Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-19 / 42. szám
XXVIII. évfolyam. Nagykároly. 1911. október 19. 42. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉK Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykároiyi függetlenségi part hivatalos közlönye. — — ►— >, ------Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Rflegjelenik minden csütörtökön. " Előfizetési árak: Egész évre .................................8-— kor. Fél évre.................................4-— „ Ne gyedévre.........................2 — „ Egy es szám.........................—-20 , Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon. 7* Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon fö. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentő nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza Kilátás a télre. Az a szomorú kilátás van a télre, hogy a pauperizmus ijesztőbb mérveket fog ölteni.- Tudjuk, hogy némely vidéken a búza gyengén adotl. Az arató rész nem igen sokat juttatott a munkás ember kis kamarájába, eladóra alig jut belőle és ha mindjárt ősszel neki esünk a késznek, mig újra vidul a határ, bizony sok gondteljes nap virrad a magyar munkásra. Ebben a helyzetben még inkább meg kell gondolnunk, hogy a mezei munkásnak a léli keresetre való alkalmat meg kell okvetlen adnunk. Mivel adhatjuk ezt meg jobban, mint a gazdasági házi-ipar- ral ? Körülbelül 100,000 már azoknak száma, kik Magyarországon Lázi-iparral foglalkoznak, vagyis nyirfaseprüt kötnek, gyéként fonnak, talicskát, kasza-kapa nyelet faragnak, szóval odahaza kis tudománnyal, de nagy igyekezettel és szorgalommal napról-napra az élelmiszert megszerzik. Hogy a mezőgazdasági háziipar nem aféle csipp-csupp dolog, kitűnik abból, hogy Dorozsmai) a gyékényfonók szövetkezetében 300,000 korona volt a forgalom, Pedig még itthon csak a kezdet kezdetén vagyunk. Hiszen például Svájzban a kopár óriás hegyek országában, ahol nem terem búza egy szem se, a nép mégis igen jól él. Jólétét köszönheti a téli iparűzésnek. Az a sok úri gyerek, aki karácsony tájt babát, lovat, kocsit és más eféle játékszert kap a fény ögalyas karácsonyfa, alatt, azt a svájzi háziiparosok eszkábálták össze. Néhol az órakerekeket csiszo'ják, másutt a művirágokat készítik, vagy a képkereteket vésik, olt mindenütt vastag füs‘ csavarodik föl a házak kéményén és bizony*$pfohelyen tyukleves fö ; pedig Nagy Frigyes;’" á hires porosz király nem kívánt egyebet népeinek jólétére, minthogy minden alattvalójának legalább vasárnap tyuk főjjön a fazekában. f A népjólétnek eit a fokát elérték a háziiparral. Mert hisien ennek nagyon is sok előnye van. I’kyik előnye az, hogy nem kell hozzá tőkenbllehet kezdeni pénz nélkül A másik, hegy7 a földmivelésügyi minisztérium küld akár mely faluba tani- tómestert, a hol a munkásság sorakozik, hogy ö lélen valamely háziipart akar elsajátítani. A harmadik nagy előnye pedig az, hogy majdnem minden vidéken a természet jóformán ingven nyujtja a háziiparnak való nyers anyagot. Okos ember természetesen a háziiparnak azt a fajtáját választja, a melynek nyers anyaga a keze ügyében van. Ahol erdő van, ott a fafaragás háziiparának kell természetszerűleg elterjednie. Vizöntötte területeken a nád, gyékény, sásfonás ipara fog virágzani. A hol szalmát kaphatunk vagy kukoricza csuhét, ott ezeket fogjuk feldolgozni. A fö az, hogy a mit dolgozunk, azért pénzt ne adjunk. Most, mikor Magyarországon a gyümölcs és szőlő termelés olyan dicsérendő lendületnek örvefi'd, most persze, hogy legjobb lesz gyümölcs és szőlő szállító kosarakat kötnLgf falu érdemes biráihoz, élőjéé) szólunk. A földmivelésügyiJTniniji a községnek ingyen adani?yinem| dugványt, a mennyit a község aka felül minden hold megnninkálásárj ként 100 korona segítséget is aejpife földmivelésügyi miniszter. Azért adja ekt, hogy termeltetvén a faluban valamely eddig értéktelen sovány földön a nemes füzvesz- szőt, a nép ráadhassa magát a fűzfa vessző fonására, a szőlő és gyümölcs szállító, nemkülönben baromfi szállító kosarak készítésére, a melyekből elég furcsa, hogy Galicziából millió darabokra valót hozunk minden esztendőben Magyarországba. Pedig készíthetné ezt a nép, csak akarat kell hozzá. De hogyan fogjuk meg a dolgot? Igen egyszerűen. A ki ezt a magyar néphez való igaz hajlandósággal Írott sorokat elolvasta, írjon egy pár kérő szót a, földmivelésügyi minisztérium háziipari megbízottjának Budapestre és ebben kérje meg a megbízott urat, hogy tanitó-mes- ter, háziipari előmunkás küldessék ki. Minél többen kívánják egy faluban a tatT PEZSGŐK, COGHACOK, LIKŐRÖK ÉS BOROK! Nagykároly város és vidéke közönségéhez! Nagykároly város és vidéke közönségét tisztelettel értesítem, hogy helyben a Kereskedelmi és Iparbank palotájában egy modern és a mai igényeknek teljesen megfelelően berendezett ifi TI <9 Hosszú fővárosi tapasztalatomat elsőrendű árukkal és szolid kiszolgálással oda fogom irányítani, hogy Nagykároly és vidéke n. é. közönségének jóindulatát magamnak biztosítsam. Becses figyelmébe ajánlom következő kiemelendő dolgaimat u. m.: eredeti prágai SOllka (Bőmische milch schinken). Frigyes főhercegtől thea-vaj. (Tescheni.) Búza Barna-féle kitűnő tokaji aSZllk (egyedárusitás). Minta kolbászgyár lerakata (virslik). Törley lerakat (francia és angol pezsgők). Legnemesebb fajkávék (direct behozatal). OrOSZÍ, cukrász lerakata, elsöranguáruk (polgári árak). Tisztelettel SZŐKE LAJOS. P Q P5 ?? CD CO MINDENFELE FUSZERARUKI
