Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-28 / 52. szám
2 NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ az adóalap, nagyobb a föld és házértéke, szóval vagyonosodás és jólét uralkodnék e földön, ahol ma csak tehetetlen panasz és nyomorúság jut sok embernek osztályrészül. A mikor tehát lezárjuk e rossz esztendőt megindultság vesz rajtunk erőt. Magunknak az embernek e földön bizonytalan léte és időhatárhoz kötött élete hozza ezt magával és az a körülmény, hogy sötét lepel vonja be előttünk a jövőt. Ki tudja mit hoz az 1912? Jót hoz-e vagy rosszal? Remény az éltető eleme az emberiségnek küzdelmei közepette. Reméljük tehát, hogy a rossz után a jó következik és tartsunk Madáchchal ki azt mondja az ember tragédiájában: „Ember küzdj és bízva bízzál“. Boldog újévet sokat szenvedett nemzetünknek! Boldog újévet e sorok minden olvasójának ! Képviselőtestületi közgyűlések. Szombat délután két közgyűlése is volt képviselőtestületünknek. Meglátszott mindkettőn, hogy — a karácsonyi ünnepre való tekintettel — nem vasárnap délelőtt, hanem szokatlan napon és időben tartatott, mert a gyűlések igen gyéren voltak látó- j gatva. I. Debreczeni István kir. tanácsos polgármes- [ tér délután 3 érakor a közgyűlést megnyitván, I üdvözölte a a pviselőtestület megjelent tagjait ; I jelentette, hogy a villamos-mü jövő évi költség- I vetése megállapítása céljából mára össze kellett J hívni a közgyűlést s minthogy a költségelőirányzat minden képviselőtestületi tagnak meg- : küldetett, Néma Gusztáv közigazgatási jegyző előadót felhívta a költségvetés ismertetésere és J a határozati javaslat bemutatására. Mérnök javaslata szerint a városi közvilágításért a villamos-műnek az 1912-ik évben csak 7000 koronát kellett volna fizetnie, azonban a felügyelő-bizottság, valamint a jogügyi- és pénzügyi-bizottság szükségesnek találván azt, | hogy a mü megerősítése eéljából két táppont beépíttessék s erre a 7000 koronára is szükség van, tehát a közvilágításért fizetendő ösz- szeget évi 14000 koronával továbbra is meghagyta, miért is az előterjesztett költségvetést 120,197 K bevétellel és ugyanannyi kiadással — amiből azonban 27134 K rendkívüli kiadásokra, illetve beruházásokra esik — elfogadta és megengedte, hogy a személyzet egy árammérő revizorral és egy szerelővel szaporittas- sék. Egyúttal névszerinti szavazás utján egyhangúlag elvben elfogadta egy,esetleg két — együtt — 600—700 lóerejü gépnek a beszerzését, melynek beszerzési ára 15 év alatt törlesztendő kölcsönösszegből lesz kifizetendő és felhatalmazta a városi tanácsot arra, hogy a beszerzendő gépekre vonatkozólag pályázatot hirdessen, a beérkezendő ajánlatokat Hollós József szakértővel vizsgáltassa át és azokat, valamint a telep kibővítésére vonatkozó javaslatot a képviselőtestületnek mutassa be. Szatmárnémeti város azon kérelméhez, hogy az 1912. évi 1. és 2-ik napjára meghatározott országos vásárt a miniszter 1912 szeptember 17. és 18-ik napjára helyezze át — a képviselőtestület hozzájárult. A helybeli izr. Nőegyletnek az általa fen- tartott népkonyha segélyezésere 400 koronát a közgyűlés megszavazott. Silimon István városi rendőrnek — minthogy hivatását hosszú időn át becsületesen teljesítette — munkaképtelensége folytán egy évi illetményeinek megfelelő összeget, vagyis 730 koi’onát megszavazott a közgyűlés és utasította a tanácsot, hogy ezen összeget a határozat jogerőre emelkedése után nevezettnek utalja ki. A bevehetetlen telepedési dijak leírását és a fizetetlen, de behajtható dijak behajtását elrendelte a közgyűlés. A Luby-tábla nyugoti részére nyitott uj utcának a „Nefelejts“-utca nevet adta a képviselőtestület. A Kovács György Nagyhajduváros-utcai telkéből utcaterülethez csatolt 77*41 m2 telekterület kisajátítási kártalanítási árát msenként 6 koronában, a