Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-18 / 38. szám

4 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE másik tanulság egyszersmind egy komoly intés és azt mondja : a Krisztus evangélioinán fel­épült anyaszentegyház fordítsa minden erejét arra, hogy az Isten ajándékaképpen nyert örökség, az evangélioin bemenetelt találjon az életbe. Az evangéliom legyen necsak hirdetett, hanem átélt igazsága az emberiségnek. . A generális letette kardját! ... De hisz- szük, hogy lesznek lángoló lelkesedéssel, csüg- gedetlen akaraterővel küzdő vitézei, kik felve­szik a kardot s tovább küzdenek nemes hévvel, szentlelkesedéssel az emberiség megjobbitásá- nak nagy és szent munkáján!. Kormányrendelet az ujságárusitásról. A belügyminiszter az egész ország területére érvényesen szabályozta a hirlapok utcai áru­sítását. A rendelet megállapítja, hogy lapok utcai ; árusítása csak hatósági engedélylyel történhe- í tik és hogy az engedélyt a törvényhatóság első tisztviselője adja meg. Az illető sajtóter­mék a törvényhatóság első tisztviselőjének előzetesen bemutatandó, azonban az árusítás azonnal megkezdhető. A törvényhatóság első tisztviselője nem adhat engedélyt olyan sajtótermék terjeszté­sére, amely a közönség megtévesztése céljából külső vagy belső oldalain olyan feltűnő címe­ket tartalmaz, amelyek nyilvánvaló valótlan­ságok, vagy a közlemény tartalmát nem fedik. Nem adható engedély oly sajtótermék árusítá­sára sem, amelynek cime és alakja egy más ismert és elterjedt sajtótermékhez annyira ha­sonló, hogy ez által a közönség megtévesztése lehetséges. A rendelet értelmében a helyi hatóság eltilthatja olyan sajtótermék terjesztését, amely „izgat, a közrendet veszélyezteti, a szemérmet, a közerkőlcsiséget sérti, vagy a családi élet belső ügyeit sértő módon tárgyalja, vagy vala­mely hitfelekezet elleni gyűlölet felkeltésére irányul.“ Utcai árusítással csak az foglalkozhatik, akinek az illetékes rendőrhatóság ujságeláru- sitó igazolványt állított ki. Az elárusitónak tilos a lap címén és árán kívül egyebet, például az egyes közlemények tartalmát és címét kikiáltani. Tilos az eláru­sítóknak terjesztés közben gyermekeket, főleg csecsemőket magukkal vinni és maguk mellett tartani. A rendelet ellen vétők minden esetben két­száz koronáig terjedő pénzbírsággal sújthatok. Ismétlés esetén 15 napi elzárás is alkalmaz­ható. A kihágások elbírálására a rendőrható­ságok az illetékesek. A rendelet azonnal hatályba lép és csak az ujságárusitó igazolványok be­szerzésére vonatkozó rendelkezése október 15-én lép hatályba. magyar honvédtüzérség. Az uj véderőtőrvény alapján fölemelt újonc- létszám a hadsereg tüzérségének több évre fölosztott és az őszszel megkezdődő reorga- niziációját teszi szükségessé. A reorganizáció­nak tervezett módja egyelőre a nehéz tüzér­ségre, hegyi tüzérségre, vártüzérségre és tá­bori tüzérségre terjed ki a közös hadseregnek nyolc ágyuezredénél, továbbá a magyar és osztrák honvédség két lovas tüzér-hadosztályá­nál. Egyáltalán a reorganizációt más államok által a mandzsuriai háború alapján szerzett tapasztalatok tanulságaiból állítják össze. A hegyi tüzérséget szaporítják, Tirolban egy uj ágyuüteget alakítanak. Legjobban érdekel azonban bennünket a reorganizáció ama ré­sze, mely a magyar honvédségre vonatkozik. Mind az osztrák, mind pedig a magyar hon­védségnél nyolc-nyolc ágyuezredet, a magyar honvédségnél ezenkívül két lovas divíziót állí­tanak fel. Az idén október 1-től kezdve a már fennálló osztrák honvédtüzér hadosztálynál egy keretet állítanak fel, mely két tisztből, tiz altisztből és negyvenhárom