Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-21 / 34. szám
3 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Városi közgyűlés. Városunk képviselőié iilete ni !t vasárnap szokni am I gyér < rd klődés mellett Debreczeni István kir. t n cscs, polgármester elnö de te a.alt :encUiviili közgy ülést tartott. A tárgysorozat megkezdése előtt Debreczeni polgármester örömmel teszi a bejelentést a képviselőtestületnek, hogy a legilletékesebb helyről augusztus 7-iki kelettel egy levelet kapott, amely tudtul adja, hogy a pénzügyigazgatóság kérdésében a döntés javunkra most történt meg. (E hirt leadtuk már lapunk legutóbbi szamában, mire a „Közérdek“ bennünket a „tudva valótlan állítás“ vádjával illetett. Itt is megjegyezzük, hogy ezért bírói utón kerestünk magunknak elégtételt.) Vitára a közgyűlésen csak az a pont adott alkalmat, hogy a Takarékpénztár és a Zárda előtt az utcához csatolandó 241 □-öl terület kártalanítási árában mennyit fizessen a város. Érdekelt felek □-méte- renként 13 korona 25 fillért kívántak, a közgyűlés azonban dr. Adler Adolf, Csipkés András és Lukácsovits János hozzászólásai után csak 10 koronát szavazott meg. A választókerületek beosztására vonatkozó véghatározatot a belügyminiszter feloldván, azt oda módosítjuk, hogy a Kál- mánd-utca és a Mikszáth Kálmán-utca ezután nem az első, hanem a negyedik kerületbe fog tartozni. A hirdetmények közzététele tárgyában még 1908-ban alkotott szabályrendeletünmét inaugurálja, azt egyben államvallássá teszi s igy eo ipso a fennálló társadalmi rend és katona-politikai államhatalom támaszává. Krisztus-Isten tehát győzött, de Jézus-emher nem osztozik benne. Az eredetében legtisztább arányaiban legnagyobb társadalmi mozgalom beleolvadt az ideológia aranyfüstös párázatába s belemerevedik a formalizmus kényszerítő béklyóiba. Az a hatalmas rugó, melynek motorikus ereje a világot megmozdítani látszott, most ép oly kemény féknek bizonyul annak egy helyben tartására. A keresztény alázatosság lesz a legfőbb erény, a túlvilágra szóló Ígéret a legfőbb jutalom. A gazdasági rend kifogástalannak, a társadalom berendezése Istentől számlázottnak lesz nyilvánítva: annálfogva mind a kettő szent és sérthetetlen, főképen pedig változ- hatatlan! A reformáció alig segít a dolgok ez állapotán, mert egységes és átfogó koncepció híján, nem is rendelkezik az erre szükséges energiamennyiséggel és sem a németalföldi guesök, sem a francia jaquerie, sém a magyar pórlázadás nem elég öntudatos arra, hogy a tisztán vallási motívumokkal bíbelődő rendek figyelmét a társadalomgazdasági állapotokra terelné. A protestántizmus, szociológiai szempontból, végeredményben egy mellékes jelentőségű egyházi reform marad, mely mitse könnyit a társadalom evolúcióján s mit se lendít a súlyos ballaszton, mely arra a holtsúly terhével nehezedik. két a belügyminiszter leirata alapján tnó: dositjuk. Az árvapénzeket ezentúl 5. illetve •>’o mellett kamalozlatjuk. A serifs tartásra vonatozó szahily- ívnde'e'et :*i;a n ódosiiotluk, hogy a város belterületén izentut egy telken senki 4 sertésnél többet nem tarthat. Az utcák kövezésére fordítandó fen- tartási dij évről-évre emelkedvén, ma már elérte az évi 44,000 koronát. Ennélfogva, hogy ez összegre fedezetet találjunk, mérsékelten felemeltük a