Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-22 / 21. szám

I NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 tanítványok 8—10 perc alatt 3—4 betűt is­mernek s folyékonyan összeolvasnak. Egy 5 éves gyermek 2 perc alatt megtanulja leírni az a betilt és egy katona ugyanannyi idő alatt a G betű írását sajátította el, ami köztudo­más szerint mindkét adott esetben a legnehe­zebb dolog. Nagyon messzire vesetne, ha Gabel Gyula tanmódját itt részletesen ismertetni akarnók, —• de terünk sincs itt erre — csak azt kell ezúttal leszögeznünk, hogy az apró gyermek 50—60 állat nevét meg tudja tartani emléke­zetében s a látott képét azonnal megismeri (olvasni tudás nélkül). Tehát Gabel nem betű­ket, hanem személyeket rögzít meg a gyermek emlékezetében, melyek a betű alakját sze­mélyesítik s a névnek csak kezdő hangját al­kalmazza az olvasáshoz. Ezen módszer se­gélyével hat lecke óra alatt felnőtt, irni-olvasni nem tudó ember teljesen szabatosan tudja gondolatéit leírni és bárhol olvasni képes. Ha édes hazánk tanítói kara ezen utón haladva rendezné az analfabéták tanítását, akkor még mielőtt megunná valamelyik a betűvetés mesterségét, máris teljesen birto­kában volna ezen — az emberiség közkincsét képező — gondolatközvetitési módnak. / A gyűlés második és igen érdekes pontját Hackl N. Lajos országos énekfelügyelönek frappáns hatású előadása volt. A legújabb lan- terv és utasítás tudvalévőén egészen uj alapra fektette a meglehetősen alacsony nívón állott népiskolai énektanítást s olyan útra terelte, melyen a természetes fejlődés folyamata ok­vetlen a megkívántaié előhaladást kelt hogy eredményezze. Ámde minden holt betűnél ezerszerte többet ér az élő, eleven szó. Az énektanítás eszméit a tanítók különféle módon értelmezték, de a legtöbben figyelemre nem méltatták s haladtak a régi, posványos lápi utakon. Hackl Lajos uj szövétneket gyúj­tott meg lelkűnkben ; az ő magas és szak­szerű magyarázatai megmutatták a helyes utat, a mely az ének bájos birodalmába játszian, fáradság nélkül vezeti be a tanítványt. Ha az elemi iskola ezen a téren hivatása magaslatára emelkedni képes lenne, akkor az oktatás ma­gasabb tagozataiban is szembeőtlőbb lenne az eredmény. A magyar faj ének és zenei talentuma semmivel sem áll hátrább a müveit nemzetek zenei képességeinél. Sőt igen sok esetben ta­pasztaljuk, hogy aki itthon sehogy sem tud érvényesülni, a külföldön halomra aratja a ba­bérokat. S ha növendékeinkkel tanításunk ideje alatt még elsajáttittatjuk a kellemes, hajló, lágy gesztusokat, melyek a külföld is­koláiban már korán a gyermek vérébe átmen­nek, akkor határozottan magasabb pozíciót is ■ biztosíthatnánk magunknak az ének és zene világpolcán. Felesleges mondanunk, hogy töké­letesen osztjuk az előadó nézeteit, azonban ezeknek elsajátítására egy előadásnak szűk kereteit elégségesnek nem tartjuk. Ha a kor- mánv rászánná magát ily irányú énektanitási tanfolyamokat rendezni, ez rövidesen meg­oldaná a kérdést. Nem kevésbé érdekesen fejtegette Száleczky Mtklós érendrédi tanító a 8 osztályú elemi népiskola távol jövő ködében lebegő szép esz­mét, dr. Glatter S. Béla mátészalkai orvos, lelkes tanügybarát a méhészet körébe vágó különféle méhes kaptárak és kasokról, melyekért a jelenlevők lelkes tapsait megérdemelték. Az idő mélyen előre haladván, a „Nagy­károlyi Társaskör“ érdemes elnöke: Téglás Lajos ecsedi állami iskolai igazgató röviden vázolta a tanítóság fizetésrendezési mozgal­mát. Szégyen — úgymond — hogy hazánk tanítóinak ma kisebb az alapfizetésük, mint a négy polgári osztályt végzett iratmásolónak, aki állami