Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-31 / 31. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 zett tanitórend kormányzó tanácsa által kinevezett tanárok sorolhatók fel (a minek viszont I ellentmond az, hogy az egészségtan tanára a rendes tanárok sorába van felvéve, tehát a heti 1 órai egészégtan is a rendes tantárgyak \ között szerepel — mig a nem róm. kath. heti 17 órai hittan nem!) akkor — ezután — mondjuk b. cim alatt a „Vallástanárok“-at lehetne felsorolni. így az olvasó n^m jutna esetleg arra a téves gondolatra, hogy a róm. kath. főgimnázium más vallásu tanulóinak hittantanitása nem tartozik a rendes tantárgyak közzé. Ezt a — mondjuk — szépséghibát a fenti módo-! sitással már a jövő tanévi értesítőben el lehelne tüntetni. „A tanári karnak a nyilvánosságot érdeklő személyes viszonyai (talán helyesebb volna társadalmi működése), irodalmi és közművelődési I tevékenysége“ c. rovat igen sovány, mert hiányos.1 ügy társadalmilag, mint irodalmilag és a közművelődési tevékenység terén sokkal több ta-j nár szerepelt, mint a felsoroltak. Irodalmilag ugyanis dr. Benkovits István tanáron és Cseh Lajos igazgatón kívül működött még Sróff Gábor Braneczky József és Erdélyi József, sőt -- ha a val- tanárokat is ide vesszük, közülök 8 — mint a helybeli lapoknak munkatársai. A társadalmi, illetve közművelődési tevékenységnél nincs felemlítve, hogy Sróff Gábor a „Kölcsey Egyesület“ titkára volt s mint ilyen, igen élénk tevékenységet fejtett ki (pl. több estélyt ő rendezett), a „Peleskei nótárius“ előadásakor felolvasást tartott stb.; Jakab Gyula a kereskedő tanonciskola igazgatója, Erdélyi József a „Kath. Legényegyesület“ tevékeny, ügybuzgó elnöke stb. stb. így a kicsinyke rovat tetemesen megbővült volna — az iskola tekintélyének javára és emelésére. A tantestület állott 16 tanárból (14 rendes, — 11 k. t. áldozópap, 3 világi) és 2 oki. helyettes világi tanárból) s hat hitoktatóból. A rendkívüli tantárgyaknál figyelmet érdemel az ének- és zene-rovat. Mindkét tárgyat a 1 főgimnázium kiváló ének- és zenetanára Braneczky József tanította nagy szakértelemmel | és pátatlan ügybuzgósággal. A magyar nyelvű írásbeli feladatoknál helyeseljük, hogy a vallási és erkölcsi tárgyú j tételeken kívül — mit az iskola jellege is í megkövetel — főként az V—VI. osztályban gyakorlati irányú feladatok is szerepelnek. Az Erdélyi József vezetése alatt álló „Se- gélyzö Egygsület“-re, mely ideális hivatást tel- í jesit, ez utón is felhívjuk az érdeklődők szives figyelmét, annyival is inkább, mert az egyesület igen szerény keretek között kénytelen működni s nagyfontosságu hivatását teljesíteni, mivel alapítványi tőkéjét a Szt. László-konvik- tus javára fordította. A „Kölcsey Önképzőkör“ a lefolyt tanévben is élénk tevékenységet fejtett ki Sróff Gábor vezető tanár elnöklete alatt. 6 nyilvános ünnepélyt is rendezett általános érdeklődés mellett. Az irodalmi pályamunkáknál 3 hittani, 4 magyar, 1 latin, 1 német, 1 görög, 1 természetrajzi s 1 természettani tétel szerepel. Dicséret illeti meg a szives adakozókat, de a tanuló ifjúságot is azon szorgalmáért, hogy minden tételre akadt pályázó, némely tételre több is. A „Szertárak gyarapodása‘ c. rovat igazán gazdag „gyarapodásról“ számol be. Az „Adatok a főgimnázium ez évi történetéhez“ c. fejezetben örömmel értesülünk arról, hogy az intézet ifjúságának magaviseleté általában kielégítő volt, s szigorúbb büntetésre nem igen került a sor. Vallási kötelmeinek minden felekezetű tanuló eleget tett. Az egészségi állapot is jó volt. Katonai lövőgyakorlatok is tartattak s a szokásos évi torna- verseny a szokott nagy érdeklődéssel szintén megtartatott. A „Jótékonysági rovat' felette sovány, ám ha hozzávesszük a „Segélyző