Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-23 / 8. szám
Nehogy pedig bárki azt higyje, hogy mi a régi • egyszerűséget reklamáljuk-és erkölcsi jelszavakat kiállunk bele a cziviiizált pusztába. Be kell ugyanis vallanunk, hogy szebb ez igy, ahogy van. Talán még jobb is. Ha előkelőbb s nemesebb szint tudunk adni a világnak, mint amilyen voltak,épen, éz igazából érdem. És Potemkin mestert is igazolni fogja még az utókor. Költő volt az öreg es nem politikus. Alarczosok volnánk hát jóformán mindnyájan. Összefér ez a becsülettel is. De éppen azért, mert a becsület fogalmát uj megismerések tették relativvé, ki kellett küszöbölnünk az igazi, a kézzel fogható lárvákat, nehogy figyelmeztetői maradjanak a mi naiv, de már nélkülözhetetlen ámításainknak. Ezért nincsenek már úgynevezett álarczos menetek az utczán. Minek ? A dolog már sokkal tökéletesebb, sokkal művészibb, hogysem a primitiv kezdetet idöszakonkint bemutatni röstellkedés nélkül lehetne. Mindenki báró, immár. És a báró este, mikor hazamegy és magára marad, lecsatolja álszakállát. De van olyan, aki le sem csatolja, hanem benne alszik és nem ejti már tévedésbe az a régi Mikszáth probléma. Tudjuk, hogy Mikszáth egyszer egyik szakálltulajdonos ismerőséhez azzal a kérdéssel fordult, hogy amikor este lefekszik, szakállát a paplan fölé teszi-e vagy alá? Az illető nem tudott hirtelenjében megfelelni és hát azt válaszolta: majd holnap megmondom. Este aztán sehogy- sem birt elaludni. A paplan fölött hagyta a szakállát. Kényelmetlennek találta. Aztán a paplan alá dugta. Hiába: igy sem volt a fekvés alkalmatos. Egész éjjel nem aludt és másnap lenyiratta és leborotváltatta a szakállát. Ma már ilyen problémákon nem törődnek az emberek. E felől még kényelmesen bírnak aludni, nagyobb ügyekhez vannak hozzászokva. A mai élet nagyobb problémákat vet föl és másként e helyzetet elviselhetővé tenni talán nem is lehetne, mint a Potemkin-filozófiával. Higyjük el, hogy urak vagyunk és ha hisszük, körülbelül belenyugodhatunk. És ha épp arra kerül a sor, tudunk mi vigadni, mosolyogni, vicezelni máskor is, nemcsak farsangkor. Búsulni pedig egyébbkor is, nemcsak Hamvazó Szerdán. Meglehet azonban, hogy ebben a józanul látó és szándékosan ábrándozó országban akad mégis egy vagy két falu vagy város, ahol a farsang utolsó napjaiban végigvonulnak az ut- czákon alarczosok. Irigyeljük-e őket ezért a naivságért ? Por. 3 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE HÍREK. A bizonyítvány áldozatai. Majdnem napról-nápra hallhatunk mostanában eseteket, hogy 14~ Iß éves fiuk a fossz bizonyítványtól való félelmükben főbelövik'magukat. Aki egy kissé pszichologicze gondolkozik, képtelenségnek tartja, hogy csupán rossz bi-1 zonyitvány akkora ;ketségbeesést tudjon kelteni egy serdülő gyermekben, hogy nem lát maga előtt más menekülést, mint az öngyilkosságot. Ily nagy elhatározásoknak rendszerint többi oka van. A fiú, aki megbukik, még nem oly elveszett ember, hogy életét el kelljen dobnia 1 magától. Sokszor évközben veti el magától a kétségbeesett fiú az életét, amikor még az év ; végéig el is kerülheti, sőt bukás után osztá- J lyát meg is ismételheti. De ha mégis megbukott, akkor sem oly kilátástalan reá az élet. Lehet iparos, kereskedő, minden tanári bizo nyitvány nélkül. A mai serdülő fiukat azonban egy más veszedelmes métely emészti, teszi életunttá, koraéretté, sokszor tanulásképtelenné. Ez a métely a pornográfia, amely ma már teljesen átitatta a gyermekek lelkületét. Ez a pornográf szellem az, amely a gyermek figyelmét leköti, megbénítja idő előtt, még tanulás közben is az élvezetek karjaiba kergeti, amelytől egy-két esztendő alatt a gyermek vagy meg undorodik, vagy pesszimista, sötétlátóvá lesz. Ebben a pesszimistaságában kezeibe kerülnek az orvos-kuruzslók ijesztő, ön- gyilkosságot szuggeráió hirdetései, a könyv- kereskedők boltjaiban, kirakataiban látható népszerű „orvosi“ könyvek, amelyek azonban egyenesen a tapasztalatlan, de korán megromlott ifjúság ijesztgetésére és a kuruzsó orvos-1 