vagy vármegyei tisztviselő. Kíván­juk, hogy az ország összes tanítói, jellegre való tekintet nélkül a XL, X. és IX. fizetési fokozatba soroztassanak és mindenben egyenlő elbánásban és elbírálásban részesüljenek ha­sonló kvalifikációju állami hivatalnokokkal. Természetes, hogy a megjelentek egyhangú­lag elfogadták a határozati javaslatot. ELiök végül melegen üdvözölte Bodnár György jelenlevő kir. tanfelügyelőt, aki szívélyesen megköszönte az ovációt, megígérvén jóakaró támogatását. Megjegyezzük, hogy a gyűlésen megjelent Debreczeni István polgármester, a helybeli honvéd zászlóalj tisztikarának nagy része, az állami polgári leányiskola tantestü­lete és sok más tanügybarát. A gyűlés végeztével a meglehetősen ki­fáradt és éhes sereg a Polgári Olvasókör ét­termében közös ebédre vonult, ahol még ott is élénken tárgyalták a hallott uj eszméket. Riesenbach Mór. ( Ideg- és izomerősitő I . svédgymnastika. ! Tisztelettel értesítem a nagyérdemű intelligens közönséget, miszerint svéd gymnastikai intézetemben í. évi május hó 28-tól kezdve újólag egy hat heti kurzust nyitok meg. Intézeti helyiségem Nagykároly, Polgári Olvasókör termében van. — Tisztelettel Magiasiy Piti nyugalmazott torna tanár, svéd gymnastika vezető-tulajdonos. TTtit szól hozzá ? (ifj.) Meleg eső után kipattan a gomba. Felmerülő alkalomra napfényre kerül egy­némely gondolat, mely már régen megvolt, csak épen a napjára vár, hogy kimondva legyen. Az e hó 19-én tartott műkedvelői előadás tehát egyaltalában nem szülőoka, ! hanem csak fölvetnivälö alkalma annak a | nem egészen mindennapi kérdésnek : vájjon J a mi mélyen tisztelt s meglehetősen elkényez­tetett közönségünknek a szive van-e köböl, a I lelke van-e fából vagy a tenyere üvegből ? Vagy egyiknek, vagy másiknak, vagy mind a háromnak ilyen szokatlan anyagból valónak kell lennie, különben meg nem lehetne érteni, miért hogy a szive oly nehezen indul, lelke | még nehezebben melegszik, legnehezebben j pedig a tenyere mozdul. Mondják ugyan, nem is lehet benne kételkedni, hogy mi nagy­károlyiak is tudunk érezni és eszmélni, de már lelkesedni — nem. De ha a sokfejü óriás, a közönség, kellő j érzéssel és fogékonysággal bir, micsoda kü- ! lönös lelki dispozició az, mely tartózkodik tetszésének nyilvánvaló kifejezést adni? Minden idegen, kit kaján sorsa városunk­ban való nyilvános szereplésre kárhoztat, keservesen panaszkodik látszólagos hideg­ségünk miatt, legyen ő bár politikus, pap, szinész, vagy más előadó művész. Helyi szónokokról, zenészekről s más műkedvelőkről említés se legyen téve; ők már tudják a dörgést s a jogos méltatlankodást elcsititja bennük az a tudat megáljatok háládatlan hallgatók! holnap már én is megint „közön­ség“ leszek s akkor majd én — megmutatom, hogy kell lelkesedni ? — óh nem! hanem én is veszteg ülök, hallgatok és élvezek, de a világ minden kincséért sem tapsolok.“ Szeretném tudni, vájjon nagyságos és okos, nemkülönben kedves és bájos földieink meggondolták-e már valaha, milyen nagy dolog néhány hangos helyeslés, egy általános éljenzés, vagy izmos és gyöngéd tenyereiknek tapsra való összeverése? Politikai vagy tár­sadalmi szónoknak micsoda lendületet ád az az együttérzés, mely hallgatóinak megnyilat­kozó helyesléséből árad feléje; még az egy­házi szónok, a pap a szószéken, is megérzi azt a titkos fluidumot, mely a szent helyen csak a hívek odaadó figyelmezésében nyil­vánul ; a zenész, a szinész megszólalni is alig bir, ha nem érzi a nézőtérről feléje forduló benső érdeklődést. Hát meg a mű­kedvelő ! A dilettáns, aki hálás elismerést érdemel akkor is, ha a lámpaláztól