Egyesületre“, a pályadijak és a tornaverseny győzteseinek juttatott adományokat, a rovat jelentékenyen meggazdagszik. Az elmúlt tanév elejével megnyílt a főgimnáziummal kapcsolatos Szent László konviktus. Sok vidéki szülőnek édes óhajtása teljesült, sok buzgó tanügybarát sok évi ügybuzgó, lankadatlan fáradozásának szép gyümölcse a konviktus. Az iskolákkal kapcsolatos konviktusok, internátusok fontosságát, mely a szülői ház melegét, őrködő gondját s gondosságát hivatott helyettesíteni, elismeri és beláthatja mindenki. Ép azért fötörekvése ma már csaknem valamennyi főgimnáziumnak, hogy konviktusa legyen. A Szent László konviktus létesítésével sokat nyert a gimnázium jelentőségben, tekintélyben. A tekintélyesen sok és nagy adományok felsorolása után azt mondja a jelentés, hogy ez intézmény is a „kezdet nehézségeivel“ küzd. Azt hisszük azonban, hogy ahol oly lelkes, ügybuzgó, áldozatkész tagok állanak az egyes intézmények élén, mint itt a konviktusi biz. tagjai, ott hamarosan túlesnek a kezdet nehézségein s már a közel jövőben a konviktus örvendetes megizmosodásáról olvasunk örvendetes jelentést. A konviktusi növendékek száma csak 22 volt. Kevés. Talán a közzé nem tett magas dij ennek az oka ? Az értesítő a továbbiakban az ifjúság névsorát és érdemsorozatát közli. Az utóbbit teljesen feleslegesnek s korszerűtlennek tartjuk. Nincs ennek közzétételére semmi szükség. Azt az ethikai célt úgy sem szolgálja, amit elérni akar. A legtöbb főgimnázium a régi, ósdi, a mai korba nem való methódussal szakított is már. Többet árt ezzel az iskola, mint használ. (Lehet, hogy egy hosszabb cikkben visszatérek majd e kérdésre.) A főgimnáziumba beiratkozott összesen 342 nyilvános tanuló s 9 magántanuló (5 fiú, 4 leány). Év végén levizsgázott 312. Tekintélyes nagy szám. Gimnáziumunk tehát a népes gimnáziumok közé tartozik. A sokféle s nagy gonddal összeállított kimutatásból csak a következőket közöljük : magyar anyanyelvű tanuló volt 316, oláh 4, kevésbé szabályszerű osztályzatot a magaviseletből csak 2 kapott; az igazolatlan mulasztások száma csak 16 volt. A két utóbbi adat örvendetes. Általános jeles osztályzatot 24 (elég kevés), jót 55, elégségest 180, 2-nél több tárgyból bukott 18. Az értesítő a jövő Magyarország méltó részvétele a kongresz- szuson nem csupán kath. szempontból kívánatos, hanem főleg magyar szempontból, hogy a világ katholikusai előtt mint egy külön tekintélyes állam megfelelő képviselettel jelenjünk meg. Magyarország méltó megjelenését uralkodónk és az uralkodóház is szivén viseli, ami kifejezésre jutott abban, hogy Izabella főhercegnő személyesen vette kezébe hazánkban a kongresszus előkészítését. Ezen utón nyert megbízás folytán fordulunk az egyházmegye katholikusaihoz azon felhívással, hogy a kongresszuson való részvételükkel annak magasztos célját és Magyarország imponáló szereplését előmozdítani szíveskedjenek. A résztvenni szándékozók f. évi augusztus 5-ig az Orsz. Kath. Szövetségnél (Budapest, IV., Ferenciek-tere 7) kell hogy jelentkezzenek, beküldve tagsági dijaikat 10 vagy 6 koronát, aszerint, amint nyomtatásban is meg akarják kapni a kongresszuson elhangzott előadásokat, vagy pedig csupán részt kívánnak venni. A Bécsbe való utazásra 33°/0 kedvezményt kapnak azok, akik e célra az Orsz. Kath. Szövetségtől tagsági jegyeik beküldésekor további 1 korona ellenében igazolványt kérnek. Akik személyesen részt nem vehetnek, de úgyis mint katholikusok, úgyis mint magyarok érdeklődnek a kongresszus iránt, legalább adományaikkal legyenek jelen s ezzel mozdítsák elő a. kath. ügyet és hazánk részvételét. Legcélszerűbb a 10 kor. tagsági díjnak a beküldése, melynek ellenében az illető megkapja az összes nyomtatványokat, olvashatja és megismerheti