Bekker György akácfa-utcai j telkéből utcaterülethez csatolt 5'42 m2 telekterületét pedig rn"-énként 2 koronában, végül [ a Feldmann Ábrahám honvédutcai telke Hon- ! védköz-utcai részéhez csatolandó 156'6 m21 utcalerület kisajátítási kártalanítási árát msenként 2 K 50 fillérben állapította meg a közgyűlés. Ezzel a tárgysorozát ki lévén merítve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Albanézi Mihály, Komáromi István, Magyar Károly, ifj. Sternberg Sándor, és Stróhmájer Ferenc kép-1 viselötestületi tagokat felkérvén,' a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. II. Délután 4 órakor ilosvay Aladár vármegyénk alispánja éljenzések között az elnöki széket elfoglalván, a képviselőtestület tagjai üdvözlése után jelezte, hogy a mai közgyűlés egyedüli tárgya a kepviselötestület megalakulása. Az ólom mindenféle szerszám-alakot is föl szokott venni, amiből aztán megjósolják, hogy milyen foglalkozású lesz a jövendőbeli. Ez sok mulatságra ad alkalmat. A bölcső-forma azt jelenti, hogy az illetőnek gyermeke lesz a következő évben s mivel sokszor nemcsak haja- donok, hanem menyecskék és özvegyasszonyok is résztvesznek az ólomöntésben, e réven is sok mulatság és tréfálkozás támad. Nagyobb társaságokban, kivált városi korcsmákban és kávéházakban szokás besötétitett szobában éjfélkor visító malacot elereszteni. Akihez aztán a malac fut és aki megbirja fogni, az szerencsés lesz abban az esztendőben s köteles természetesen a társaságnak áldomást fizetni. Hajadonok Szilveszter éjszakáján fésűt és tükröt tesznek a fejük alá, hogy meglássák álmukban a jövendőbelijüket. Az is szokás, hogy éjfélkor sötétben kimennek a fáskamrába, felnyalábolnak egy csomó vágott fát. Ha páros a fadarabok száma, biztosan férjhez megy abban az évben. Ha páratlan, még várhatja a szerencséjét. De jaj, ha tizenhárom darabot talál felemelni, az szerencsétlenséget vagy halált jelent neki. Elsőrangú újévi babona, — amint tudjuk — hogy újév napján sült malacnak, vagy legalább is disznóhusnak kell lenni az asztalon s csirkének semmi esetre sem. Mert a malac előre túr, a csirke ellenben hátrakapar. A malac-evés újévkor majdnem oly általános szokás I nálunk, mint a spanyoloknál karácsonykor a pulykaevés. A legutolsó spanyol koldus is szerencsétlennek érzi magát, ha karácsonykor nem ehetik pulykát s ha egész évben nem evett is húst, karácsonykor meg kell lenni a pulykájának. Mostanában, mikor városokban — kivált újévkor — roppant drága a malac, sok helyen nyullal helyettesítik, mert az is előre szokott futni. Ismeretes, hogy az újévi ajándékok közt is nagy szerepet játszik a játék — üzletbeli vagy cukrászdái — szerencse-malac s hogy az újévi képes levelező-lapoknak is főképpen ez a díszük s tréfájuk. Nagyon fontos, — persze csak a babona szempontjából, hogy kivel találkozik az ember először újév napján. Kéményseprővel találkozni legjobb. Fiatal férfivel találkozni, az is szerencse. Vénasszonynyal találkozni először kész veszedelem ; pappal találkozni pedig egyenesen szerencsétlenség és halált vagy legalább is súlyos betegséget jelent. Általában, amit az ember újév napján csinál, vagy ami újév napján éri, az előjel az egész esztendőre, vagyis az egész évben ismétlődni fog — a közhiedelem szerint. Ezért mulatnak az emberek újév napján; ezért nagy baj, ha valaki e napon beteg, vagy valami kár éri; ezért nem szabad e napon lustálkodni, vagy a házastársaknak civiódni, mert különben szerencsétlen és boldogtalan lesz az egész esztendejük. Ne úgy legyen. Boldog legyen! Néma Gusztáv tanácsnok közigazgatási jegyző előterjesztette a f. évi november 23-án eszkö zölt városi képviselőtestületi tag választásra j vonatkozó választási elnöki jelentést és bemu- i tatta a választási jegyzőkönyveket, mely szerint a választás alá eső képviselőtestületi