hoz való kergetésre Íródtak. A megrontott, rossz pajtások vagy rossz könyvek által elcsábított gyermek nem tudja, j hogy mi az igazság az ö helyzetében. Csak, fél és aggódik. Figyelme elterelődött a tanú-! lástól. Szüleinek nem meri meggyónni baja, szórakozottsága igazi okát, nincs aki tanácsot adjon neki, nincs ki bizalommal töltse el, hogy baja, koraérettsége, ha baj is, de nem oly rettenetes, mint ahogy azt hirdetik, hogy nem kell félnie az öngyilkosságtól; akárhány gyermek a „népszerű* orvosi könyvek kritika nélküli olvasásában bizonyára rémületében már észleli, képzeli maga-magán a paralizis prog- ressziva tüneteit látja, hogy képtelen a tanulásra és mindezt nem a beléje szuggerált félelemnek, hanem a korai élvezetek következményeinek tulajdonítja. Honnan is legyen a serdülő, leczkékkel túlterhelt fiúnak annyi Ítélőképessége, hogy koraérettségének csak sokkal később, öregségében vagy esetleg sohasem lesznek oly rémes következményéi, mint ahogy a fiú maga eszű pajtásaitól hallja? A tény az, hogy a fiú, á nélkül, hogy szüléi az igazi okot sejtenék, nemi tud tanulni, kétségbeesik és a rossz bizonyítvány vagy a bizonyítványtól való félelem megpecsételi sorsát. Véget vet életének, mer- korán megkóstolta és fél a korai élvezetek következményeitől, mert ennek folytán nem tud tanulni és mert megb ukik. Tudjuk nagyon jól, hogy vannak esetek, amikor a tanár is hibás. A tudománynak és nevelésnek is vannak olyan diplomás, de alantas gondolkodású, felületes közegei, akiknek nincs szivük, nincs igazi éleslátásuk és csak sújtani, büntetni, zaklatni tudnak, a katedrán kis isteneknek képzelik magukat, megrészegednek attól az óriási dologtól, hogy diploma van a kezükben. Az ilyen tanárok bizonyára csak kivételek. Nem tartozunk azok közé, akik a tanárokat kiélczelik, tudjuk, hogy akinek tanári oklevele van, az legalább is sok valószínűség szerint müveit, gondolkodó ember. De azt is tudjuk, hogy a kultúra mai elterjedtségében az oklevél nélküli müveitek száma sokkal nagyobb. Vannak ma már kereskedők, hivatalnokok és pedig óriási számmal, akik számtalan tanár műveltségén messze túltesznek, sőt vannak egyes munkásvezérek is, akik autodidakta mód akár egyetemi professzori tudással is rendelkeznek bizonyos tudományos szakmában. Manapság már egyetlen társadalmi réteg se mondhatja joggal magáról, hogy ő a társadalom elitje. Mit szóljanak akkor a kultúra többi tényezői, kereskedők, hivatalnokok, újságírók ? Mert minden ujságiró-ellenes hangulat és affektált lekicsinylések daczára az újságírók nagy része nagymüveltzégü és ami különösebb ismertető jelük: tehetséges férfiakból áll. Ha minden tanár valódi bölcs tanítómestere volna tanítványainak, akkor tanbotrányok sohasam fordulnának elő, egyetlen öngyilkosság is lehetetlenség volna a diákság körében, sőt éppen az ifjúság tanárai volnának azok, akik az ifjúságot a legalkalmasabb módon figyelmeztethetnék a veszélyek kikerülésére, valamint az esetleg megrontott fiú aggodalmainak' a kuruzsló orvosok hirdetései okozta rettegésnek eloszlatására. Nem hisszük el, lehetetlenségnek tartjuk, ho gy egy ártatlan ifjú, akit szülei szeretnek minden egyébb ok hijján, pusztán egy rossz bizonyítvány, sőt esetleg a tanár zaklatása zordonabb lakott városa. Nemcsak az élet, de a halál is nehéz itt, mert télen a föld oly kemény, hogy nem ásható és a halottakat besózzák, nagy ládákba elteszik, mig nyáron az anyaföld meglágyul és befogadja a porhüvelyt, az embert. Itt látjuk az utasokat a hajón és elérjük végre Stavangert Norvégia legrégibb helyét, lm itt egy hardangeri nő nemzeti viseletben, gyöngyökkel ékesített veres mider, skautnak nevezett fejkötővel, típusa a norvég nőknek és hogy a Nórák és Hedda Gablerek országából másokat is bemutassak, im itt egy paraszt leány, itt egy mennyasszony és itt egy laka- dalmi menet vasárnap délután, im egy hardangeri leány és ha az itt bemutatott hölgyek nincsenek is divatosan öltözve, ma már a divat Norvégiában nagyon hódit, mig Koppenhágában — egy competens bécsi hölgy