Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-12 / 24. szám

V 1 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE hogy ő a nemzeti akarat letéteményese. Az ilyen többségnek a legkevesebb erkölcsi jogo­sultsága van arra, hogy a fölfelé tanúsított erőhiányt lefelé való erőszakossággal pótolja. Az ilyen szolgalelkü többségekkel szemben a nemzeti jogoknak és érdekeknek utolsó ol­talma a házszabály, a mely bizonyos korlátot szab a többségi önkényuralomnak. Ha a nem­zet ezt az utolsó oltalmat elveszíti és a nem­zeti akarat meghamisitásához a többségi és elnöki erőszak fcsatlakozik: akkor e hazában nemzeti akaratról, annak bármily csekély- mérvü érvényesüléséről többé szó sem lehet. Ezek a megdöbbentő fejlemények különö­sen vésztjósló jelleget öltenek akkor, ha arra gondolunk, hogy mindez miért történik ? Azért, hogy a katonai hatalom mértéktelen fejlesz­tése kedvéért a nemzet, minden törvényes igényének brutális elfojtásával, rendkívül súlyos vér- és vagyonáldozatra kényszerittes- sék. Az ellenzék, kötelessége tudatában, a házszabály és a törvényesség korlátái között erős, kitartó küzdelmet folytatott egyrészt azért, hogy a terheket lehetőleg csökkenteni iparkodjék, másrészt, hogy a nemzet a köve­telt áldozatokért megfelelő öllenértéket nyer­jen. Küzdött az ellenzék azért, hogy amikor a nemzet ily súlyos áldozatot vállalni kény­telen, ugyanakkor a nemzet fiai a politikai jogok áldásaiban is részesüljenek és küzdött azért, hogy e súlyos áldozatokkal szemben legalább a nemzet meglevő közjogi birtok­állománya megóvassék. Ezen az alapon az ellenzéki pártok egy­mással teljes egyetértésben és szoros, szövet­ségben, méltányos, mérsékelt, minden jogos igényt kielégíthető békeajánlatot tettek a kor­mánynak és a képviselőházi többségnek. A szövetkezett ellenzék ebben az ajánlatban nem zárkózott el a véderő fejlesztésének lehetősége elől és igy megnyitotta az utat a király és nemzet közötti egyetértés helyre­állításának és fentartásának, de követelje a választói jognak, az általános választói jog elve alapján leendő reformálását* a válasz­tások tisztaságának biztosítását és a véderő­javaslatokban foglalt közjogi séreltüek el­távolítását. Oly föltételek voltak ezek,- ame­lyeknek jogosságát a képviselőházi többség, a múlt kormány és jórészben a jelenlegi kor­mány is elismerte. Semmi elvi akadálya sem lehetett tehát annak, hogy az ellenzék béke­ajánlata tárgyalási alapul elfogadtassák és annak alapján megfelelő jóakarat mellett a súlyos politikai helyzetből a kibontakozás megtörténhessék. Ehelyett az történt, hogy a kormány az ellenzék békeajánlatára rideg ultimátummal felelt, amelyben e méltányos feltételeket meg- másithatatlannak jelzett állásponttal vissza­utasította. És e visszautasítás után nyomban bekövetkezett a parlamenti erőszak, amelynek során a képviselőház elnöke a vita erőszakos megszakításával, a feliratkozott szónokok szólásjogának elkobzásával, a házszabály vala­mennyi, a tanácskozás folyamát szabályozó rendelkezésének félretételével olyan zajban és izgalomban, amelyben senki és igy a többség sem tudta, miről van szó, a kormány véderő­javaslatait általánosságban és részleteiben, sőt harmadszori olvasás nélkül, harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentette ki. Kötelességünknek tartjuk ilyen körül­mények között a nemzet színe előtt ' kijelen­teni, hogy mi az ilyen módon hozott kép­viselőházi határozatok ellen tiltakozunk és azok jogérvényét el nem ismerhetjük. Hisz ezen a módon a tanácskozás és a határozathozatal hitelességének minden biztosítékát félretéve, az erőszak által felidézett zaj mögé rejtőzve, a lelkiismeretlen