kívül egyebet, például az egyes közlemények tartalmát és címét kikiáltani. Tilos az elárusítóknak terjesztés közben gyermekeket, főleg csecsemőket magukkal vinni és maguk mellett tartani. A rendelet ellen vétők minden esetben kétszáz koronáig terjedő pénzbírsággal sújthatok. Ismétlés esetén 15 napi elzárás is alkalmazható. A kihágások elbírálására a rendőrhatóságok az illetékesek. A rendelet azonnal hatályba lép és csak az ujságárusitó igazolványok beszerzésére vonatkozó rendelkezése október 15-én lép hatályba. magyar honvédtüzérség. Az uj véderőtőrvény alapján fölemelt újonc- létszám a hadsereg tüzérségének több évre fölosztott és az őszszel megkezdődő reorga- niziációját teszi szükségessé. A reorganizációnak tervezett módja egyelőre a nehéz tüzérségre, hegyi tüzérségre, vártüzérségre és tábori tüzérségre terjed ki a közös hadseregnek nyolc ágyuezredénél, továbbá a magyar és osztrák honvédség két lovas tüzér-hadosztályánál. Egyáltalán a reorganizációt más államok által a mandzsuriai háború alapján szerzett tapasztalatok tanulságaiból állítják össze. A hegyi tüzérséget szaporítják, Tirolban egy uj ágyuüteget alakítanak. Legjobban érdekel azonban bennünket a reorganizáció ama része, mely a magyar honvédségre vonatkozik. Mind az osztrák, mind pedig a magyar honvédségnél nyolc-nyolc ágyuezredet, a magyar honvédségnél ezenkívül két lovas divíziót állítanak fel. Az idén október 1-től kezdve a már fennálló osztrák honvédtüzér hadosztálynál egy keretet állítanak fel, mely két tisztből, tiz altisztből és negyvenhárom közlegényből alakul. Jövő ev tavaszán a többi tüzérezrednél feleslegessé vált tüzértisztekkel és altisztekkel teljes békelétszámu üteggé bővítik ki. És minden évben egy ilyen üteget állítanak fel, úgy, hogy 1916, március 1-től kezdve a nyolc ágyu- tüzérezred teljes lesz. így az osztrák honved- tüzérsóg. A magyar honvédségnél évenként két tüzér ezred, 1914. és 1916-ban egy-egy lovastüzér divizió alakul. Erre a célra minden év őszén a magyar hadtestek tüzérezredeinél közel ezer embert képeznek ki, részint újoncokat kiképezve, részint kiszolgált legénységet visszatartva. Ez a legénység lesz a honvédtüzérség első emberanyaga. A honvéd lovastüzer divízióknál hasonló az eljárás, csakhogy itt kisebb létszámra van szükség és ezert nagyobb mértékben állítható fel egyszerre. Milyen lesz a honvédtüzérség ágyú anyaga, az nyilt kérdés még ez idő szerint, bár nem lényegtelen. Mert mit ér a kocsis, ha nincs jó szekér és jó ló? De talán csak felszerelik a honvedtüzerséget is gyorstüzelő és Haubitz-ágyukkal. Mert csak akkor lesz teljes és kifogástalan a mi honvédtüzérségünk. TTiit szól hozzá? (ifj.) A modern újságolvasó, ugyebár, meglehetősen elfásult terméke a kultúrának ? Amit napkelet legcsapongóbb képzelete, mint szertelen mesemondást bírt esak elképzelni, azt ő nyugodt közömbösséggel veszi. Természetes, mindennapi dolognak ismeri, hogy 24 óra alatt hirt kap minden eseményről a földgolyó leg- távoli pontjáról is s nem is csodálkozik rajta, hogy a japán császár haláláról még a táviratnál is gyorsabban, mert a drótnélküli villamosság utján, vesz hirt. Tudomásul veszi, őszinte részvéttel fogadja s zavartalan kedéllyel tér fölötte napirendre. Szenzáció legyen a talpán, ami a XX-ik század emberének ernyedt idegeit felrázza. Hát olyan hirt ki tudna ma elképzelni, amely a szenzáció ledér fogalmát az egyetemes emberiség lelkét megrázó esemény fogalmává magasztosult ?! Napkeletnek mesés távolából érkezik egy ilyen grandiózus eseménynek hire. A portarthuri ostrom, a mukdeni ütközetnek lángeszű és hős vezére, Nogi tábornok éltét veté áldozatul császári uralkodója frissenhantolt sirhalmára. Ebben a században nem jelent meg a világ hírlapjainak hasábjain újsághír, mely akkora általános érdeklődést váltott volna ki, mint ez a hir. Amilyen bizonyos, hogy a földgolyónak nagyobb felén, azon a felén, amelyen a fehér- arcú és a sárgafaju ember lakik, ismerik, tudják, tisztelik és becsülik a Nogi nevét, olyan valószínű, hogy még az afrikai szerecsen s a rézbőrü indián is hallotta legalább a hírét. S ameddig az ember hirszomjának és betüisme- retének határa terjed, addig fog az ő magakereste halálának gyászhire tovaszaladni nem is ajkról ajkra, hanem szívről szívre, lélelkről lélekre. Divat mostanában a kollektiv néplélekről beszélni. De, úgy