hebeg, nyög és dadog, mert hisz’ akkor is időt, fárad­ságot áldoz ingyen szivességből, hogy egy unottan hallgató, fagyos közönséget szórakoz­tasson. ügy kell lenni, hogy valami istenverte snob valamikor azt a mérges maszlagot adta be városunk közönségének, hogy fásultan hallgatni, blazirt arcot vágni, az valami szép és előkelő dolog. Most már nincs más hátra, mint bevenni az ellenmérget s kigyógyulván ebből a csúnya bajból, tudomásul venni, hogy a színésszel vagy “más fizetett művésszel szemben : kegyetlenség ; műkedvelővel szem­ben : neveletlen illetlenség és illetlen nevelet­lenség I — Mit szól hozzá? HÍREK. Lapunk előfizetőinek, olvasóinak és munkatársainak boldog pünkösti ünne­peket kívánunk! Ünnepi istentiszteletek sorrendje : a rom. hath, templomban vasárnap délelőtt 9 órakor segédletes szent mise, utána ünnepi szent beszéd; d. u. 3 órakor segédletes vesperás. Celebrálja és a szent beszédet Récsey Ede plébános mondja. Hétfőn a 9 órai ünnepies szent mise után a szent be­szédet Tihanyi Béla plébános-segéd mondja. Mindkét nap reggel 6 tói este 6-ig szentség- imádás, amelyen párosával vesz részt a piarista főgimnázium katholikus ifjúsága s a rom. kath. elemi iskola. — A ref. templomban Pünkösd I-ső ünnepén a d. e. fél 10 órakor kezdődő istentiszteleten szent beszédet mond Kürthy Károly vallástanár, agendázik Pálur István s. lelkész; a d. u. fél 3 órakor kez­dődő istentiszteleten szent beszédet mond Kürthy Károly vallástanár. Pünkösd Il-ik ünnepén a délelőtti és délutáni istentisztele­ten szent beszédet mond Pálur István s. lelkész. — Az ág. hitv. ev. egyház Terem­utcai templomában Pünkösd I-ső ünnepén a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten szent beszédet mond és utána úrvacsorát oszt: Rédei Károly lelkész ; a d. u. fél 3 órakor kezdődő istentiszteleten prédikál Nagy Sándor kántortanitó. Pünkösd 11-ik ünnepén a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten szent beszédet mond : Rédei Károly az egy­ház lelkésze. Személy hir. Debreceni István kir. taná­csos polgármester vasárnap este hazaérkezett. Balatoni kirándulás. A nagykárolyi m. kir. állámi polgári leányiskola kirándulást rendez, a Balaton gyönyörű vidékére A tanul­ságos és élvezetes kirándulásban nemcsak az iskola növendékei, hanem az iskolának volt növendékei is résztvehetnek. A 6 napra ter­vezett kirándulus dija személyenként 50 ko­rona. Jelentkezéseket elfogad a leányiskola igazgatónője. Bizton hisszük, hogy tekintve a gyönyörű vidéket s az igazán csekély költ­séget, sokan fognak résztvenni a kirándulásban. Az állami tisztviselők vasárnapi kon­gresszusa. Impozáns számmal jelentek meg most 19-én Budapesten az állami tisztviselők országos kongresszusukon. A délelőtti előkészítő bizottság megállapította a tárgysorozatot, mely­nek legfontosabb pontja a családi és drágasági pótlék volt. A beteg grót Batthyány helyett, Benedek min. tanácsos elnökölt a kongresszu­son, amelyen Papp Elek államtitkár a pénz­ügyminiszter megbízásából felszólalt, hogy a családi pótlékról szóló törvényjavaslatot a pénz­ügyminiszter még e hét folyamán, lehetőleg a hétfői vagy keddi gyűlésen a képviselőház elé terjeszti és azt reméli, hogy nem lesz kép­viselő, ki ellene állást foglaljon. Az összegyűlt tisztviselők nagy éljenzéssel vették ezt a meg­nyugtató kijelentést. Tárgyalták ezután még a nyugdíjtörvényt is. A drágasági pótlékról nem plisérozás és gouvlérozás NÁJTÁJER PÁL Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón! Tlagykároly, Széchenyi-U. 43. SZ. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.)

Next

/
Thumbnails
Contents