Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-05 / 40. szám

IF vi .• i NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE modern és tartós ■ ’ • M T\ | T 4 II7D D*Á|: *"e^sze^^ ruhatisztitás : plisérozás ésgouvlérozás. h| A J I A J L K t Lm Vegyileg száraz utón ! Hagykárcly, Széchenyi-u. 43. sz. r°m kath eiemi fiuisk°ia mellett.) Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap tar­totta meg a szabályrendelet szerint évnegye­denként tartandó rendes közgyűlését. Debreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor az igen gyér számban megjelent kép- képviselötestületi tagokat üdvözölvén, bemu- tattatott a vallás- és vözoktatásügyi miniszter­nek a gimnázium I-ső osztályának párhuza­mossá tétele iránti leirata. A képviselőtestület kimondotta, hogy a folyó évre a párhuzamos osztály felállítását nem tartja szükségesnek, de felhatalmazta a városi tanácsot arra, hogy az esetben, ha a legközelebbi uj iskolaévben a párhuzamos osztály felállítását szükségesnek tartaná, e tekintetben a szükséges lépéseket tegye meg. A városi legtöbb adót fizető képviselők jövő évi névjegyzékének a bizottság által eszközölt megállapítását a képviselőtestület jóváhagyta. A város jövő évi házi pénztári költségveté­sét a képviselőtestület a tanács és a pénzügyi bizottság javaslatához képest. 368,169 korona 56 fillér szükséglettel, 169,874 korona 57 fillér fedezendő és 198,294 -korona 99 fillér fedezet­len és 97 %-os községi pótadó kivetésével fe­dezetlen hiánynyal elfogadta, valamint elfo­gadta a községi közmunkára vonatkozó jövő évi költségvetést, mely szerint a 9242 korona szükséglettel szemben a közmunkának kivetése oly mérvben rendeltessék el, mint a milyen mérvben az a folyó évre kivettetett. Ezután bemutattatolt a helybeli rom. kath. főgimnázium állami segélyezése tárgyában a vá­ros, a kegyesrend és az állam között létrejött szerződés tervezete, mely szerint a kegyesrend 22,239 korona, a város pedig 6226 korona állami segélyt kap és az eddigi gyakorlat fenn- tartatik azzal, hogy a kegyesrend által alkal­mazandó 13 tanár közül négynek alkalmazása állami kinevezt s illetve megerősítés alá esik. Ha párhuzamos osztály felállítása válik szük­ségessé, minden osztály után még 4500 K, egyes tanszékek szervezése esetén pedig tan­székenként még 3000 K államsegély adatik. A kegyesrend a. főgimnázium udvara kibővítése céljából méltányos bér mellett kertjéből 500 □-öl területet enged át, a tulajdonjog azon­ban a rendé marad. A szerződési tervezet névszerinti szavazás utján egyhangúlag elfogad­tatott, kihirdettetett, közhírre tétetett és a felebbezési határidő eltelte után jóváhagyás céljából a törvényhatósághoz felterjeszteni ren­deltetett. A városi adóhivatal előterjesztése alapján 1835 K 62 f részben téves kivetésből, részben elhalálozás és elköltözés folytán bevehetetlenné vált községi közmunka járulék leíratni rendel­tetett. Rooz testvérek szatmári eégnek a város tulajdonát képező korparéti tagos birtok meg­vétele iránti ajánlata érdemleges tárgyalása a november hó 5-én tartandó közgyűlésre tűze­tett ki. A tárgysorozat 7, 8 és 9 tételei alatt fel­vett tárgyak ügyében a helyszíni • tárgyalás közbejött akadályok miatt megtartható nem lévén, ezek polgármester