ítélete alapján rfiondom — a női divat két évvel vau mögöttünk, addig Krisztiánja hölgyeinek kalapja felveszi a versenyt a mieink divat szörnyeivel, bár divat tekintetében — valószinüleg a nagy idegen forgalom befolyása folytán — a norvég hölgyeké az elsőség. Az én ízlésem nek az északi országokban Svédország hölgyei feleltek meg első sorban s bár a norvég nők egészséges, hideg szőkeségükkel nagyon érdekesek, de a svéd nőt feléjükbe helyezi alakjuknak kecsessége, arcbőrüknek üdesége, kék szemüknek nagy intelligenciát eláruló kifejezése. Krisztiániában a „Dollárkirálynő“ premierjét végig élvezve, a primadonna szőke szépségétől és plastikus termetétől eltekintve estélyi öltözékének eleganciáját bármely díva is megirigyelhette volna. Különben kifogástalan magas nívójú előadás volt és alkalmunk volt a norvég főváros elitt társadalmát estélyi öltözékben — leginkább fehérbe öltözött szépségeit — láthatni. De menjünk a Hardanger legnevezetesebb helyére Oddába, melynek környékét — sajnos — az emelkedő ipartelepek, kalcium-cárbidgyárak kedvezőtlenül befolyásolják. Innen két órai kirándulás a Buarbeglet- scher és e gletscherböl eredő folyam. Továbbá a Skjdgedalfosz, mely vizesés 100,000 lóerejü villany turbinát hajt. Telemark hires Letefosz. lm itt a hardanger fjord egy látkép. Ezen fjord és a legnagyobb sognefjord közepén fekszik j Voszevangen az uj bergeni vasút állomás. Midőn ott voltam, mintegy 500 egy fogatú typi- kus norvég fogat a stolkjare és kariol várta a kirándulókat. A Stolkjare a német stulkáre szóból származik, két üléses egyfogatu. A kariol egy üléses. Mindkettőnél a kocsis ülése hátul van. Voszevangenben történt velünk egy epizód, melynél jellemzőbbet a műveltségi viszonyokra nem mondhatok. Százává. ebédeltünk a hires Fleischer hotelben. Már feketénket is rég megittuk és senki tőlünk az ebéd árát nem kérte. Tudakozódás után megtudtuk, hogy az irodába kell menni fizetni, ügy látszik, hogy a nem fizetés ott ismeretlen fogalom. — Itt egy fjord, keskeny tenger öblök ezek némely helyen csak 1—2 kilométer szélességben, 1000—1600 méter magas hegyekkel szegélyezve. Hazánkban a Kazánszoros. Olaszhonban a Como-tó, végül Bajorországban a Königsee emlékeztet a fjordokra, Az ember azt hiszi, hogy itt már nem lehet tovább menni, mert a hegy elzárja az utat. A fjord egyesíti magában a folyó, a tó é.s tenger tulajdonait. Vannak elágazásai, mint a folyónak. Körül van véve hófedte hegyekkel, mint a tó. Van dagálya és apálya, mint a tengernek. A legnagyobb, amelyet én is bejártam a Sogne fjord, nagyobb, mint az Ems vagy a Temse. Itt egy szép részlete a a Strandefjord. Némelyek legszebbnek tartják a Geirangerfjordot, de ez ízlés dolga. Vosba a Neróthalon át mentünk. Itt egy részlete Stahlheimból nézve. Eredeti a Jordánsnuth nevű hegy, melyet én cukorsüveghez hasonlítottam letompitott hegygyei. Itt van maga a Stalheim hotel, melyet a német császár itt tartózkodása tett nevezetessé. Különös benyomást tett ránk a fejpárnánk alatt elhelyezett, erős kötelekkel ellátott mentő-öv tüzeseténi menekülésre. Ugyanis Norvégiában a tüzeset nagyon gyakori. Minden fából épül. E szálló is kétszer égett le. Nem tu! bátor fiam ugyancsak fejcsóválva nézte a mentő-övet s reggelre megtréfálta őt öcsém, midőn álmában rá szerelte a különös szerszámot, mely- lyel lassanként megbarátkoztunk. A Neróthal vége Gudvangen a 220 kilométer hosszú Sognefjord egy helye ez. Midőn szakadó esőben hajóállomásához érkeztünk, nagy örömmel tapasztaltuk, hogy mily jelentőségű a regi operett-ária ezen dalama : Ez Gook embere. Mindenki szaladt kocsit lefoglalni. Mi nyugodtan mentünk. Ott volt kalapján nagy betűkkel „Cooksman* felírással a Cook képviselője. Kezünkbe adta megrendelt kocsijaink jegyét. Egy külön felolvasást lehetne tartani a Cook- utazási iroda szervezetéről és előnyeiről. Röviden csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy a ki olcsón, kényelmesen, biztosan és tervszerűen akar utazni, csak a Cook iroda tanácsával és tikettjeivel utazzék. (Folyt, köv.)
