Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-17 / 3. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ guk s egy egész nemzet jobb jövendő­jéért szent hevülettel harcolnak. Az embert nem a földi jóknak özöne élteti, hanem sokkal inkább, ha keblét magasztos eszmék, nagy célok hevítik. A jámbor öreg festő, Richter Lajos fest­ménye fölé ezen mondást irta: „Nagy gondolatok és tiszta szív — ezért imád­kozzunk!“ Igaza van! „Nagy gondolatok és tiszta szív“ — ez az ut az igazi boldogsághoz. Elmerülni nagy dolgok lé­tesítésébe, élni az emberiségért, bi/.va küzdeni nagy eszmékért, magasztos célok­ért, „munkálkodni, mig nappal vagyon“, s remélni, mig dobog a szív — ime ez tart meg örökifjan s oly fenséges, sza­bad magasságba emel, ahonnan bálát adsz a bölcs alkotónak, hogy azzá te­remtett, ami vagy! Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tartott a városháza tanácstermében, mely rend­kívül gyéren volt látogatva. Debreczeni István kir. tanácsos, polgármes­ter a megjelentek üdvözlése mellett a gyűlést megnyitván, bemutattatott a közigazgatási bí­róság Ítélete, mely szerint a város a Zanathy Mihály-féle adóhátralék megfizetésének kötele­zettsége alól felmentetett. Ezután a város részére belügyminiszterileg -engedélyezett segély mikénti felhasználása tár­gyában elhatároztatott a jogügyi- és pénzügyi bizottság, valamint a tanács véleményével egyezöleg, hogy a segely a múlt évben meg­állapított arányban jogerő bevárása nélkül egy- időre előlegül a tisztviselőknek kiutaltassák, minthogy azonban a tisztviselők a fizetésük kiegészítésére szükséges összegnek csak 40 százalékát kapják meg, utasította közgyűlés a polgármestert, hogy intézzen kérelmet a bel­ügyminiszterhez az államsegély méltányos fel­emelése iráni. Hogy Lutz György városgazda és Preisz Miklós aljegyző szinten megkapják illetményüket, előbbi 63 koronát, utóbbi 29 K 15 fillért az illetmény fiókhitel terhére kiutalt a közgyűlés. A város tulajdonát képező korparéti tagos­birtok árverés utján történt eladásának jóvá­hagyása, valamint a vásárvámházi kezelésbe vétel tárgyában való határozathozatal a feb­ruár 18-iki rendes közgyűlés hatáskörébe utal­tatott. Egyidejűleg megbizatott polgármester, hogy a vásárvámszedés jogát Poppenheim Szig- fridné grófnőtől megvenni kísérelje meg. Szilágyi Juliánná és Fried Szidónia nagy­károlyi illetőségét a képyiselőtestület nem is­merte el. Az ágostai ev. egyház azon kérelmét, — hogy a városháza nagytermében volt gyertya- tartókat és csillárokat az ágostai ev. templom részere adja ajándékba, a kepviselőtestület tel jesiLette. A múlt év december hó 28-án tartott pénz­tárvizsgálatról szóló jegyzőkönyv szerint külö­nös intézkedés szükségessége fenn nem forog­ván, a jegyzőkönyv tudomásul vétetett és irat­tárba tétetni rendeltetett. A közgyűlés tárgysorozata ezzel kilé vén meritve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesí­tésére Komódi Lajos. Kun István, Magyar Ká­roly, Nagy Pal es Némethi Sándor képviselő- testületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befe­jezettnek nyilvánította és berekesztette. Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága pén­teken délután tartotta meg rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. Az ülés megnyitása után megalakították az albizottsá­gokat. Megválasztattak a fegyelmi választmányba: Kende Zsigmond, dr. Faiussy Árpád, Kacsó Károly és Piachy Gyula rendes tagok, Mada- rassy Dezső es Bodnár György póttagok. Az ; árvaügyi felebbviteli küldöttségbe : Dr. Faiussy Árpád és dr. Böszörményi Emil rendes tagok, i Járiny Andor pótíagok. A főispán pedig kine­vezte ugyanezen küldöttségbe Kende Zsigmon- ; dot és Madarassy Dezsőt rendes tagokká. Az erdészeti bizottságba megválasztattak: elnök : Ilosvay Aladár, alelnök