kövezetvámdijsza- bályzat tételeit. Miklóssv Márton kérelmét, hogy a Honvéd-utcára egy uj utcának nyitására adjunk engedélyt, kivihetőnek nem találtuk. Az 1911-ik évi zárszámadást helybenhagytuk s több kisebb jelentőségű ügy egyhangú elintézése után közgyűlésünk fél 12-kor ért.véget. Tanintézeteink működése az 1911-12-ik iskolai évben. (Folytatás.) „Az elvégzett tanítási anyag''1 c. fejezet után közli az értesítő az iskola „rendtartási szabályait", a magánvizsgálatokra vonatkozó eljárást s azután a tanulók névsorát és nem „érdemsorozatát". A tanulók neve • és vallása után ugyanis a „tantestület határozata“ van a határozat kezdőbetűivel feltüntetve arra nézve, hogy a felsőbb osztályba léphet- e, vagy nem, avagy javitóvizsgálatra bccsáttatik e a tanuló. Az „érdemsorozat“ cim tehát sokkal többet mond (t. i. minden egyes tantárgyból nyert osztályzat közlését jelzi a cim, ami igazán felesleges és célszerűtlen dolog lenne), mint a mennyit az arra vonatkozólag közöl. „A tantestület határozata“ c. rovat tünteti fel a „kimaradt“ tanulókat is. Ezt nem e rovatban kellett volna feltüntetni, mert hiszen a tanári kar javaslata alapján csak 2 harmadrésznyi tanuló maradt ki az iskolából, a többi bizonyára más okok miatt s nem a tanári kar határozata alapján. A tanév folyamán beiratkozott 190 tanuló, évközben kimaradt 20. A 190 tanuló közül nagykárolyi illetőségű 101. Magyar anyanyelvű 184, roman 6. Kitünü osztályzatot nyert 1 (nagyon kevés), elégségest 80, osztályismétlésre utasittatott 12. Magaviselet szerint dicséretes 47 (igen szép), Iszabály tálán 1. (E tanulónak nem tanácsolta a tanári testület a kimaradást?) Szorgalom szerint kitartó csak 1 (szomorú dolog, hogy nem több !) Egy I. osztályú tanuló hittanból is elégtelen osztályzatot nyert. Magánvizsgálatot tett 60 tanuló. „A polgári iskola célja és feladata“ c. fejezet igen szépen fejtegeti a polgári iskola szükséges voltát s azt az igazi célt, amely a nagynevű alapítok Br. Eötvös és Csengery lelki szemei előtt lehetett e polgári iskola létesítésénél, amelytől ez azonban messze eltávozott, Ép ezért van alapos reformra szüksége. A nagyon ügyesen, érdekesen s igazán szakértői lélekkel és tollal megirt ismertetésnek legméltóbb helye lett volna az értesítő legelején. Az is igen helyes, hogy az értesítő részletesen felsorolja azon iskolákat, amelyekbe az iskola egyes osztályaiból átléphet a tanuló. „Az 1912—13. tanév megkezdésére vonatkozó értesítéssel“ zárul az iskolai értesítő. Az értesítő ismertetése kapcsán végezetül szabadjon egy-két megjegyzést tennünk. A polgári iskolák reformjával kapcsolatosan, a közoktatásügyi minisztérium már a jövő 1912—13. tanév kezdetével — tudtommal — 3 hatosztályu polgári fiúiskolát hétosztályuvá ■ ilesz!. (BékíV'(sab:::\ Cső: grádon és Nagy- 'OKindái ). Ez a kísérlet előreláthatólag fénye- í I be lo* válni. A uh gykarolyi m. kir. pol- g i-i fin iskola értés i.öje nem tesz említést fogy a magas miniszt. rium óhajtja és tervezi- • 4 osvi.ilyu liuisko.