indítványára a napi­rendről levétettek. Néhai gróf Károlyi István és néhai Uj- falussy Sándor arcképének a vármegyei szék­ház tanácsterme részére leendő megfestése költségeire a . képviselőtestület 400 koronát megszavazott. Ezzel a közgyűlés tárgysorozata kimerit- tetvén, polgármester a jegyzőkönyv hitelesíté­sére Czukor Márton, Kaufmann Adolf, Mercs Imre, Nagy Elek és Róth Károly képviselőtes­tületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befeje­zettnek nyilvánította és berekesztette. Hegyközségi közgyűlés. Vasárnap délelőtt a helybeli hegyközségnek közgyűlése volt, mely a városháza tanácster­mében nagy érdeklődés mellett folyt le. Sándor György hegybíró üdvözölvén a meg­jelent szőlőbirtokosokat, bemutattatott a vá­lasztmány abbeli javaslata, hogy a hegyközségi rendtartásnak az 1906. évi február hó 11-en tartott hegyközségi közgyűlésen elfogadott és a vármegyei törvényhatósági közgyűlés által jóváhagyott módosítása — mely a miniszter által még most sem lett jóváhagyva — lép- tettessék életbe. A gyűlés a választmány ja-1 vaslatát elfogadta és az életbeléptetést elhatá­rozta. E szerint a szőlőbirtokos, ki bérleti jogot is gyakorol, a saját szőlője utáni hegyközségi járulékon kívül mint bérlő is tartozik járulékot fizetni a bérleti jog tárgyához mérten. Az, ki nem szőlőtulajdonos, pinceberletért évi 20 koronát, vendéglős 10 koronát, magános pin­cerész bérmtért 10 koronát, egy egész szőlő­termés bérlője 5 koronát, a. kert bérlője 3 koronát cs egy szőlőház bériője 2 koronát lesz köteles fizetni. A tulajdonos, aki a bér­letet a szerződés megkötésétől számított 8 nap alatt bejelenteni elmulasztja, annak az összeg­nek háromszorosáig terjedő összeggel büntet­hető, a mennyi a fizetendő hegyközségi .járu­lék. Szülő gyermekének és viszont átenge­dett szőlőrész vagy pince, kert stb. hasznala- I táért hegyközségi járulékot külön fizetni nem i köteles. Ezután a jövő évi költségvetési előirányzat 118 K 02 f bevétellel, 2545 K 80 f kiadással és 2427 K 08 f hiánynyal elfogadtatott és el- j határoziatolt, hogy minden Q-ől szőlőterület után 72/100 ad filler hozzájárulás lesz kivetendő és fizetendő. * Nagyobb vitát keltett Riesz Imre és társai abbeli kérvénye, hogy Róth István Lajos arra kötelezteisék, hogy a szőlőjében levő kö­zös kúthoz való könnyebb hozzáfórhetés cél­jából spaiérját nyissa meg, esetleg e célból ellene a peres eljárás folyamatba tétessék. Többek hozzászólása után az ügynek Róth I István Lajossal való békés elintézése határoz- tatott el és ezzel a választmány megbizatván, j az ügy egyelőre a napirendről levétetett. Egy másik kérvényben nehány száz szőlő- birtokos a hegyőröket hosszú fegyverrel kérte : ellátni. Hosszas vita után ez a kérvény azzal adatott ki a választmánynak, hogy ezen ügy­ben a hegyközség ügyvéd tagjai közül valaki­től jogi véleményt kérjen ki s ahhoz képest terjessze elő javaslatát. Lévay Béla kérelmére elhatározta a köz­gyűlés, hogy megengedi, miszerint a szőlő- birtokosok szőlőjük előtt saját költségükön egy méter szélességben — kerékyetö alkalmazása mellett — kő gyalogjárót létesíthessenek. Végül a választmány abbeli javaslata, hogy a helybeli szüret folyó hó 11-én szerdán tar­tassák meg, elfogadtatott, s ezzel a közgyűlés véget ért.