Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-19 / 42. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 szeretnénk a magunkénak mondani. Szeret­nénk róla azt hirdetni, hogy «soha köztenyész­tési ágnak akkora reklámot, mint ez a kiállí­tás a maga beszédes adataival, nem csinált. A kiállítással kapcsolatban kiadott katalógus érdekes adatokat mond el a haltenyesztés jövedelmezőségéről es kívánatos, hogy az itt ismertetett adatok minél szélesebb körben is­mertessenek meg. A hivatkozott ismertetésből tűnik ki, hogy értéktelen szikterületek halas­tavakká átalakítva, holdanként 140—150 ko­rona jövedelmet adnak. Megtudjuk az ismer­tetésből, hogy hazánkban 159 gazda foglal­kozik mesterséges haltenyésztéssel és a halas­tavakká alakított terület a 14.000 kát. hold körül van. Ma már a mezőgazdasági statisz­tika két millió koronával könyveli el ezt az összeget, melyet mesterséges haltenyésztéssel gazdák szereznek. De mindez a kezdet kez­dete. Hazánkban még nagyon sok kihasználás nélküli olyan terület van, amelyik halastóvá átalakítva a termelésnek megnyerhető. Ennek a kiállításnak épen az a bevallolt célja, hogy a termelésnek erre a fontos ágára irányítsa a gazdák figyelmét. Mert ámbár nagyobb arányú akció folyik abban a részben, hogy mintegy hatszáz haltenyésztésre alkalmas folyóvizünk halakkal benépesittessék, de ma, mikor folyó­ink szabályozva vannak, a folyóvizeket ipari célokra használtak fel, nem lehet reményünk ahhoz, hogy a régi halböséget folyóvizeinkben visszavarázsolhatjuk. Nincs más hátra, mint a mesterséges haltenyésztést fellendíteni hazánk­ban annál is inkább, mert az annyit emlegetett husinségnek nincsen jobb megoldása, minthogy a halpiacra kerüljön mindenfelé, legyen belőle sok, alakuljanak az árak kedvezően, legyen a hal a jövőben is olyan néptáplálék mint haj­dan. Az 1872. évi statisztika szerint minden élő emberre Magyarországon hét kilogram hal jutott évenként. Mai számítás szerint nem jut; fél kiló sem. A helyzet akkor változhatnék elő­nyösen, ha mesterséges tavakban termelt hal-1 mennyiség nem 12.000 mázsa lenne, mint most, hanem tízszer annyi és a folyók behalasitásai, annyi sikerrel járnának, hogy szintén százezer I métermázsa halat tudnánk kitermelni folyama-1 ink hói. Újabban a földmivelésügyi kormány nagy súlyt fektet arra, hogy közélelmezésünk vala­mely könnyítést nyerjen erről az oldalról is. Gróf Serényi Béla igen hathatós módon járult hozzá a halhustermelés fokozásához. Arra al­kalmas tavak, holtágak benépesítésére tógaz-, daságokból származó nemes pontyivadékból 300 mázsát osztott széjjel az 1911. ev tava­szán, ezzel mintegy 6000 k, hold vizterületen indult meg a belterjesebb halászati üzem, amely­nek hatása rövid egy-két év múlva bizonyára érezhető lesz. A minisztérium nagyarányú kezdeményezé­sének eredménye az a széleskörű érdeklődés is, mely e téren kü'önösen most tapasztalható. A még be sem fejezett 1911. év folyamán halászati ügyben több mint 200 oly kérvény érkezeit a földmivelésügyi minisleriumhoz, ame­lyek szakszerű elintézést igényeltek az Orszá­gos Halászati Felügyelőség részéről. Eddig rend­szerint 60—70 volt évenként e kérvények száma. Ez a hivatal egyébként a halászatot illető kérdésekben teljesen díjtalanul ad bárkinek felvilágosítást. Landgraf János ministeri tanácsosnak, mint a halászati ügyosztály vezetőjének az érdeme a kiállítás kezdeményezése. A kiállítás rende- j zését pedig Répássy Miklós műszaki tanácsos, az Országos Halászati Felügyelőség vezetője látta 