közlegényből alakul. Jövő ev tavaszán a többi tüzérezrednél feleslegessé vált tüzértisztekkel és altisztekkel teljes békelétszámu üteggé bővítik ki. És min­den évben egy ilyen üteget állítanak fel, úgy, hogy 1916, március 1-től kezdve a nyolc ágyu- tüzérezred teljes lesz. így az osztrák honved- tüzérsóg. A magyar honvédségnél évenként két tüzér ezred, 1914. és 1916-ban egy-egy lovastüzér divizió alakul. Erre a célra minden év őszén a magyar hadtestek tüzérezredeinél közel ezer embert képeznek ki, részint újoncokat kiké­pezve, részint kiszolgált legénységet vissza­tartva. Ez a legénység lesz a honvédtüzérség első emberanyaga. A honvéd lovastüzer diví­zióknál hasonló az eljárás, csakhogy itt ki­sebb létszámra van szükség és ezert nagyobb mértékben állítható fel egyszerre. Milyen lesz a honvédtüzérség ágyú anyaga, az nyilt kérdés még ez idő szerint, bár nem lényegtelen. Mert mit ér a kocsis, ha nincs jó szekér és jó ló? De talán csak felszerelik a honvedtüzerséget is gyorstüzelő és Haubitz-ágyukkal. Mert csak akkor lesz teljes és kifogástalan a mi honvéd­tüzérségünk. TTiit szól hozzá? (ifj.) A modern újságolvasó, ugyebár, meg­lehetősen elfásult terméke a kultúrának ? Amit napkelet legcsapongóbb képzelete, mint szer­telen mesemondást bírt esak elképzelni, azt ő nyugodt közömbösséggel veszi. Természetes, mindennapi dolognak ismeri, hogy 24 óra alatt hirt kap minden eseményről a földgolyó leg- távoli pontjáról is s nem is csodálkozik rajta, hogy a japán császár haláláról még a távirat­nál is gyorsabban, mert a drótnélküli villamos­ság utján, vesz hirt. Tudomásul veszi, őszinte részvéttel fogadja s zavartalan kedéllyel tér fölötte napirendre. Szenzáció legyen a talpán, ami a XX-ik század emberének ernyedt idegeit felrázza. Hát olyan hirt ki tudna ma elképzelni, amely a szenzáció ledér fogalmát az egyete­mes emberiség lelkét megrázó esemény fogal­mává magasztosult ?! Napkeletnek mesés távolából érkezik egy ilyen grandiózus eseménynek hire. A portarthuri ostrom, a mukdeni ütközetnek lángeszű és hős vezére, Nogi tábornok éltét veté áldozatul császári uralkodója frissenhantolt sirhalmára. Ebben a században nem jelent meg a világ hírlapjainak hasábjain újsághír, mely akkora általános érdeklődést váltott volna ki, mint ez a hir. Amilyen bizonyos, hogy a földgolyónak nagyobb felén, azon a felén, amelyen a fehér- arcú és a sárgafaju ember lakik, ismerik, tud­ják, tisztelik és becsülik a Nogi nevét, olyan valószínű, hogy még az afrikai szerecsen s a rézbőrü indián is hallotta legalább a hírét. S ameddig az ember hirszomjának és betüisme- retének határa terjed, addig fog az ő maga­kereste halálának gyászhire tovaszaladni nem is ajkról ajkra, hanem szívről szívre, lélelkről lélekre. Divat mostanában a kollektiv néplélekről beszélni. De, úgy tetszik most, ez óráig nem is volt igazán kollektiv népiélek. Volt egy faj­nak, egy nemzetnek, egy néptörzsnek együtt­érzése. De volt-e valaha az egész emberiség­nek olyan összedobbanó szívverése, mint amely e hírre indul sebes lüktetéssel a japán szige­tekről végig a lakott föld legutolsóbb széléig? S ott sem áll meg: fölcsap, mind az égig! Lehet valaki buzgó keresztény, ájtatos zsidó, fanatikus mohamedán, vagy ami mind ennél többet mond, lehet felvilágosult, szabadgondol­kodó ; lehet elvi ellensége minden tételes val­lásnak ; lenézhet minden sintó babonát s ójapán szertartást. De nem lehet se vallásos, se hitetlen, se elfogult, se közömbös, — ha­csak egyszer ember — aki ne érezze egész lényén végigrezdülni a gondolatot, hogy Nogi tábornok cselekedete nagy dolog. Mondják, hiszen