át 6, esetleg 7 osztályúvá (e];e>zi'enf ? Ha ennek a. kérdésnek taröyaiasa ez idő szerint — megfelelő épület hiányában — talán szinte korai lenne is, nézetem szerint nem: ártana, de sőt talán szükséges lenne a magas minisztérium figyelmét már most e kérdésle felhívni. Egy év múlva már megfelelő épületben lesz elhelyezve a fiúiskola, ügy lesz-e építve az uj helyiség, hogy abban a 6, esetleg 7 osztályú polgári iskola megfelelő és méltó helyet nyerjen. Figyelemmel és tekintettel volt-e a város az iskola-épület termének elkészíttetésénél erre a körülményre? Az uj épület tervrajzát nem láttam s igy nem ismerem, de ha ez a fontos körülmény esetleg elkerülte volna az illetékes tényezők figyelmét, mig nem késő, felette óhajtandó lenne az uj épületet akként létesíteni, hogy az a teljes polgári fiúiskola elhelyezésének megfelelő legyen. Bizonyára az a város vezetőségének és a nagyközönségnek is óhaja, vágya, hogy ne csonka, hanem teljes polgári iskolája legyen Nagykároly városának. Ne késleltesse ezt majd az a körülmény, hogy megfelelő helyiség nem áll rendelkezésre. Nagykároly városa úgy is, mint megye központ, úgy is, mint nagy vidék kereskedelmi és ipari központja, hivatott arra, hogy az iskoláztatás terén is messze nagy vidék központja legyen. A polgári fiúiskola is egyik igen fontos tényező e téren. Hogy mily szükség van ez iskolára, bizonyítja az az örvendetes tény, hogy a kezdet nehézségeivel küzdő iskola tanulóinak száma mily nagy, 190 rendes és 60 magántanuló. Megfelelő épület birtokában e tekintélyes szám bizonyára jelentékenyen megnagyobbodik, kivált ha a polgári iskola reformja is a közóhajnak megfelelő lesz. S mi bizton hisszük, hogy az a várakozásnak s közóhajnak meg is felel. A mi speciális gazdasági és kulturális viszonyaink között ugyanis rendkívül nagy és sürgős szükségünk van egy oly iskolatípusra, mely az általános műveltség terjesztésén kívül — az ország különböző vidékeinek főfoglalkozása szerint — gyakorlati (gazdasági, ipari, kereskedelmi stb.) képzettséget is ad. A sok általános, hogy úgy mondjuk, internacionális jellegű “iskola mellett, a hétosztálvu polgári iskola tisztán hazai igények kielégítésére hivatott, igazi nemzeti iskola lesz, mely a maga nagy gyakorlati értékével nagyon lelentős missziót fog betölteni, fökép a közép- osztály gazdasági és kulturális érdekeinek az előmozdítása körül. Szívből óhajtjuk, hogy ilyen polgári fiúiskolája legyen városunknak mielőbb! Tííit szól hozzá? — Chria. — (ifj.) Szent István napja a tömeg ünnepe! I. Az egyes ember jó megértő, a tömeg értelmetlen és gonosz. Az ember finom érzésű, a tömeg kemény és durva. S akármilyen paradoxnak is hangzik, mégis szinigazság, hogy egy ember bonyolult és komplex, mig a tömeg kezdetlegesen egyszerű szövésű. Szeszélyét egyszeriben makacs, zsarnok akarattá emeli, Ráébred, hogy milyen hecc ez itten s brutális tüntetést csinál az őszinte ünneplésből. Blazirt öreg urak, kényes, tartózkodó hölgyek, szerény, fiatal leányok, akik sohse szokták a tenyerüket összeverni, ilyenkor tombolva tapsolnak. Merő okoskodás mindaz, amit a tömeg szelleméről s az úgynevezett kollektiv néplélekről az utóbbi évtizedben összefecsegtek. Csak azok a boldog idők s elégedett országok, amelyekben az egyes ember — minden egyes ember, de nem a tömeg — jóllétére van gond. Mert az ember elég okos és belátó, megismerni: mi van neki TTlodern tartós ‘-'1171 s rí lETD n 7Í I : Legszebb ruhatisztitás plisérozás és gouvlérozás Mü I A J L l\ íML Vegyileg száraz utoní Hagy károly, Széchenyi-ll. 43. SZ. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.)