tagok fele I része újonnan megválasztatott s minthogy a {legtöbb adőtfizetök névjegyzéke már jogerősen megállapittatott, annak figyelembevetele mellett, hogy Mercs Imre, Stróhmájer Ferenc, Csipkés András, Rózenberg Bernát és Janitzky Albert virilis és választott jogú képviselőtestületi tagok választott tagsági jogukat tartották meg s igy helyettök Singer Lipót, Pucsef Károly, Mitrovics Elek, Löwy Dávid és Somossy Miklós virilis póttagok rendes tagok lettek, Rooz Samu pedig nem nyilatkozott, hogy választott avagy virilis tagsági jogát tartja meg, mert az első kerület választása panaszszal támadtatott meg s annak figyelembevételével, hogy gróf Károlyi Gyula Jurcsek Bélát, Jasztrabszky Irma gondnoka Wieser Miklóst, a helybeli status-quo izr. hitközség Peiszner Lajost, özv. Pozsonyi Llszlóné dr. Vetzák Sándort, dr. Stern Adolf dr. Taub Gézát, Boross János Pál Györgyöt, Igaz Károly Madarassy Istvánt, gróf Károlyi Antal dr. Bán Ágostont Budapestről, özv. Füzy Istvánné Ősz Jánost bízták meg képviselőtestületi tagsági joguk gyakorlásával, továbbá hogy özv. Cser- venyák Antalné eddig nem nevezett megbízottat, végül hogy dr. Rooz Elemérnek városi orvossá történt megválasztatásával az V-ik kerületi választott képviselősestületi megürült tagsági helyre Kirilla Adolf póttag, a Gy. Kovács József elköltözése folytán mpgürült helyre pedig Asztalos Ferenc póttag behívatott, a képviselő- testület névjegyzéke összeállittatván, az igy egybeállitott. képviselőtestületi tagok névjegyzékében foglaltakkal elnöklő alispán a kep- viselőtestületet megalakulnak jelentette ki s a jegyzőkönyv hitelesítésére az előző közgyűlés jegyzőkönyvi hitelesítőit felkérvén, az alakuló közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. HÍREK. Lapunk t. munkatársainak és olvasóinak boldog újévet kívánunk! Vél Hozás lapunk m egjelenésében. Lapunk a legközelebbi számunktól kezdve csütörtök helyett — tisztán nyomdai okokból — szerdán fog megjelenni. Ne küldjünk B. u. é. k.-t! Vannak társadalmi szokások, melyek az idők múltával szükségtelennek, célszerűtlennek, sőt talán helytelennek bizonyulnak. Ily társadalmi szokás az újévi gratuláló levélkék küldése, mert hiszen ha minden ismerősünknek küldeni akarunk ilyet, akkor nehány százat, sőt ezret kell küldenünk, ami — eltekintve a költségektől — rendkívül fáradságos munka és időtrabló maga a címezés ; sokszor az, aki kapja, nem nagyon örvend a küldeménynek, mert hiszen neki azt viszonozni kell. Leghelyesebb tehát a mai nehéz viszonyok között és a nagy drágaság mellett felhagyni e szokássai s nem viszonozni azt, ha kapunk névjegyet s akkor lassanként megszűnik e szokás. — Lapunk szerkesztősége kijelenti, hogy újévi gratuláció kártyát nem fog küldeni, ilyet nem is vár senkitől és ha küldenek ilyet, azt viszonozni nem fogja, hanem ezúton ldván boldog újévet minden jóakarójának! Személyi hir. Özv. gróf Károlyi Istvánné szül. Gsekonits Margit grófnő tegnap Károlyi György gróf társaságában hosszabb tartózkodásra a fővárosba utazott. Ó- és újévi istentiszteletek sorrendje : A rám. hath, templomban: Óév napján d. u. 5 órakor háladó istentisztelet szent beszéddel, mondja Tihanyi Béla. Újév napján d. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise utána szent beszéd, mondja Récsei Ede házfőnök. — A ref. templomban : Óév napján délelőtt és délután prédikál Pálur István ref. segédlelkész. Újév napján délelőtt és délután prédikál Kürthy Károly ref. segédlelkész, vallástanár. — Az ág. ev. templomban: Óév napján délelőtt 10 órakor kezdődő istentiszteleten szent beszédet mond Rédei Károly lelkész; a d. u. 5 órakor kezdődő istentiszteleten szent beszédet mond Rédei Károly lelkész; újév napján a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten szent beszédet mond Rédei Károly lelkész.