elnök bármit, akár egész alkotmányunk és függetlenségünk megsem­misítését is kimondhatja a Ház határozata­ként. Törvény csakis törvényes alapon épül­het föl. Jogsértésből sem jog, sem kötelesség nem származhatik. Ami itt történt, az nem törvényalkotás, hanem a jogrendnek vakmerő, veszedelmes megbontása, amelynek beláthatat­lan következményeiért mi a felelősség teljes súlyát Lukács László miniszterelnökre, a kép viselőház többségére és Tisza István gróf tényleges képviselőházi elnökre hárítjuk. Kijelentjük továbbá, hogy amig a ház­szabályok érvényének önkényes felfüggesztése tart, amig az azokon esett sérelem nem orvosoltatik, a képviselőház tárgyalásait ren­des tanácskozásul el nem ismerjük, az ott ezentúl hozandó határozatokat sem fogadjuk el érvényesekül, azoknak magunkat alá nem vetjük. Rövid vonásokban, ime ezekben tárjuk a nemzet elé azokat a vakmerő támadásokat, amelyeket a kormány és a vele szövetkezett képviselőházi elnök intézett alkotmányunk és nemzeti jogaink ellen. Ezek a nagy értékek még a törvénytelennek és alkotmányellenesnek tekintett Fejérváry-kormány idejében sem forogtak nagyobb veszedelembnn, mint most. Mi, a nemzet képviselői, a királyi biztosként viselkedő képviselőházi elnök által most is megvagyunk fosztva fegyveres erőszak utján attól, hogy képviselői kötelességünket teljesít­hessük. Karhatalom állja utunkat, amiokr a törvényhozás termébe lépni akarunk és kar­hatalom kényszerit annak elhagyására, amikor ott a nép akaratából helyet foglalunk. Ekként gátolva lévén képviselői kötességeink teljesí­tésében, a nemzetet hívjuk föl, hogy eszmél­jen öntudatra, emelje föl tiltakozó szavát a torvónytiprás ellen és nemes haragjának tel­jes erkölcsi erejével hiúsítsa meg az országot szolgaságba dönteni akaró erőszak rendszeré­nek sikerét. Városi rendkivüii közgyűlés. F. hó 9-én Nagykároly városának képviselő­testülete rendkívüli közgyűlést tartott, amely­nek elsőpontjaként a belügyminiszter által jóváhagyott piac-helypénzszedési szabályrende­letet hirdették ki. A városi villamosmü ujább bővítésére meg­hirdetett pályázati felhívás folytán beérkezett ajánlatok közül a Nicholson gyár ajánlatát fogadták el. — Megbízták a tanácsot, hogy az Atilla utcának a vasutig leendő meghosszab­bítására a szükséges műszaki intézkedéseket tegye meg. Az ezzel kapcsolatos kisajátításokat is a tanács eszközli majd. Elhatározta a közgyűlés, hogy a tűzoltó őrparancsnok részére a városházánál termé­szetbeni lakás bocsáttassék rendelkezésére. Kabay Ferenc városi Írnoknak a közgyűlés 3 heti szabadságot engedélyezett. A képviselő- testület azon véghatározatát, mely szerint a városi alkalmazottak tűzifa szükségletüket a város tűzifa szükségletével együttesen be­szerezhetik, meghosszabbították. Az önkéntes tűzoltó egyesületnek a műkedvelői előadásából kifolyólag a színházi és világítási dijat a köz­gyűlés elengedte, a városi dalárda ugyanily értelmű kérelmét elutasította. A városi dalár­dának az országos dalversenyen való rész­vételre tekintettel 200 korona segélyt utalt ki. — Több apróbb ügy letárgyalása után az 1912. évi április 25-én és május 29-én tartott pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyvet tudo­másul vették, Debreczeni István polgármester azon bejelentésével együtt, hogy a Szilágy­sági h. é. vasút r.