Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-03 / 14. szám
XXIX. évfolyam. Nagykároly, 1912. április 3. 14. szám. HAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NagTT' "v oJy város hivataos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik mit den szerdán. Előfizetési árak: Égési évre .............................8-— kor. Fé l évre.................................4-— „ Ne gyedévre.........................2‘— „ Eg yes szám . .....................—-20 „ Közs égi jegyzőknek és tanítóknak egész evre 6 kor. főszerkesztő : Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Főmunkatárs: Rédei Károly. ifj. Somossy Miklós. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Rérraentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fül. Kéziratok nem adatnak vissza. A feltámadásban való hit. „Feltámadott az Ur bizonynyal!“ Lukács ev. 24, 34. Mit érez szivünk Husvét szent ünnepén P Az életnek győzelméről beszélünk a halál felelt, mert hiszen a Keresztre- feszitettnek életéről szólnak ajkaink. A katonák és a tömeg, a főpapok és a helytartó, mindannyian halálraitélték és hurcolták s ő meg is halt. Viz és vér ömlött ki dárdával megszűrt oldalából, hü baráti kezek helyezték sziklasirba a kihűlt testet és ime Ö mindennek dacára még sem volt holt. Nem tudták holttá tenni Öt. Mindama határozat, mindama ítélet, mindazon szegek s maga az a keresztfa, — mind valamennyi sem volt képes Öt holttá tenni; sem kő, sem pecsét nem akadályozta meg feltámadását; angyalok sietnek szolgálatára, midőn sírjából kilép s győzedelmi öröm követi a Golgotha könyjeit. Ha az első keresztyének oly szikla- szilárdan nem hittek volna Krisztus feltámadásában, hirök-nevök rég eltűnt volna. A feltámadottban való hit folytán élnek I ők is. Mivel semmi sem tudta ama Intőket megsemmisíteni, hogy Jézus él, ép azért voltak képesek eltemetni az egész ókori pogányságot, mely korhadtan összeomlott. Nemcsak Jézus tanitása, hanem az ö diadalmas, sirt legyőző személye öntött beléjök oly erőt, amilyennel halászok és kézművesek azelőtt soha nem ; birtak. És vájjon, mi hiányzik mi bennünk? A keresztyént valóban átható igazi, élő húsvéti hit. Jézus feltámadása történetének puszta hirdetése, meg nem teremti azt bennünk. Hiszen jme azt hirdetik minden szószéken s ezrek meg ezrek hallgatják és bizony-bizony csak nem hatalmasabb a világot meggyőző erő. Annak, ami egykor ott messze-messze a Szentföld fővárosában megtörtént, újra meg kell elevenülnie előttünk és bennünk. Nekünk is szenvednünk kell hitünkért, hogy azután átélhessük a szenvedésből való feltámadást. Nehéz dolog keresztyénnek lenni, de csak ez utón lehetünk hitteljes emberekké. Mindazon keresztyének, kiknek hite rettenetes próbára tétetett, rettenthetetlen hűséggel hittek Abban, aki a halálból fel- i támadt és segítő kezét nyújtja az ö testvéreinek, kik a halál rabbilincseibe vervék. ' Ahol már emberi segítség mind hasztalan volt, ott komolyan hittek a Keresztrefeszi tett diadalában s igy a Husvét nem kigondolt bölcsesség, hanem a küzdelmekből és kétségbeesésből való belső feltámadásnak hajnalhasadása vala. Sokszor mély bánattal tölti az el a hivő lelkeket, hogy korunk keresztyénsége ki akarja vonni magát a kereszt s ezzel együtt a húsvéti öröm alól is. Kerülve kerüli, csakhogy a töviskorona hegye valamiképpen meg