Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-26 / 4. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ lia az egyesülés meg is történt, félő, hogy míg e kérdésben megállapittatik és létrejön a felfogás egysége: a közel jövőben feléled ismét e nagy kérdésben az ütköző pont és ismét, de még élesebben különíti el a pártokat, mint ameny- nyire eddigelé voltak. Meggyőződésünk, hogy okulva az eddigi választásokon, csakis az általános, egyenlő, titkos választói jog nevében történhetik véglegesen az egyesülés az önálló bankért való nagy küzdelmet méltóan fogja követni az általános választói jognak küzdelme. Csakis akkor lehet bizo- dalmunk, hogy fog még jobb jövő virradni a magyar nemzetre. —i —r. A Kölcsey-Egyesüiet közgyűlése. Méltó elégtételt szolgáltatott e hó 22-ikén a helybeli Kölcsey-Egyesüiet közgyűlése egyik illusztris tagjának azokért a támadásokért, melyekkel őt egy helyi sajtóorgánum illette s önzetlen működésében meggyanúsította. Az ügygvel röviden lapunk is foglalkozott már, az egyesület választmányi ülésének állásfoglalása ismertetésének idejében, inig most a közgyűlés határozatát közöljük olvasóinkkal. Referádánk a következő: A rendkívüli közgyűlést dr. Falussy Árpád volt főispán, a Kölcsey-Egyesüiet elnöke nyitotta meg, szívélyesen üdvözölve a tekintélyes számban egybegyült tagokat. Bejelentette ezután, hogy a gyűlésnek csupán két tárgya van. u. m. ■: 1) a helyi sajtó egy részének 'ajtószabadossága s az egyesület beléletében zavart okozni akaró újság közleménye fölötti megbotránkozásnak nyílt kifejezés adása s 2) Cseh Lajos ügyvezető alelnök lemondása fölötti határozathozatal. Dr. Falussy az első tárgynál magas színvonalon álló beszédében kiterjeszkedett a mai sajtó viszonyokra, melynek egy része megfeledkezve nemes hivatásáról, belegázol a köztiszteletben álló magánosok vagy családok beléletébe is és teljesen alaptalanul vádol meg olyanokat, akik felől a társadalom csak a legnagyobb elismerés hangján emlékszik meg. Összehasonlítva ezután elnök a régibb és az uj sajtóviszonyokat, sajnálattal konstatálja az elfajulást. Ilyen sajnálatraméltó eseményt látunk úgymond — városunkban is, ahol nemhogy a társadalmi rend megbontására kellene törekednie a sajtónak, hogy szeretettel felépíthessük a magyar kultúrát, hanem mindenképpen azon lenni, hogy közboldogulásunkat kölcsönösen előmozdítsuk. S azok, akik leggyakrabban követik el a sajtó utján való visz- szaéléseket, a társadalomban rendesen keveset számítanak, akiket talán észre se vennének, ha önmagukról olykor egv-egy botrány szétbocsátásával nem beszéltetnének. Majd a Kölcsey-Egyesüiet magasztos hivatását fejtegette hosszasabban, nem feledkezve meg megemlékezni annak eddig elért sikereiről s midőn ennek oroszlánrészét az ügyvezetö-alelnök fáradozásainak tudja be, az alaptalan és igazságtalan támadásokért elokvens beszédben veszi védelmébe az aleinököt, akit — úgymond — biztosítanunk kell ragaszkodásunk és. szeretetünkről. (Zajos éljenzés.) A beszéd elhangoztával Suták István titkár felolvasta azt a terjedelmes határozati javaslatot, . mely a támadó sajtóorgánumot megfelelőleg elitéli- s a végén indítványozza, hogy a Cseh Lajos ügyvezetö-alelnök iránt a közgyűlés fejezze ki elismerését s kérje fel állása megtartására. — Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott, azonban felszólalt ekkor Somossy Miklósné és terjedelmes, okos és szellemes beszéd kíséretében annak az indítványának elfogadását kérte a közgyűléstől, hogy a jegyzőkönyvbe felvenni elhatározott „Határozati javaslat“ ezim helyet az ítélet szó alkalmaztassák, mert hiszen a gyűlés egyhangúlag hozott határozatával a sajtónak e ferde kinövését kultiváló tagját elítélte. A felszólalásnak hely adatott. Cseh Lajos alelnök emelkedett ekkor szólásra s nagy figyelemmel kisért beszédében köszönetét fejezte ki a közgyűlésnek a megvédésért; végül kijelentette, hogy engedve a közóhajnak,';az egyesületnél eddig viselt állását megtartja. Az alelnök beszédét is jegyzőkönyvileg örökítik meg. Végűi elnök a-.jegyzőkönyv hitelesítésére felkérvén Debreczeni István és Gu- iáesv Tibor választmányi tagokat, a gyűlést berekesztette. Városunk és a népszámlálás Egyik helybeli laptársunk már e hó első felében azt irta, hogy városunk lakossága 15,000-ről 14,000-re apadt és ezt az időelőtti közleményt a szatmári lapok nagy örömmel fogták fel és igyekeztek városunk hátrányára kicikkezni s ennek a révén a lesújtó hir némely fővárosi lapba is belekerült. Lapunk sietett kijelenteni, hogy a hir időelőtti, mert akkor három számlálóbiztos még nem adta volt be a számláló-lapokat. Amint most a leghitelesebb forrásból értesülünk, laptársunk hire nem felel meg a tényeknek, mert bár a felülvizsgálat folyamatba van, már az eddigi adatokból megállapítható, hogy ha nincs is szaporodás, vagy nincs nagy szaporodás, de visszaesés semmi esetre sincs, mert az eddigi számláló lapok szerint is a lakosság száma a 15,300-at meghaladja, pedig már rájött a hatóság arra, hogy a népszámlálásnál sok hiba történt úgy, hogy csak egyet említsünk, az egyik számlálóbiztos csak egy utcában három ház összes lakóit kihagyta s ki tudja, hogy hány ily hibára fog a hatóság rájönni. Hisz ez nem is lehet máskép, mert a születések száma a halálozások számát felül múlja, a pénzintézetek, ügyvédek és ügyvéd- jelöltek száma tetemesen megszaporodott s mig 1901-ben 3660 egyén fizetett államadót és 3620 közmunkát, addig 1910-ben 4488 volt az egyenes adót és 6169 a közmunka adót fizetők száma. Igaz ugyan, hogy az utóbbi 10 év alatt elvitték az erdőgondnokságot, a nagy- károly—somkuti vasút üzletvezetősógét és emellett a kivándorlás is meglehetős számú helybeli lakost csábított Amerikába, de azért visszaesés nincs, a mi már ma is megállapítható, de lehet, hogy ha nem is nagy, de ne- ■ hány százalék szaporodás még is van, a mi jcsak akkor fog kitűnni ha az egész népszám- | lálási munkálat felül lesz vizsgálva és az ered- j mény hitelesen végleg meg lesz állapítva a mi körülbelül még egy hónapi időt vesz igénybe. Jéggyár városunkban. Már említettük, hogy okulva a múlt j évben tapasztalt jéghiányon, néhány polgár- - társunk kezdeményezésére egy értekezlet [hivatott össze oly célból, hogy egy jéggyár lé- i tesitése iránt a szükséges lépések megtétesse- j neje. Vasárnap tartatott meg ez ügyben a má- j sodik értekezlet és az összehívónak azonnal elhatározták, .hogy a jéggyárat részvénytársasági alapon létesítik, sőt már kedden Debreceni István polgármester vezetése alatt az [érdekeltek tárgyaltak két gyár kiküldöttjeivel s kilátás van reá az eselre, ha a részvény- jegyzés sikerre vezet, hogy május elsején a jeggyár működését megkezdi. Érdekében áll a város minden polgárának kötelezőleg kijelenteni, hogy 5 éven át jégszükségletét — anélkül, hogy mennyiség szerint magát kötelezné — a jéggyártól fogja beszerezni, amennyiben az is meg van határozva, hogy a jég ára- olyan lesz, amely a Debrecenben, Szatmáron és Nagybányán létező árak közül a legolcsóbb lesz., s érdeke mindenkinek, aki csak teheti, hogy — ha e közegészségügyi tekintetben rendkívül fontos intézmény megteremtését elősegíteni akarja és jó, tiszta vízből bacilusmentes jeget akar kapni — a jéggyár "‘létesítését részvény jegyzéssel is elősegítse, mert hiszen hu a fogyasztók jégszükségletüket a jéggyártól szerzik be, a részvény igen szép polgári hasznot fog hozni, miért is amidőn figyelmébe ajánljuk az eszmét városunk és vidéke közönségének, a részvéhyafáirási feíhilást és kötelező nyifaikö;- zatol, az alábbiakban ismertetjük : Alapítási tervezet és aláírási ív. Alulírottak Nagykárolyban egy müjéggyárat kívánunk felállítani és az e célból .létesítendő részvénytársaság aiapLökéj bek biztosítása végett, a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek megfelelőleg mint alapítók rószvényaláirásra felhívást bocsátunk ki. A vállalat célja: jégnek mesterséges utón való előállítása, forgalomba hozatala és ez által a vendéglősök, hentesek, mészárosok és általában a nagyközönség érdekeinek előmozdítása. A társaság „Első Nagykárolyi Müjéggyár Részvénytársaság“ cég alatt határozatlan időtartamra alakul. A részvénytársaság alaptőkéje 80,000 korona, mely 800 darab egyenként 100 korona névértékű és névre szóló részvényre lesz felosztva; a társaság azonban már 70,000 korona alaptőke biztosítása alapján is megalakul. A részvényjegyzés olykép történik, hogy aláíráskor a jegyzett részvények névértékének 10%-a, az alakuló közgyűlésig vagy legkésőbb az alakuló közgyűlés megtartásától számított 8 nap alatt további 20°/0 készpénzben fizetendő, A további befizetések idejét és módját az alakuló közgyűlés fogja meghatározni. Késedelmes fizetés esetén a lejárt részletek után 5% késedelmi kamat lesz megtérítendő. A részvény aláírása alkalmával minden egyes részvény után 1 korona alapítási dij is fizetendő. Az aláirás zárhatáridejéül 1911. évi tebruár hó 28 napja tűzetik ki. Alapítók fenntartják maguknak azon jogot, hogy túljegyzés esetén akárki részéről történt Üzletünk átalakítása miatt a raktáron visszamaradt összes őszi és téli árukat mélyen leszállított árak mellett bocsájtjuk a vevőközönség rendelkezésére. Megérkeztek a báli újdonságok. — Vasárnap kirakatunk egész napon át nyitva van. Kiváló tisztelettel SZOUG-QTT es Z:OVüCSOCZ"T.