mondják, hogy kivált a régi Japánban szokásos, hogy különösen ked­ves halottak sírján hozzátartozóik öngyilkossá­got követnek el, a szokásos, ősi harakirit. De volt-e, ugyan lehetett-e Japánország sok ezer esztendős történetében eset arra, hogy uralkodó temetésén akkora világjelentőségü férfiú menjen önkénytes halaiba, mint Nogi tábornok ? Már fokozni se képes, csak megkoronázza az esemény nagystílű voltát az a körülmény, hogy Nogival együtt felesége is a halálba ment. Oh! Az asszony bizonyosan nem a császárját, hanem a férjét követte a sírba. A mi rövidlátó elbizakodottságunk európai műveltségű férfiúnak hirdette Nogi tábornokot. Ez a talpigember, minden ízében férfiú, irne mostan drága, becses életével pecsételi meg apái vallásának, ősei hagyományának régi nem­zeti szokását. Milyen vallás hive, melyik nem­zet fia ütközik meg benne? Melyik nem érzi meg, hogy nagyszerűbb és inagasztosabb ez a cselekedet, mint amit az egyházak és nemze­tek myrthologiája valahol is valaha is fel­mutatni birt. Az Apokalypsis csodája ez, mely végigfekszik a nagy égen kelettől nyugatig, hogy meglássa s megcsodálja valahol csak em­ber él e földön. — Mit szól hozzá ? I TT?eghivó. Felkérem a függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottságának t. tagjait, hogy a dr. gróf Károlyi József, választó- kerületünk országgyűlési képviselője f. hó 29-én tartandó beszámolója programmja részletes megbeszélése céljából a f. hó 22-én d. e. 11 órakor az Ipartestület helyiségében tartandó értekezletre meg­jelenni szíveskedjenek. Nagykároly, 1912. szeptember 17. Dr. Adler Adolf pártelnök. HÍREK. Justh Gyula jobban van. Jusih Gyula az országos függetlenségi- és 48-as párt illusztris elnöke állapotában állandó a javulás úgy, hogy néhány nap múlva elhagyja a szobát. Személyi hir. Dr. Róth Ferenc kir. törvényszéki elnök szabadsága egy részét a Lukács-fürdőben tölti. — Csilléry Dávid kir. járásbiró a helybeli járásbíróság vezetője szabadságáról visszaérkezvén, átvette hivatala vezetését. A képviselőház első ülése. A képvise­lőházban — mint a kormány s a munkapárt makacs merevségéből biztosan következtetni ! lehetett — a rendes és békés tárgyalásnak még csak a reménye is meghiúsult. Lapunk zártakor olvassuk a lapokból a tegnapi gyű­lés lefolyását. A szövetkezett ellenzék — kikhez gróf Andrássy Gyula is csatlakozott I a képviselőház tegnapi ülésén — mint egy ! ember lázadt fel az újabb erőszakosság ellen. Tisza a kormánnyal tehetetlenül állott az ellenzék egyöntetű állásfoglalásával szemben s a geszti főur, a mindenható képviselőházi elnök mit tehetett hát egyebet, beparancsolt 300 rendőrt, kik ütve-verve az ellenzéki kép­viselőket kihurcolták az országgyűlés termé­ből. Kezdődik s folytatódik tehát megint a junius 4-iki szomorú, nagyon szomorú nóta. Vármegyei közigazgatási bizottsága múlt pénteken tartott ülésében tudomásul vé­tetett az alispáni jelentés, mely szerint a sze­mély és vagyonbiztosság a múlt hónapban ki­elégítő volt, s hogy a belügyminiszter a panyo- lai árvíz károsultak javára 2000 koronát utal­ványozott. Utlevélér 272-en folyamodtak és 202-en kaptak. Visszavándorolt 31 egyén. A tisztifőorvos jelentése szerint a vármegyében az egészségügyi állapot kedvező volt. A kir. tanfelügyelő ur jelentése szerint az engedélye­zett uj állami iskolák a kedvezőtlen időjárás következtében előállott akadályok miatt nem voltak megnyithatók. A kir. pénzügyigázgatóság jelentése szerint egyenes adóban a. múlt hóban befolyt 259.975 korona, hadmenteáségi díjban 3.080 korona, bélyeg- és jogilletékben 64.923

Next

/
Thumbnails
Contents