a kongresszuson történteket s az elhangzott beszédeket, de bármilyen csekély adományt is köszönettel fogad az Orsz. Kath. Szövetség. Amennyiben közelebbi felvilágosítás kívántatik, azt készségesen nyújtanak alulírottak. Vécsey Eszter bárónő Sárköz, Nemestóthi Szabó Albert dr. Nagykároly, mint az eucharistikus kongresszus alelnökei a «zatmári egyházmegye részéről. iskolai évre szóló tudnivalókkal zárul. Talán a kelleténél kissé részletesebben foglalkoztunk ez értesítő ismertetésével. Nem akartunk azonban e vezető iskolánk értesítője fölött rövidesen elsiklani. Általános nagy érdék- lődéssel viseltetik városunk nagy közönsége a főgimnázium iránt, (e sorok Írója is, — méltó téhát, hogy részletesebben szóljunk arról. Az érdeklődés fenntartását célozzák e sorok is, amelyeket a főgimnázium iránti szeretet sugalltak. Egyes megjegyzéseinkben is ez — és kizárólag csak ez — vezetett, kérjük azokat ily szempontból venni és mérlegelni. Szívből kívánjuk, hogy főgimnáziumunk, mely oly fontos kulturális missziót teljesít s mely oly sok kiváló férfiút nevelt városunknak, az egyházaknak s a hazának, a jövőben is áldásosán működjék mindenkoron! Felhívás. A legméltóságosabb Oltáriszentség tiszteletére f. évi szeptember hó 12—15-ig terjedő időben összesereglenek Bécsbe a világ minden részéből a katholikusok. A pápa helyettese, Ö felsége a király, a főhercegi család, idegen fejedelmek, püspökök és az arisztokráciától kezdve a munkásságig a társadalom minden osztálya egyaránt ott lesz, nagyszámban különösen a monarchia két államából. Ezen eucharistikusnak, kongresszusnak nevezett gyülekezet az Oltáriszentség jegyében fog lefolyni, annak ismertetése és tisztelete fogja tevékenységének jó részét igénybe venni; voltaképpen azonban, miként elődei a madridi, montreali (Kanada), kölni, londoni stb. inkább a világ katholikusainak impozáns összejövetele lesz, egyházuk iránti hűségük kifejezése és azon kitűnő szónoklatok és előadások meghallgatására, melyek az egyházat érdeklő politikai, társadalmi és gazdasági kérdéseket is felölelik. TTÍit szól hozzá? (ifj.) Beköszöntött a kánikula. A hírlapok „innen-onnan“, „apróságok“, „vidéki esetek“ rovatai hosszú hasábokká váltak. Egy ilyen „különfélékben“ találtam a hozzávetőlegesen készített statisztikát, hogy Magyarországon 40000 titkos drámairó van, akik közül azonban egyetlenegy sem pályázott az Akadémia 100 aranyára, amely egy történelmi tragédia Írójának ütné markát. Drámaíróink, ugylátszik, nem ismerik a magyar múltat s nem látnak abban mást, mint Fráter Gyötgyöt, .aki, szegény, háromszor bukott már meg, hol a Nemzetiben, hol az Operában. Titkos drámaírók figyelmébe ajánlom ezért Martinovics történetét s mindjárt mellékelem is az első felvonás vázlatát. Körülbelül igy tessék megírni: 1. jelenet. Két szolga, mindegy hogy hívják őket, beszélget, megismerteti az összeesküvőket s mindegyikről mond egy-egy jellemző vonást. 2. jelenet. Minthogy ilyenkor már az elkésettek is megérkeznek, be lehet mutatni a főhőst. Szellemes, okos, képzett, rokonszenves férfi. 3. jelenet. A szolga, Spitzmann, — az inas áruló, tehát nem célirányos, hogy magyarnak legyen rajzolna — jelenti: — Orglbauer elhozta az uj egyházi ruhákat. Az infulát, a pluviálét, meg a pásztor- botot is. Martinovics: Jól van, most nincs időm, majd megnézem később, vagy holnap. 4. jelenet. Ennek okvetlenül szerelmi kettősnek kell lenni, ha a fülénél fogva cibáljuk is elő. Megkívánja a publikum. 5., 6. és 7. jelenet. Tetszés szerint. 8. jelenet. Az inas a szeretőjével. Próbálja az apátur uj ornátusát. ]!££ÁJTÁJER PÁL : Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón! Hagykároly, Széchenyi-U. 43. SZ. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.)