'el. Vármegyénk közigazgatási bizottságának ülése. kath. 189,935. Gör. kath. 398,105. Gör. kel. 140. Ref. 499,785. Ág. ev. 3350. Izr, 275.000 wgül az uradalmak 6548 Összesen 1.372,863 koronát. Pénzügyigazgató jelentése szerint az adó­behajtás kedvező. Az államépitészoli hivatal főnöke az utak jókarban létéről jelent. Az ügyészség jelentése szerint az elmúlt hóban letartóztatva volt 225 férfi, 25 nő, sza­badult 193 férfi, 24 nő. Főállatorvos kedvező jelentést tesz és a ragadós betegségek apadásáról jelent. Két kát, lo­hold jól bekerített kert ^0 a városban, köves ut mellett, kitűnő vizű szivattyús kút használatával, kertészeti vagy gazdálkodási célra Iftaszoiibérlic kiatlo. Hol ? — Megmondja a kiadóhivatal. Vármegyénk közigazgatási bizottsága múlt pénteken tartotta meg rendes havi gyűlését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. Azalis- páni jelentés szerint az elmúlt hóban fontosabb események nem zavarták a közbiztonságot. Útlevelet kért 104. kapott 92, visszatért 19 egyén. Mint örvendetes eseményt jelenti, hogy a kivándorlás csökkent. Az árvaszeki elnöknek az ügymenetről szóló rendes havi jelentése után, dr. Schönpílug Béla főorvos telte meg jelentései, az elmúlt hó közegészségügyi állapotáról. A főorvos a köz- egészségügyet az előző hónappal szemben ked­vezőtlenebbnek tartja. Nagybányán, Nyirmed- gyesen és Lacfalubau a vörheny, Nagybányán és Szaniszlón a roncsoló toroklob uralg. Meg­tette az intézkedéseket a járvány tovaterjedésé­nek meggátlása iránt s gondoskodik arról is, hogy az elrendelt óvintézkedések be is tartas­sanak. A vármegyében két koleragyanus eset fordult elő, mindkét esetnél azonban a vizsgá­lat negativ eredménnyel végződött. Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az összes iskolákban a tanítások megkezdettek. Ott, ahol a tankötelesek beírva nem lettek, intézkedett a kényszerösszeirás iránt, sőt ahol szükség volt, biróságolas iránt is. Az egyes iskoláknál mutat­kozó hiányok pótlására az iskolaszékeknek 1912. szept. 1-ig adott haladékot. Jelenti tanfelügyelő, i hogy az ( gyes egyházak 3 év alatt a következő összegeket fordították iskolaépítés céljaira. R. HÍREK. Személyi hírek. Özv. gróf Károlyi lstvánné- nak, ki nehány nap óta városunkban tartóz­kodik, kedden özv. gróf Szápáry Gyuláné és leánya voltak vendégei. — Dr. Róth Ferenc kir. tör­vényszékünk elnöke, ki most néhány heti szabad­ság idejét itthon tölti — a jogászgyülésen való részvétel céljából vasárnap a fővárosba utazott. — Papp Béla ügyvéd, választókerüle­tünk volt országgyűlési képviselője, gyermekei neveltetése céljából lakását Budapestre (Rádai- utca 40. sz. emelet, 7-ik ajtó) helyezte át. Papp Béla és neje városunkból való távozása vesz­teség városunkra és annak társadalmára, mert Papp Bélában városunk egy puritán jellemű polgárát, a függetlenségi és 48-as párt egyik leg­kiválóbb hívét, az ügyvédi kar egyik jelesét, lapunk egyik jóakaróját és benne, valamint ne­jében társadalmunk két oszlopos tagját vesz­tette el. A családot barátai leejobb kivánságai kisérik uj otthonukba ! Tisztelgések. A helybeli ipartestület elöl­járóság Marián Ferenc elnök vezetése és Néma Gusztáv iparhatósági biztos, valamint dr. Adler Adolf ipartestületi ügyész részvéte mellett va­sárnap délelőtt tisztelgett Debreczeni István kir. tanácsos, polgármesternél, hogy őt kitün­tetése alkalmából üdvözölje. Marián Ferenc el­nök melegen üdvözölte a polgármestert, mint Mona Lisa. — Leonardo de Vinci eltűnt remekművéről. — Az egész világot