ne szúrja. A Krisztus követésének útjáról letérünk, ámde ezzel elveszítjük az igaz keresztyén élet fenséges tapasztalatait és vigasztalását is. Gondoljuk csak el, hogyha az igaz keresztyénség szelleme élne mibennünk is s ennek hatalmas erejében rettenthetetlen hit ékesítené keblünket s szent buzgósággal követnénk ezernyi-ezer akadályon keresztül is az igazságot, — oh bizony minket is halálraitélnének a főpapok, ámde Isten minket is megajándékozna minden bizonynyal husvéttal. Isten nem hagyja a sírban gyermekeit s „mindazoknak, akik az Istent szeretik, mindenek egyaránt javokra szolgálnak.“ Ahol igazi keresztyénség van és él, ott felderül a reggel, melyen a gondok és szenvedések sötét éjszakája után, teljes fényében és dicsőségében jagyog a feltámadás ! TÁRCZA. Husvét ünnepén Fehér zászló leng végig a világon, A béke-zászló s mindent eltakar, Nép milliói égre néznek áldón, Köztük a sokat szenvedett magyar. Kössétek már a koszorút, arák, Örömkönnyel öntözzétek, anyák, S áldjátok a názáreti királyt, A béke ó, ki sírjából kiszállt. Örömhír járja be a világot •' Győz az igazság és az eszme él. Csak a hüvely, mit ember bukni látott, A mag, a vérázott földből kikéi. Sötét felhőből a nap kiragyog ! Csüggedt szivek, ünnepet tartsatok És zengjetek Annak dicséretet, Ki maga az erő és szeretet I Angyali szó zeng az egész világnak : Megtöretett hatalmad, óh halál! Az erős csernek, a gyenge virágnak Van tavasza, van ! E törvény megáll. Van tavaszod s reggeled, téli éj, Ne sírj, óh gyászos lélek, higyj, remélj ! Ez ünnep ád gyógyító balzsamot — Alleluja! Az Ur feltámadott! Sántha Károly. A gyógyszerész kisasszony. Irta: Auróra. Azért ötlik eszembe igy husvét táján ez a történet, mert a kezdete a husvét nagyhetében történt, amikor ünnepelni hazakerültünk szülővárosunkba. — A Gömbösék portája közvetlenül a mi portánk mellett volt, igy hát nagyon jól ismertem őket s majdnem mindennapos vendég voltam a házuknál akkor is, mikor egykét heti vakációra hazakerültem. Gömbös Margit akkor végezte a felsőleányiskolát és azon ábrándozott, hogy tovább folytatja tanulmányait s vagy doktor, vagy patikus lesz; mert semmi hajlandóságot nem érez ahhoz, hogy valaha az életben férjhez menjen . .. Egy kicsit elmosolyodtam, amikor előttem is kifejezést adott ennek az elhatározásnak és minden mellékgondolat nélkül megkérdeztem a leányt: — Volt-e már szerelmes, Margit? — Szerelmes? — nevetett fel a leány. — Barátom, maga engem nem jól ismer. Hátha tudni akarja, megmondhatom magának, hogy azt én valami nevetséges dolognak tartom. Annak a fogalmával sehogy sem vagyok tisztában ; de nem is akarok róla tudni, mert az csak olyan romantikus telkeknek való, mint maga. — Gondolja? — Nem gondololom, hanem tudom. Tudja Béla, nekem magasra törő vágyaim vannak. Nem álmok után, ne gondolja. Én nagyon is reális színben látom a világot, s van hozzá egy csomó életkedvem, egy csomó ambicióm, hogy a kenyeremet magam keressem meg ön. ka rí i i . • • 1 'lOl' TZ ' 1 * női- és férfiruha rakMegerkeztek a tavaszi újdonságok fezabo Jvalman tárába, m a legelegánsabb női és leányka-kabátok, elegáns férfi- és fiu-öltönyök és felöltők, melyek a tulhalmozott raktár miatt mélyen leszállított árakban árusittatnak. A helybeli és vidéki tisztelt közönség pártfogását kérve vagyok tisztelettel SZABÓ KÁLMÁN.