-►SS-»­Csak igazat szabad Írni. „A nagykárolyi struccok“ cím alatt Dénes Sándor a „Szamos“ folyó évi szeptem­ber hó 30-án megjelent számában cikket irt, melyben a nagykárolyi sajtót, illetve an­nak munkásait a struccmadarakhoz hasonlítja s a következő kitételekkel él : „A nagykárolyi struccok beledugják tejüket a városukat vastagon ellepő porba és onnan kiabálják felénk, hogy: Micsoda humbug! Szatmáron nincs is kiállítás, mi nem is láttunk kiállítást, csak egy csomó lim-lomot, slb. Olyan istentagadók nem lehettünk, hogy a nagybir­tokos kiállításról másként, mint gyalázkodó modorban emlékezzünk meg. Körülbelül ezeket Írja a nagykárolyi sajtó arról a szatmári ki­állításról stbi. A nagykárolyi struccok nem vesznek tudomást arról, hogy itt egy országos ünnepély folyik stbi. Nem vesz tudomást arról, hogy itt ünnepelt velünk a kormány, az or­szágos egyesületek és a magyar föld minden gazdája, hanem felénk öltik a nyelvüket stbi. A nagykárolyi lapok is úgy fogják lel az ügyek képviseletét.“ Hát’ nem reflektálva a cikk ildomtalan, minden collegiálitást nélkü.öző, talán cikkíró­nak egykét főispáni ebeden való részvételén alapuló elbizakodottságából eredő hangjára, egyszerűen kijelentjük magunk részéről, hogy a cikk tartalma lapunkat illetőleg valótlan, mert lapunk a kiállítás rendezésének megkezdésétől kezdve hozta az összes felhívásokat, magáról a kiállításról lapu ík szeptember 28-án kelt száma főhelyen egy hosszú cikket közölt, mely­nek utolsó bekezd -se igy szól: „Nagyjából ezek a kiállításnak főbb érde­kességei, melyek úgy ív.atmár városnak, mint a rendezőségnek dicséretére válnak.“ Ép úgy valótlan Denes Sándornak a , Sza­mos“ október hó 1-én megjelent szamában „A hétről“ irt tárcája utolsó b 'kezd .-seben foglalt azon kitétele, hogy: „A nagy károlyi sajtó hasztalan intrikált, a bankok mégis eljöttek.“ Lapunk nem intrikált sem a kiállítás, sem a jubileum ellen, ha ezt egyik másik lap meg­tette, tessék azt megnevezni, de ne tessek ál­talánosítani. Ezt csak akkor szabad, ha az ál­talánosítással igazat Írunk, mert Deák Ferenc csak egy szakaszb >1 álló sajtótörvényt akart, mely abból állód, hogy: „Csak igazat szabad írni.“ HÍREK. Királyunk névnapja alkalmából tegnap a helybeli rom. kath. templomban ünnepélyes isteni tisztelet volt, melyen a helybeli hatósá­gok és hivatalok képviselve voltak, illetve tagjai részt vettek. Vármegyénk állandó vála ztmánya a f. hó 12-en és következő napjain tartandó vármegyei közgyűlés tárgyai előkészítése cél­jából f. hó 11-en d. u. fél 4 órai kezdettel ülést tart. Egy rendjel átadása. Illés Olivér vár­megyei árvaszéki ülnöknek Csaba Adorján vár­megyénk főispánja f. hó 12-én a közgyűlésen fogja ünnepélyesen átadni a Ferencz József- | rend lovagkeresztjét. Eljegyzés. Józsa Jenő vasúti osztálymér- nok Debreczenböl eljegyezte Wieder Samu leányát Ellát, Nagykárolyból. LESZÁLLÍTOTT ÁRAK! Női harisnyák, férfi roknik, gallérok, ingek, cérna és selyem keztyük, bőr E'LtT ÁRONT RAPT-IATÓLC keztyük, kalapok, nap- és esöernyők, illatszerek, szappanok és kötszerek *- ^ ^ ^ IV W IN ív i \ í 11 A 1 v 7 + ~~[ 5 “I 1 uridívat-, keztyü- és kötszer üzletében ' 1 XT XX -L 3^ NAGYKÁROLY. Főtér fzárdával szembeni Bankpalota.

Next

/
Thumbnails
Contents