Kacsó Károly, póttag : Piachy Gyula. A pótadó elleni felszólamlási küldöttségbe: Piachy Gyula, Jármy Andor, ! Kende Zsigmond és Kacsó Károly. Elnöklő fö- ; ispán a börtön vizsgaló bizottság tájaivá kine- í vezte: Kacsó Károlyt, Piachy Gyulát és dr. : Faiussy Árpádot. Az alispáni jelentés a múlt hónapban tar- j tott hivatalvizsgálatok eredményeiről szól. A I vizsgálat mindenütt példás rendet talált. De­cemberben 266 Amerikába szóló útlevél ada­tott ki. Visszavándorolt 66 egyén. Dr. Schönpflug B Ja megyei liszli főorvos jelentése szerint az általános egészségügyi ál­lapot kedvezőnek mondható. A kanyaró Csa- ; nálosou es Merken lepett fel nagyszámmal, mart a nép nem hisz a kanyaró betegség ve- I szedelmessé válható lefolyásában s az elkülö­nítésre vonatkozó rendelkezéseket nem hajtja végre, ami aránytalan halálozási számot is eredményez. A jelentés, a műit év tapasztala­tain végig tekintve, örömmel állapítja meg, I hogy szemben az 1910. évvel, amelyben 136 községben lépett fel járványos betegség, az 1911. évben csak 46 községben uralkodtak járványos jelleggel a hevenyfertőző kórok. Ez nagy rész­ben az egészségügyi adminisztrációnak tulaj­donítható. A fertőző kórok ellen való védeke­zésnek azonban meg ma is sok hiánya van, i amelynek pótlására a lehetőség szerinti szük­séges intézkedések folyamatban vannak. A kir. tanfelügyelő a múlt hóban tartott iskolalátogatásról es a nyilvánosságot nem ér- : dekiő adminisztratív intézkedésekről számol be. Illetékes helyen előterjesztést tett Alsóferneze- í lyen egy állami és Nagysomkuton egy második állami óvoda létesítése iránt. A m. kir. államépilészeti hivatal főnöke je­lentése szerint a nagysomkut—szatmárnémeti—- tiszaujlaki állami közút 81,820—104,670. km. szakaszának kiépítését a kereskedelemügyi' m. kir. miniszter 488,817 K 57 f költség erejéig engedélyezte és a munkálatok vállalat utján történendő biztosítására a zárt ajánlati verseny- tárgyalás 1912. évi január hó 30. napján fog megtartatni. Hegedűs Ferenc pénzügyigazgató helyettes jelentése szerint az 1911. év december havá­ban befolyt: egyenes adóban 322,210 K, had- mentessegi dijban 22.578 K, bélyeg- és köz­vetlen illeték fejében 869,909 K, fogyasztási és Haladóban 22,119 K. Összehasonlítva a de­cemberben befolyt összegeket a múlt évi hason- havi befizetésekkel, az eredmény, a fogyasztási adót kivéve, minden tételnél nagyobb, amely I körülmény a közgazdasági helyzet javulására I enged következtetni. A közgazdasági előadó szerint december havában az7 általános gazdasági állapot ked­vező volt. A jelentés a múlt év gazdasági vi- | szonyait összegezvén, megállapítja, hogy az I erdőipar fejlődése, a magántulajdont képező I erdők intenzivebb kihasználásában nyilvánult j meg, mig a gyáripar a vármegye területén alig i tud lábrakapni, mely körülmény a vállalkozási I szellemnek a gazdaközönség körében való hiá­nyáról teszen tanúságot. Dr. Gabó Zoltán kir. ügyész jelentése sze- j rint december havában letartóztatva volt 204 | férfi és 36 nő. E hó folyamán szabadult 193 fél fi. és 36 nő. December végén letartóztatva maradt 11 férfi. A m. kir. törvényhatósági állatorvos jelen­tése szerint az állategészségügy december hó­ban kedvező volt, amennyiben kevés községben lépett fel ragadós betegség. eldugott falvakban sok oly babonás elő'téletet és hagyományt találunk, mely nemzedékről- nemzedékre száll, bár a hívőknek száma napról-napra csökken. így még most is talá­lunk miavai irtványokon javasassonyt, aki a hozzáfordulóknak ügyes-bajos dolgaiban taná­csot ád s bár ma már ez a mesterség nem jövedelmez olyan dúsan, mint azelőtt, de köny- nyebb megélhetést biztosit, mint a mezei munka. (Sajnos, e pályán is nehezebb a meg­élhetés !) Igen erdekesek a boszorkányokra vonatkozó babonás mesék