bejárta az a hir, és a lapok is részletesen foglalkoztak azzal a lopással, mely Parisban történt. A párisi Louvreból el­lopta valaki a világ legcsodálatosabb alkotását, Leonardo de Vinci egyik remekművét, Mona Lisát. A hatás alól, melyet a lopás keltett, még mindig nem szabadultak fel most sem. Itt legfeljebb valamely sötét és gonosz őrület támadhatott az emberi lángelmének e csodálatos alkotására, hogy eltávolitván helyé­ről, talán magános rejtekében megsemmisítse e nagyszerű műremeket. A nagyszerű gyűjtemények között is első helyen áll a párisi Louvre. És a Louvrenak nincs szebb, dicsőségesebb kincse, mint a Mona Lisa. Sokan állunk meg édes gyönyörű­séggel a milói Vénusz gyönyörű testi szépsége, karcsú vonalainak harmónikus hajlása, arcának kimondhatatlan bája előtt. Ha belépünk a Rubens terembe, az érzéki, buja, lángoló szi- nek forrósága csap meg bennünket és Medici Katalin korának teljes dicsőségét és teljes romlottságát egy szempillantással felfogjuk, A müértö- hosszan időz Van Dyck sötét arc­képei előtt, amelyekről a tökéletes mesler fe­jedelmi biztossága, a leiekbe látó ember jel­lemző ereje szól hozzánk. De Mona Lisa mégis csak más ; több, nagyobb, tökéletesebb, elragadóbb ezeknél. Egy asszony tekint le ránk a keretből. Nem gyermek többé, teste a virágzás tető­pontján van, nyaka és keble telt, válla vaki- tóan fehér. Ajka körül nyugodt és felsöbbsé- ges mosolygás látszik. De a legnagyobb csoda mégis a szeme. Mindent tud és semmit sem árul el, tele van édes és titokzatos sejtelem­mel, az érzékek csodálatos káprázatát Ígéri és visszaparancsol bennünket a tisztelő megtar- tózkodás hideg körébe. Köteteket beszél ez a néma kép: a művész szerelméről, amely ez alkotást a boldogtalanság, a szenvedés, a le­mondás tüzében teremtette meg; és a ma­gunk hullámzó, viharos érzéseiről, amelyek szemlélete nyomán támadnak. A sixtusi Ma­donna nyugodt fensége minden pillanatban és minden szemléiére egykóp hat : a vérmesét, a flegmatikust, a müértöt, a tanulatlant egykép magával ragadja egy megtisztult és minden salaktól ment transzcedentális világ magas­latába. Akár borult lélekkel, akár jó kedvvel szemléled, légy hivő vagy cinikus, ha oda­állasz a kápolnaszerü szobába, melynek mint­egy oltárképe a Madonna di San Sisto, meg fog varázslatával és áhítatra bir. A Mona Lisa1 ez a rejtelmes asszony, a földi szerelem és földi szépség istenasszonya, mindenkinek mást mond és minden lélekállapothoz másképen beszél. Ezért megfoghatatlan és egyúttal ki­meríthetetlen a szépsége. A művészetek virágzásának csúcspontján, a három egyrangon nagy teremtő egyike irta meg a Mona Lisát szive vérével. Rafael szí­nesebb és gazdagabb, Mikhel Angelo monu- inentálisább, Lionardo de Vinci a legmélyebb és legbonyolultabb köztük. S a mikor tele volt a szive leírhatatlan és soha meg nem bé- kélhető szenvedelemmel, amikor nagyon is boldogtalanul szeretett, akkor szerelme tár­gyát, Francesco del Giocondo hitvesét festette meg. Soha a reneszánsz sem művészibb, sem emberibb nem volt, mint ezen a képen. Annyira fogalommá lett az a remekmű, hogy szinte képtelenség hallani, hogy szent­ségtörő kéz hozzáért és levette oltáráról. Még durvább képtelenség azt hinni, hogy végkép elfog tűnni és a világ művészete szegényebbé válik legfenségesebb alkotásával. TTloclern és tartós plisérozás ésgouvlérozás. HÁJTÁJER PÁL : Legszebb ruhatisztitás ; Vegyileg száraz utón! Tlagykároly, Széchenyi-u. 43. sz. (A róm-kath.elemí ^iskola mellett.)

Next

/
Thumbnails
Contents