Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-16 / 7. szám

•) inorgatott ország azokat ki is tudja fizetni. Azért hiába türelmetlenkedik a mun­kapárt, a függetlenségi párt nem teszi meg nekik azt a szívességet, hogy ter­minusra számítani engedjen mindent. Jobb lesz Pa tó Pál uram mondását ez esetben megtartani: „Ejh! Ráérünk arra még!” Tudomásul. Az „Északkeleti Újság“ folyó évi fi-ik számában lapunk és a helybeli függet­lenségi és 48-as pártvezetőség ellen fog­lalt támadásra vonatkozólag a következők szolgáljanak tudomásul: A támadásnak lapunk szerkesztőjére vonatkozó személyi része a következő nyilatkozattal nyert elintézést: Tekintetes dr. Adler Adolf urnák Nagykároly. Kedves Barátunk! Szives tudomásodra hozzuk, hogy megbízásod folytán a mai napon dr. Ne- mestóthi Szabó Albert urnái eljártunk, hogy nevedben, mint a „Nagykároly és Vidéke“ cimü helybeli politikai hetilap felelős szerkesztője nevében tőle az „Északkeletti Ujság“-nak 1911. év február 1 1-én megjelent fi-ik számában foglalt közleményért magyarázatot, illetve lovagias elégtételt kérjünk. Dr. Nemestóthi Szabó Albert ur a közleményért a felelősséget elvállalt i és egyben kijelentette, hogy téged sze­mélyedben sérteni egyáltalában nem akart. Ezen kijelentés után részedről az ügyet a lovagiasság szabályainak min­denekben megfelelőleg befejezettnek nyil­vánítjuk. Nagykároly, 1911. február hó 12-én. Baráti üdvözlettel: Gallasz Ödön s. k. Dr. Sternberg Endre s. k. Lapunk és szerkesztőnk részéről anél­kül, hogy erre bárki által is tel hivattunk volna, ezennel kijelentjük, hogy lapunk mull heti vezércikkében a megboldogult Luby Géza országgyűlési képviselő egyéni vagy politikai integritását megbántani vagy emlékét sérteni nem akartuk. Ami pedig a pártvezetőség elleni tá­madást illeti, erre vonatkozólag ez a í. hó 12-én tartott értekezleten a követ­kező határozatot hozta: Nyilatkozat. Ama minösithetlen támadásra, melylyel az „Északkeleti Újság“ folyó hő 11-én megjelent fi-ik számában „Szemtelenség“ cim alatt alólirott pártvezetőséget illette, nem felelhetünk egyébbel, mint azzal, hogy a lap felelős szerkesztője ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt a feljelentést megtesszük. Kelt Nagykárolyban, 1911. évi feb­ruár hő 12-én. Dr. Adler Adolf s. k. Csipkés András s. k. Janitzky Albert s. k. Kubinyi Bertalan s. k. Somossy Miklós s. k. Ifj. Sternberg Sándor s. k Strohmayer Ferenc s. k. Némethy Sándor s. k. Csipkés Károly s. k. Kiszely Géza s. k. Gy. Kovács József s. k. Nagy Elek s. k. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága múlt | hét péntekjén tartotta meg rendes havi ülését — Csaba Adorján főispán hivatalosan való távolléte miatt — Ilosvay Aladár alispán el­nöklete alatt, ki a megjelentek üdvözlése után az ülést a következőképen nyitotta meg : Napirend előtt egy szomorú kötelességet ! teljesítek, amidőn bejelentem bizottságunk egy i tagjának, Luby Gézának elhalálozását. Régi, munkás tagtársunk halt el Luby Gézában. Mindnyájan ismertük őt. Határtalan fajszeretet jellemezte. L’gybuzgó volt és oly űrt fog hagyni maga után, amelyet sokáig nem fog lehetni pótolni. Indítványozom, hogy a bizottság őszinte részvétét jegyzőkönyvileg fejezze ki és erről családját értesítse. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Az alispáni jelentés szerint a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető semmi külö­nösebb dolog elő.nem fordult. A tavaszi ár­vízvédelemre vonatkozólag az előmunkálatok megtétettek. Január hónapban Amerikába szóló útlevelet 175 egyén kapott, visszavándorolt 65 egyén. Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigaz­gató jelentése szerint a múlt hóban befolyt egyenes adóban 91,332 K 90 f, hadmentességi díjban 742 K 28 f, bélyeg- es jogilletékben 78,399 tv 70 f. A befizetés kedvezőtlenebb mint a múlt évben. Bodnár György tanfelügyelő jelentette, hogy a múlt hóban 18 községben 24 iskolában 41 i tanító előadását és munkáját vizsgálta felül. Németh Béla aljegyző jelentése szerint az | általános egészségügy a múlt hóban kedvezőt­len volt. Gziili György főállatorvos constatálta, hogy | az állategészségügy a múlt hóban kedvezőtlen volt. Mandy Zoltán közgazdasági előadó je- J leütése szerint a kedvezőtlen időjárás a kü- I lön ben is gyenge pszi vetesre hátrányos volt, I de a nagy hideg az egereket erősen pusztítja. Pecsétviaszk és demokrácia. előtt szereztettek hasonló érdemekkel ? A ne­mesi diplomának olyan a természetrajza, mint más értékpapírnak : ha nagy a kereslet, fel­szökik az értéke. Tagadhatatlan, hogy minálunk a demokrácia csinálta a nagy hausse- t ebben az értékben. A történelmi nemesség eltörölte önmagát 48 ban, — a demokrácia csinált uj nemességet s megint forgalomba hozta a kompetenciáját levetett kutyabőrt. Ne tessék rossz néven venni, ha most már azt is elő­szedik, amit a padláson félig megevett az egér. Elvégre, ha a Kossuth-bankókat most beváltaná a Khuen-kormány hazaszeretete bizonyítására, bolond ember volna, aki tovább is a ládafiában szorongatná a vereshaju ezre­seket és százasokat. Engedelmet kérünk, nem akarunk vele go­rombaságot mondani, de a régi és uj kutyabőr teljesen méltó egymásra. Par nobile fratrum, mint ahogy kedves öregeink szokták mondani. Ami tisztelt demokráciánknak semmi köze sincs haragudni, ha a Karok és Rendek elő­másznak a levéltárak kriptáiból. Ami demo­kráciánk, amely már beleunt a nagyságos c/.imbe is és kezdi magát kellemesen érezni a méltóságosban ; a mi demokráciánk, mely le­hetetlenné tette, hogy a bakából tiszt legyen s törvénybe iktatta, hogy tanult ember akkor se katonáskodjék egy esztendőnél tovább, ha abszolúte nem tanult, csak úri nadrágot hor­dott; a mi demokráciánk, amely még demok­ratának se veszi be, akinek kettős neve nincs : nos ez a mi demokráciánk alighanem silányabb, mert sokkal hazugabb a régi nemesi világnáL Sebaj! . . . Csak legalább a spanyolviaszkot mi termelnénk, ha már olyan nagyon divatba hozták megint. Mert ha meg a pecsételő viaszkért is kifele adogatjuk a pénzünket, úgy |járunk, mint a spanyolok, akik mind koldusok ugyan, de mind ek'szcellenciás urnák szólítják egymást, mikor a székesegyházak kapujában I fölszedik a turisták által elszórt alamizsnát. Por. Farsang. A statisztikai hivatalnak egy friss kiadvá­nyában azt olvassuk, hogy a pecsétviaszk- behozatalunk 10—15 év óta egyre emelkedik. Akit érdekel, megkeresheti a pontos számada- j tokát is s bizonyosan csodálkozva fogja kér­dezni, hogy ki az ördög él ebben az országban annyi pecsétviaszkkal? Talán a miniszterelnök . a közegészségügyi tanács utján a spanyol-1 viaszkot ajánlotla be húspótlókul az éhező magyaroknak ? Nem. a rengeteg spanyolviaszkot a magyar j demokrácia fogyasztja el a pecsétnyomó-gyürü ; kedvéért. Aki nem hiszi, nézze meg a lapokat.1 Azaz ha meg nem nézi is, kiverik a szemét1 | a nemesitési hirek. Mindennapra esik egy 1 ; összmarék uj nemes és ugyanennyi régi ne-! i mességnek a restaurálása. Hitet mernék rá | | tenni, hogy 400 esztendővel ezelőtt, a Werbőczy ! | István idejében nem volt annyi kutyabőrös I nemes Magyarországon, mint most van. Azt tetszik rá mondani, hogy az ördög bánja. Nem egészen úgy áll a dolog. A régi i nemesek, akik most újra pingáltatják a címe­rüket, nagyon bánják, hogy úgy fölgazlott az ősmagyar kertben a sok uj nemes. Az uj ne­mesek pedig egy két esztendő porát rákapar­ván a kutyabörükre, nevetségesnek tartják a 400 esztendős nemességek előásását. Egy geneológiai szaklapban már kegyetlenül egy­más hajába is kaptak emiatt Árpád hiteles unokái és újabb ágbeli rokonai. Egyforma reakció pedig ez mind a kettő, | — kellő tisztelettel lévén régi és uj nemesek I iránt. A polgári érdem addig settenkedett a trón körül, mig a kormányok észrevették és konc gyanánt odadobták neki a lerágott j csontokat, a nemesi címereket. Ámbár csak annak volt ez lerágott csont, aki ledobta az asztal alá. Aki felkapta, az büszkén szaladt vele tovább és sietett megházasodni, hogy a konc gazda nélkül ne maradjon. Nos, ha a demokráciának szabad volt és dicsőségére szolgált ily értelemben együtt ebédelni a királylyal: miért ne volna szabad előkaparni a régi csontokat, melyek évszázadok A helybeli ni. á. v. alkalmazottak, mint minden évben, úgy ez évben is I. hó 25-én a „Polgári Kaszinóban“ tartják szokásos farsangi mulatságukat, mely bizonyára nem fog elmaradni az előző ivek fényes sikere mögött. Az estély műsora, valamint a rende­zőség ismert buzgalma garantál arra, hogy a kik a mulatságon megjelennek, jól fognak mulatni. A kibocsátott meghívó szövege igy szól: Meghívó. A „Nagykárolyi M. A. Vr. Al­kalmazottak“ 1911. február 25 én a „Polgári Kaszinóban“ egybekötött jőtókonyczélu zárt­körű tánczestélyt rendeznek, a következő mű­sorral : Műsor: 1. Prolog: Jakabovits Andor úrtól. 2. Vig monolog: Sury Cornelia urleány- tól. 3. Humoros felolvasás: Lukács Mihály úr­tól. 4. Szavalat: Kürlhy Károly úrtól. 5. Ma­gánjelenet: Adrigán Ferencz úrtól. 6. * * * Belépődíj: Személy-jegy 2 kor., család-jegy (3 személy) 4 kor., karzat-jegy 1 kor., mely a terembelépésre nem jogosít. Kezdete este 8 órakor. A zenét Krizsán Gyuri zenekara szol­gáltatja. — Rendező-bizottság: Védnökök: Lindenbaum Mór osztálymérnök, dr. Cukor Lajos orvosi tanác*adó, dr. Jékel László or­vosi tanácsadó, dr. Schönpflug Béla pályaorvos. Diszelnök : Aczél Ferencz állomásfőnök. Elnö­kök : Nahóczky Miklós, Jakabovits Andor. Alel- nökök: Radimeczky Géza, Kun Károly, Kálnay Gyula, Kemény Bernát. Titkárok; Bisánszky Ignácz, Ópitz Károly. Pénztárnokok: Ozsváth Imre, Sury Mihály. Jegyzők: Pólyák István, Réthy Lajos. Ellenőrök: Szerbák János, Visky Józsof, Kiss Kálmán, Tóth György, Ludmann András, Bende István, Dobai Elek, Volacsek Endre, Haraszti Lajos. Czigánybiró: Adrigán Ferencz. Főrendezők: Balogh János, Szabó István és 43 rendező-bizottsági tag. Az Érkává»! Gazdakör 1911. február hó 19-én, az áll. isk. tantermében saját pénz­tára javára műsoros előadással egybekötött tánczvigalmat rendez. Belépö-dij: Személy-jegy 1 kor., család-jegy 3 kor. Kezdete este 7 óra­kor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents