Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-28 / 39. szám
XXVIII. évfolyam. Nagykároly. 1911. szeptember 28. 39. szám. Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek Hecjelerik minden csütörtökön. k ö z 1 ö n Előfizetési árak: Egész évre .............................8-— kor. Fél é vre.................................4-— „ Ne gyedévre.........................2-— „ Eg yes szám...........................—-20 „ j Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentő nem fogadunk el. I . Hirdetések jutányos áron közbltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza Gondolkodás nélkül . . . „Gondolkodás nélkül kell a katonai javaslatokat megszavazni“ — mondotta gróf Tisza István a véderővita kezdetén. Eddig úgy tudtuk, hogy csak a katonaságnál megy erényszámba a gondolkodás hiánya, de most meglepetéssel látjuk, hogy ezt a nagy erényt a munkapárti politikusok megirigyelték a katonáktól. Igaz, mi úgy tudjuk, hogy a politikusnak ép a gondolkozás a fő és egyedüli hivatása és azt hittük, hogy a képviselőnek kötelessége az, hogy okos és termékeny gondolatokkal szolgálja hazája javát. Ezek után azonban szívesen megállapítjuk hogy a munkapárti képviselőknél vétek a gondolkodás és erény a szellemi sötétség. Örömmel vesszük, hogy ezt éppen a vezér állapította meg. A munkapárt ezt a nagy erényt éppen egy oly javaslatnál akarja gyakorolni, amelyet Becsben dolgoztak ki számunkra, amely abból a forrásból származik, amely 89-ben az akkori véderő javaslattal a nemzetet az ujoncmegajánlási jogától, az isclili klauzula idején pedig a gazdasági önállóság lehetőségétől akarta mindörökre megfosztani, A nemzet szerencséjére azonban az ellenzéki politikusok szeretnek és tudnak gondolkodni és bizony nagyon de nagyon alaposan gondolkodva tanulmányozták át a véderőjavaslatokat sorről- sorra és például Bakonyi Samu, az ellenzék kiváló katonai szakértője, aki Tiszával ellentétben szeret és tud is gondolkodni, igen cifra dolgot sütött ki a javaslatról. Egyebet ne említsünk, mint pl. az altiszti kérdést. A javaslatok szerint a legénység két, az altisztek azonban három évet szolgálnának. Már maga ez mutatja, hogy a kétéves szolgálati idő csak humbug, mert az altisztekre nem terjed ki, az altisztek pedig a legénységnek majd egyharmadát fogják kitenni, mert a kétéves szolgálati idő esetén sokkal több altiszt szükséges, hogy a kiképzés intenzivebb legyen. Ez pedig katonai szempontból is — erősebb kifejezést ne használjunk — lipusa a gondolkodás vagy talán egyéb hiányának, mert igy a legénységnek ügyesebb, értelmesebb részének gondja lesz majd arra, hogy az ö jó tulajdonságaikra a tisztek valahogy rá ne jöjjenek és elismerésül két'év helyett bárom évre benn ne tartsák. Most azonban történt valami a nagy politikában, ami erősen rácáfol Tiszára. Uj hadügyminiszter jön. Nagyon beavatott forrásból az a hir szivárgott ki, hogy az uj hadügyminiszter nem teszi magáévá a katonai javaslatokat, mert azok katonai szempontból is ro^zak és azok újabb átdolgozása szükséges. íme! Tisza hajlandó lett volna a javaslatokat gondolkodás nélkül megszavazni és most a katonaság vonja vissza a javaslatokat, — mert azok ellen katonai szempontból merültek fel aggályok. A bizantinizmusnak igazán tökéletesebb példáját nem nyújtja semmi, mint az a kép, mikor Tiszának ezen inkább szé- gyelni való kijelentésére a munkapárt őrült tapsban tört ki annak idején. Aki eddig — jóhiszemű lévén — talán kételkedett abban, hogy a munkapárt egyedüli hivatását Bécs parancsainak végrehajtásában látja, az ebből a kijelentésből megértheti. Maga Bécs még kételkedik azon, hogy jó lesz-e az, amit követel, Budapesten talán át sem olvasták még a javaslatokat, de már a többség kiadta a jelszót: „Gondolkodás nélkül szavazni!“ Ilyen többségre a nemzetnek szüksége nincs. Iyen, a politikát moráltól, az önérzetes felelősségviseléstől távol álló párt minden erkölcsi alapot nélkülöz arra, hogy ily nagy horderejű javaslatokban döntsön. Ennek a pártnak csak egy hivatása van: gondolkodás nélkül eltűnni a nemzeti küzdelem színteréről. Dr. Bognár Oszkár. Jubileumi kiállítás* A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület a folyó evben ünnepelte meg fenállásának félszázados jubileumát. Ez alkalomból folyó hó 21-én, Szatmáron az egyesület kiállítással kapcsolatosan díszközgyűlést tartott, melyen a vármegye és a város közönsége nagy számmal vett részt. A diszközgyülést a Kossuth-kerti kioszkban tartották meg, hol délelőtt 11 óra felé már igen nagy számú közönség gyülekezett össze. A kormány részéröl Kazy József földmive- lésügyi államtitkár, Szomjas Lajos min. tanácsos, Fáy Viktor min. titkár jöttek le a kiállításra, kiküldötteik utján képviseltették magukat Omke. a Gazdasági Egyesületek Szövetsége, a Szöllősgazdák Országos Egyesülete, a debreczeni keresk. és iparkamara, Bereg, Szabolcs vármegyék társegyletei stb. A Szatmári Gazdasági Egyesület díszközgyűlését, az ünneplő egyesület elnöke gróf Teleky Géza nyitotta meg, üdvözölte a kormány kiküldötteit, a társegyesületek, testületek képviselőit, a megjelent vendégeket és elhalt elnök és társainak jelenlevő családját. Az elnök éljenzéssel fogadott beszéde után Kazy József államtitkár őszinte magyar szívvel köszönetét mondott az elnök meleg üdvözlésért. A kereskedelmi és földmivelésügyi miniszterek legbelsőbb, legőszintébb üdvözletét tolmálcsolja s. csatolja ezekhez saját üdvözletét és jókivánatait, valamint azon óhaját, hogy az 50 éves egyesület minél nagyobb mértékben tudja előmozdítani Magyarország édes hazánk gazdasági érdekeit. Az Omke üdvözletét Szilassy Zoltán tolmálcsolta. A diszközgyülés ezután következő része elhalt, nagynevű halottak emlékének volt szentelve. Elsőnek Cäaba Adorján főispán mondott megható, magasröptű emlékbeszédet melyben az Egyesület volt elnöke, gróf Károlyi György emlékének adózott hálával. Báró Vécsey József érdemeit dr. Böszörményi Emil méltatta szép beszéddel. Majd dr. Falussy Árpád emlékezett meg Domahidy Sándorról, beszédében kiemelve ennek az egyesülőt életében tett fáradhatatlan munkálkodását. Vajay Károly kir. tanácsos, szatmári polgármester üdvözölte ezután a város nevében a ministeri képviselőket és vendégeket. Ezután dr. Domokos Andor olvasta fel a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület 50 éves működésének történetét. A diszes közönség a kioszk előtt csoportosult. Teleky Géza beszéde után Kazy József államtitkár lelkes szavakkal a kiállítást megnyitotta. IFJ. STEIB ANTAL gőzerőre berendezett kelme-, kékfestő : és vegyészeti ruhatisztító intézete : Nagykároly, Kossuth-utca 2. Műhely: Majtény-utca 22.