-t. őt felügyelő-bizottsági tagul megválasztotta. A közdyülés ezután végei ért. TRitszól hozzá? (ifj.) A bécsi nagyfejüek csökönyös meg- átolkodottsággal ragaszkodnak ahhoz a régi babonához, hogy Magyarországot minden 50 évben újra meg kell hódítani. S miután az 50 év már betelt, mi telhetett volna tőlük okosabb : ostromállapotba helyezték Budapestet. Hogy ezúttal a geszti nagyur intézkedett, az nem változtat a dolog lényegén ; tudnivaló, hogy a geszti szelek Bécs felől erednek s még Bécs fele fújnak. Minden utcasarkon tábor van felütve. Gúlába rakott fegyverek, pihenő bakák, szol­gálati jelvényes tisztek, fényesszőrü lovak, 1 fekete bosnyákok, marconi lovascsendőrök áll­dogálnak lépten-nyomon. Senkise higyje, hogy ennyi töméntelen haderő puszta látványosságnak van idekonszig- ' nálva vagy arra a célra, hogy a képviselőket 1 dobálja ki az ülésteremből, amely tisztességes feladatra egy Pavlik Ferenc is elegendő a maga 150 rendőrlegényével. A rengeteg sok katonaságnak még ezúttal következik a fela­data, ha a csöndes békességgel tűrő óriás mégis megtalál mozdulni, amikor már nagyon tüzes nyársakat forgatnak az oldalában. Miután ugyanis manapság már a legabszolutabb önkény- uralom se lehet meg „törvényeknek“ csúfolt j hatalmi rendelkezések nélkül, Tisza gróf ur se I kergeti haza a „maga“ parlamentjét, mielőtt meg nem szavaztatja vele a következő üdvös törvényeket: 1). Képviselővé csak régi szabadelvűből vedlett munkapárti férfi választható. 2. ) Képviselővé csak bihari származású, kálvinista gentry választható. 3. ) Képviselővé csak 13 markos dijbirkózó. atléta választható. 4. ) Az ülésező parlamenthez szóló hivata­los megszólítás: Tisztelt Bihari Gárda! A képviselőház ülései nvivánosak a minisz­terek családtagjai és a rendőrtisztek számára. Más embernek belépése nincsen. (Azt beszélték I a városon, hogy csak rosszul öltözött szocia­listáknak zárják el a belépést. Elmentünk hát j az édes anyámmal, aki talpig fehérbe volt öltözve a nagy diszkalapjával a fején, fehér csipkenapernyővel; én is sötét zsakettben ezüst- fejü bottal gummirádliból szálltam ki. A teremőr mégis élőnkbe ugrott; hova megyünk? — Az ülés terembe. — Minek? Dübe gurultam s azt vágtam oda : Bombát akarok elhelyezni!) 6. ) A képviselői szólásszabadság hangosan kimondható igen és nem szavakra korlátoztatik azzal a megszorítással, hogy aki nemet mer mondani, az Pavlik nagyságos ur gyöngéd érintésébe ajánltatik. 7. ) Minden ember katona 6 éves korától 66 éves koráig s ez idő alatt föltétien katonai fegyelem alatt áll. 8. ) A monarchia hatalmi állásának fenn­tartására igényelt adófizetés összege minden ember jövedelmének ®/10-ed részét teszi. 9. ) Aki ellenzéki üzletet mer táplálni: az politikai bűntényt követ el, melynek büntetése kötél avagy golyó által való halál. Elég tüzesek-e a nyársak? Vagy még azt is megvárjuk, hogy forró olajba főzzenek? — Mit szól hozzá ? HÍREK. „Vakulj magyar!“ Lapunk zártakor „Magyarok! Polgártársak!“ címmel egy aláírás s nyomdákitüntetése nélküli bizo­nyára a kormány által sok millió pél­dányban az egész országban szétárasz­tandó 6 oldalas lapban a kormány s főként Tiáza u. n. erélyes s bonmentő dicső működéséről s az ellenzék nemes működését nevetséges színben feltüntetni . célzó nyomtatvánnyal igyekszik menteni | az alkotmányt tiprő eljárást. Nagykároly \ városa is részesült ma e kitüntetésben, A j szomorúan nevetséges erőlködés teljesen célt tévesztett munka. — A józanul gondolkozó magyar nép bizonyára mély­séges megvetéssel dobja félre az elámi- tani akaró silány lapot, mely a „magyar történelem érdemlapjaira“ méltónak Ítéli a mélyen sajnál andó parlamenti botrányok előidézőit. Lelkűk rajta! A Polgári Olvasókör estélye. Jnnius I hó 8-án tartotta a Polgári Olvasókör fényesen Modern ruhafestés :: |j ^ ITT\ I F D D"Ál :: gőzmosása bármily divatszinre ::Í|MU I H J L t\ ■ ML tükörfénynyel, hófehérre. Hagykároly, Széchenyi-U 43. SZ. (A róm. kath.]Jelemi fiúiskola mellett.) J

Next

/
Thumbnails
Contents