tetszik most, ez óráig nem is volt igazán kollektiv népiélek. Volt egy fajnak, egy nemzetnek, egy néptörzsnek együttérzése. De volt-e valaha az egész emberiségnek olyan összedobbanó szívverése, mint amely e hírre indul sebes lüktetéssel a japán szigetekről végig a lakott föld legutolsóbb széléig? S ott sem áll meg: fölcsap, mind az égig! Lehet valaki buzgó keresztény, ájtatos zsidó, fanatikus mohamedán, vagy ami mind ennél többet mond, lehet felvilágosult, szabadgondolkodó ; lehet elvi ellensége minden tételes vallásnak ; lenézhet minden sintó babonát s ójapán szertartást. De nem lehet se vallásos, se hitetlen, se elfogult, se közömbös, — hacsak egyszer ember — aki ne érezze egész lényén végigrezdülni a gondolatot, hogy Nogi tábornok cselekedete nagy dolog. Mondják, hiszen mondják, hogy kivált a régi Japánban szokásos, hogy különösen kedves halottak sírján hozzátartozóik öngyilkosságot követnek el, a szokásos, ősi harakirit. De volt-e, ugyan lehetett-e Japánország sok ezer esztendős történetében eset arra, hogy uralkodó temetésén akkora világjelentőségü férfiú menjen önkénytes halaiba, mint Nogi tábornok ? Már fokozni se képes, csak megkoronázza az esemény nagystílű voltát az a körülmény, hogy Nogival együtt felesége is a halálba ment. Oh! Az asszony bizonyosan nem a császárját, hanem a férjét követte a sírba. A mi rövidlátó elbizakodottságunk európai műveltségű férfiúnak hirdette Nogi tábornokot. Ez a talpigember, minden ízében férfiú, irne mostan drága, becses életével pecsételi meg apái vallásának, ősei hagyományának régi nemzeti szokását. Milyen vallás hive, melyik nemzet fia ütközik meg benne? Melyik nem érzi meg, hogy nagyszerűbb és inagasztosabb ez a cselekedet, mint amit az egyházak és nemzetek myrthologiája valahol is valaha is felmutatni birt. Az Apokalypsis csodája ez, mely végigfekszik a nagy égen kelettől nyugatig, hogy meglássa s megcsodálja valahol csak ember él e földön. — Mit szól hozzá ? I TT?eghivó. Felkérem a függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottságának t. tagjait, hogy a dr. gróf Károlyi József, választó- kerületünk országgyűlési képviselője f. hó 29-én tartandó beszámolója programmja részletes megbeszélése céljából a f. hó 22-én d. e. 11 órakor az Ipartestület helyiségében tartandó értekezletre megjelenni szíveskedjenek. Nagykároly, 1912. szeptember 17. Dr. Adler Adolf pártelnök. HÍREK. Justh Gyula jobban van. Jusih Gyula az országos függetlenségi- és 48-as párt illusztris elnöke állapotában állandó a javulás úgy, hogy néhány nap múlva elhagyja a szobát. Személyi hir. Dr. Róth Ferenc kir. törvényszéki elnök szabadsága egy részét a Lukács-fürdőben tölti. — Csilléry Dávid kir. járásbiró a helybeli járásbíróság vezetője szabadságáról visszaérkezvén, átvette hivatala vezetését. A képviselőház első ülése. A képviselőházban — mint a kormány s a munkapárt makacs merevségéből biztosan következtetni ! lehetett — a rendes és békés tárgyalásnak még csak a reménye is meghiúsult. Lapunk zártakor olvassuk a lapokból a tegnapi gyűlés lefolyását. A szövetkezett ellenzék — kikhez gróf Andrássy Gyula is csatlakozott I a képviselőház tegnapi ülésén — mint egy ! ember lázadt fel az újabb erőszakosság ellen. Tisza a kormánnyal tehetetlenül állott az ellenzék egyöntetű állásfoglalásával szemben s a geszti főur, a mindenható képviselőházi elnök mit tehetett hát egyebet, beparancsolt 300 rendőrt, kik ütve-verve az ellenzéki képviselőket kihurcolták az országgyűlés terméből. Kezdődik s folytatódik tehát megint a junius 4-iki szomorú, nagyon szomorú nóta. Vármegyei közigazgatási bizottsága múlt pénteken tartott ülésében tudomásul vétetett az alispáni jelentés, mely szerint a személy és vagyonbiztosság a múlt hónapban kielégítő volt, s hogy a belügyminiszter a panyo- lai árvíz károsultak javára 2000 koronát utalványozott. Utlevélér 272-en folyamodtak és 202-en kaptak. Visszavándorolt 31 egyén. A tisztifőorvos jelentése szerint a vármegyében az egészségügyi állapot kedvező volt. A kir. tanfelügyelő ur jelentése szerint az engedélyezett uj állami iskolák a kedvezőtlen időjárás következtében előállott akadályok miatt nem voltak megnyithatók. A kir. pénzügyigázgatóság jelentése szerint egyenes adóban a. múlt hóban befolyt 259.975 korona, hadmenteáségi díjban 3.080 korona, bélyeg- és jogilletékben 64.923