is. Ha a nő boszorkánynyá akar lenni, éj­félkor kell megjelennie két egymást keresz­tező utón. Ha a boszorkány valamely gazdasszonytól tejet, túrót vesz, vagy kap, a teheneknek ösz- szes hasznát a maga számára sajátítja el. A boszorkány otthon felakaszt a gerendára egy kötelet és ennek fejese által megkapja az il­lető gazdasszony tehenének a tejét. Ha a gazda a boszorkányok által használt teheneket eladja, a boszorkányok bosszúból éjjelenkint fojtogatják őt. így különösen a ne­hezen lélegző asztmás betegeknek sok bajok van a boszorkányokkal. A boszorkányok nyáron éjféltájban szoktak lepedőkkel kijárni a rétekre s a lepedőket har­matos fűben vonszolván, a tejnek fölét így a maguk részére gyűjtik össze, mindazon fűből, amely területen a lepedőt végig hurcolták. — Ismertem olyan boszorkánynak elhíresztelt asz- szonyt, aki nemcsak a harmatot gyűjtötte ösz­sze a lepedőjébe, hanem a füvet is. Ebből ter­mészetesén sok tejföle volt. Ha valakinek a tehenét boszorkány feji, töltsön tehenének a tejéből az udvar válujába és az oda kiöntött tejet ostorozza egy éves vadrózsahajtással. Ez ostorozást a boszorkány fogja érezni. A boszorkányoknak tehenekre való káros hatását úgy is lehet ellensúlyozni, hogy a te- hénistáló ajtajába egy vasboronát állítunk. A boronára egy ember fekszik. A boszorkány ak­kor békává változik s a borona szögei között J csúszik be az istálóba, bonnet aztán nem tud kijutni. Ekkor a békát át kell döfni és a pa- I patakba dobni. A vizben feléled, felveszi em- j béri alakját, de boszorkány többé nem lehet. 'A boszorkányokat Lucaszék segítségével | lehet megismerni. A Lucaszék Luca napjától | karácsonyig készül. Aki az éjjeli szentmisén e j széken ül, meglátja a templomban lévő boszor­kányokat. A boszorkányok templomba jövet fe­nyegetik a széken ülőt, hogy el ne árulja őket. A Lucaszéken ülőnek, ha a templomból kilép, mákot kell hintenie az útra s ezt a boszorká­nyoknak fel kell szedniük s addig haza megy. Ha ezt elmulasztaná: széttépik. Kísértetekről szintén sok elbeszélés forog a nép ajkán. S különösen téli estéken a fonóban tollfosztáskor kísértetekkel népesítik be az egész vidéket. A kisértetek természetesen éjjel szoktak megjelenni, amikor senki sem látja őket. Többnyire ijesztő emberi alakban jelent­keznek. Hol fej nélkül, hol karok nélkül, ku­tyafejjel, sokszor mint fehérbe öltözött óriás nők, kik az ember előtt magasra növekedve, meg eltörpülve tűnnek fel. Sokszor kutyák, macskák alakjában láthatók. A kísértetek gyakran úgy is jelentkeznek, hogy éjjel, természetesen legtöbbnyire éjfél­tájban zajt, lármát, csörömpölést, ropogást visznek veghez. Néha a konyhaedények úgy csörömpölnek, mintha valamennyit darabokra tördelnek s reggel azért minden a helyén van- Az ilyen kisértetes ház lakói a zajt arra ma­gyarázzák, hogy a ház valamely régi holt la. kója a tisztitó helyen szenved s lelki segélyt kivan. Sokan azt hiszik, hogy az ilyen kisér­tetnek szentelt krétával vont kört nem szabad átlépnie. . Sok tolvaj természetesen nem egyszer már nagyon ügyesen kihasználta a babonás nép hiszékenységét. Megtették azt, hogy a tolvajok többszőr esténkint álruhában — többnyire fe­hérlepedőbe burkolva — táncot, csörömpölést rendeztek a kirabolandó ház udvarán. A ké­ményen keresztül hógolyókat dobáltak a házba, a melyek reggelre elolvadva csak kis nedves nyomot hagytak maguk után. A többször meg­ismételt ilyen mesterségesen rendezett kísértet járás után, rendesen megesett, hogy a ház ka­maráját feltörték s onnan az élelmi szereket elhurcolták. Néha pedig eltűnt a kéményből a sonka és szalonna. Ha közben egy kis zaj esett, azt a kísérteteknek tulajdonították és hallatára a házi gazda legfeljebb jobban alá- bujt a takarója alá. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents