Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-10 / 32. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 hátra vagyunk. Mert ahol még a mi gazdasá­gunk alig kezd intenzívvé válni, hol kereske­delmünk és iparunk első gyermeklépéseit teszi, hol a lakosság szamához képest aránylag oly sok az analfabéta, hol az iskolák száma még oly csekély, (Úgy van ! Úgy van! balról.) hol az ország közegészségügye, mondhatnám, bot­rányos. kórházaink száma nagyon csekély, (Úgy van! Úgy van ! balról.) ahol közlekedési eszkö­zeink még igen hiányosak, ahol a közutak ilyen állapotban vannak, szabad-e egy ilyen államban, lehet-e egy ilyen államban a bud- getnek ilyen nagy százalékát a katonai kiadá­sokra szánni ? (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha plasztikusan akarnám kifejezni magamat, azt mondhatnám, hogy először gondoskodjunk arról, hogy legyen mit védenünk, azután gon­doskodjunk csak a védelemről. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Koldus-tarisznyá­nak nem kell Wertheim-lakat. (Tetszés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) annak elég egy régi zár is és ha az a regi zár elavult, csinál­tassunk újat, de abba a hibába ne essünk, amelybe eselt az egyszeri gőgös paraszt, akinek a kerítése drágább volt mint a háza. (Helyeslés a bal- és a szélsőbal oldalon.) népet leginkább sújtjuk a monopólium árának felemelésével (ügy van! ügy van! a szél9Ö- baloldalon.) és az elsőrendű szükségletek árá­nak felemelésével, ami által egy részt óriási terheket ró a kormány az ország népére, más j részt nem végez semmi szociális alkotást. Hisz {itt gondolkodóba kell esnünk azon, vájjon nem ■ mesterséges előidézője ez a kivándorlásnak, I nem mesterséges előidézöje-e ez a társadalmi rendet feldúló szociális mozgalomnak? (Nagy zaj és mozgás jobbfelől.) Egy francia államférfi mondotta, hogy minden forradalom mögött egy meg nem oldott kérdés lappang. így én is azt mondhatnám, hogy minden szociális mozgalom mögött szintén egy meg nem oldott, egy hely­telen pénzügyi politika rejlik, (ügy van! Úgy van ! balfelöl.) De ez az egy választásnak eredménye nem is bizonyíthatja azt, hogy a nép évszázados küzdelmek után lemondjon egy jogáról, egy kívánságáról, amelyért annyi áldozatot hozott évszázadokon keresztül, amelyért annyian küz­döttek, ki karddal, ki tollal, ki meggyőződé­sének bátor kifejezésevei a múltban. (Úgy van ! balfelöl.) De emelkedjünk a mai sivár pártpolitikai harcok fölé és tekintsük ezt a harcot a nemzet Ha a lakosság számát vesszük tekintetbe, itt is igen szomorú a perspektíva. Mert ha a nagyhatalmak között — gondolom — a negye­dik helyen állunk is, a kivándorlás réme na­gyon fenyeget, (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) évről-évre sok ezer katona­köteles férfi és ifjú vándoro. külföldre és ezzel szemben a bevándorlás- igen csekély, a bevándorlók többnyire Galíciából valók, akik igen alkalmasak lehetnek altiszteknek a német nyelv ismerete szempontjából, (Derültség a baloldalon.) de az ellenség golyózáporai között igen gyenge formát tudnak felmutatni. (Derült­ség a baloldalon.) De a legszomorubb a perspektíva, ha az ország laki'mák, vagyis magának az országnak a vagyonosé gát, vesszük'tekintetbe. Hiszen ez az aránylag szegény ország a nagyhatalmi állás I terheinea majdnem felét kénytelen viselni, anél- j kül, hogy ez az ország ennek a nagyhatatalmi állásnak oly sok előnyét látná, amilyen költ- ; séggel az jár; anélkül hogy ez az ország óhaj­taná a nagyhatalmi állással együttjáró költsé­geket viselni; anélkül, hogy ez a nagyhatalom kifelé, mint az ő nagyhatalma jelenne meg. (Igaz 1 ügy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) | Mert hiszen a nagyhatalmi állás kifelé, mint kettős monarchia, vagy mint az ö felsége ural­kodása alatt levő országok és királyságok, vagy | tegfeljebb mint Ausztria szerepei. (Igaz! Úgy j van ! a bal- és szélsöbaloldalon.) Mint minden ember, aki a saját faluja templomtornyánál messzebb is túl lát és a J külföldön is megfordult, úgy én is tudom, hogy | a nagyhatalmi állásnak vannak nagy és tagad-1 hatatlan előnyei; ha más nem is, már maga j az az egy, hogy a békének erősebb és hatal- j masabb őrei lehetünk, mind benn az ország- j ban, mind pedig kifelé, ez már maga is nagy előny. De ne felejtsük el, hogy a nagyhatalmi [ állásnak valódi feltétele a belső béke, a belső megelégedés (Igaz ! ügy van ! a bal- és szélső- [ baloldalon.) és az, hogy ez az ország maga is belássa és felfogja nagyhatalmi állásunk elő-1 nyeit. De ezeket a nemzet természetesen csak ( akkor foghatja fel, ha nagyhatalmi állásának előnyei valóban vannak. (Igaz! Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De, ha látjuk, hogy a terhek az állam ház­tartásában folyton emelkednek és ezzel arány­ban a lakosság vagyonossága nem emelkedik \ s ha ennél a kérdésnél egy percre megállunk,! arra a gondolatra kell jutnunk, hogy az ország! teherviselési képességét emelni kell. Az ország teherviselési képességét pedig csak uj kereseti i források szaporításával érhetjük el. E helyet azonban mit látunk Magyarországon ? A leg-! antiszociálisabb politikát, midőn a legszegényebb régi harcának, szabadságáért való küzdelmének egy fejezete, nem akarom mondani utolsó feje­zete gyanánt. Ha igv tekintjük a dolgot, érthe­tetlen, hogy ez a ház, amely minden más kér­désben a magyarosodust szolgálja, amely minden más kérdésben a magyar állam szuppremáciá- jának Iddomboritását célozza kifelé és befelé is másokkal szembén, éppen csak egy kérdés­nél, a haderő kifejlesztésénél,- a hadsereg kér­désénél ne tartson arra, hogy a magyar nyelv ott minden tekintetben érvényesüljön, (ügy van ! ügy van ! bal- és szélsöbaloldalon.) Ne higvjék, t. Ház, hogy mi a harcot ma­gáért a harcért akarjuk. Mi is óhajtjuk a király es a nemzet közötti összhangot, mi is óhajtjuk a király és nemzet közötti békét, mert a király es nemzet közötti béke ^ egyetlen biztosítéka egy állandó politikának (Elénk helyeslés a jobb- és szélsőbaloldalon.) egyetlen biztositéka egy I alkotmányos államban a kormányzásnak. (Úgy ] van! Úgy van! a jobb és szélsőbaloldalon.) De mi a király és nemzet közötti békét csak úgy érhetjük el, hogy az a nemzet jogainak elisme­résével (Elénk helyeslés és taps balfelől.), a nemzeti álláspont regardirozásával és a nem­zetnek kielégítésével biztosittassék. (Élénk he­lyeslés balfelől.) Ha ilyen kompromisszum, ilyen megegyezés j feküdnék a Ház asztalán, mi szívesen járulnánk } hozza a kompromisszumhoz, szívesen járulnánk j hozzá a király és nemzet közötti béke meg­alapozásához. De minthogy ez a javaslat ezt nem tartalmazza, hanem mereven abszolút fel­ségjogokra támaszkodik, (Úgy van ! Úgy van ! j a bal- és szélsöbaloldalon. Mozgás jobbról.) a nemzettől pedig csak anyagi és vérbeli áldo­zatokat kér, (Ügy van ! ügy van ! balfelől.) sem én, sem képviselőtársaim, kiknek nevében bá­tor voltam felszólalni, e javaslatot nem fogad hatjuk el, hanem a következő határozati javas­lat elfogadását kérjük: Elődeinktől öröklött törhetetlen hűséggel I ragaszkodunk a szentesitett élő törvényekben! biztosított állami önállóságunk alapján a magyar j nemzeti önálló hadseregnek a felállitásázoz. A magyar nemzet jobb jövendőjébe vetett bizalommal hisszük és reméljük, hogy a tör­vényes választások által szabadon megnyilat­kozó nemzeti akarat ezen sarkalatos függet­lenségi elvünknek érvényesítését a népképvise­leti rendszer többségi tényezőjének megadásával lehetővé fogja tenni. Addig pedig, amig ezen nemzeti és állami önállóságunknak leglényegesebb intézménye biztosítékát megszerezhetjük, képviselői köte- j lességünknek ismerjük mindazon jogainknak feltétlen és hamisitatlan érvényesülését ellen-1 őrizni, illetve követelni, amely jogok az egész ' hadsereg kiegészítő részét képező magyar had­seregben a nemzetet az 1867. évi XII. t.-cikkbe iktatott rendelkezések alapján is megilletik. A magyar alkotmány sohasem ismert és ma sem ismer korlátlan vagy kizárólagos felség­jogot. Nem ismer ilyet a véderőre vonatkozó intézkedéseiben sem. Maga a királyi hatalom is a nemzet akaratán épült fel és csak ez lehet forrása és maradandó oszlopa a jöven­dőben. A véderő kérdéseiben a megkoronázott királynak az 1867. évi XII. t.-cikk is csak al­kotmányos, a miniszteri felelősség biztositékán nyugvó jogokat adott. A hadsereg kiegészítő részét képező ma­gyar hadsereg nem lehet magyar, amig annak vezérleti, vezényleti és szolgcilati nyelve a ma­gyar államiságot és az államnyelvet kigunyoló az a nemet nyelv, amely még Ausztriában sem tudta államnyelvi elismertetését kivívni. Az 1867. évi XII. t.-cikk alapján is kétség­telen joga a nemzetnek, hogy hadseregében a saját anyanyeive, a magyar vezérlet!, vezény­leti és szolgálati nyelv teljes mértékében fel­tétlenül és korlátlanul érvényesüljön. Épp így kótségbevonhatlan jogunk van ahhoz, hogy a magyar állam címere és jelvényei önállóságunknak megfelelöleg a hadseregben is hirdessék államiságunkat es tiszteletben tar­tassanak. Vita tárgya sem lehet, hogy az igazságszol­gáltatás és az annak területéhez tartozó kato­nai büntető anyagi es alaki törvényhozás soha semmi részében közössé nem tétetett. A nem­zet törvényhozásának önálló és szabadrendei- kezési joga és ez állam nyelvének, különösen a magyar állam területén való kizárólagos el­ismertetése sem idegen hatalmi tényezőktől, sem más korlátoktól nem függhet. Erről lemon­dani sem nem lehet, sem nem szabad. Áz írott és szentesített törvényekben intéz­ményesen biztosított, ezen nemzeti követelése­inknek teljesítéséhez annyival inkább ragasz­kodunk, mert azoknak részben- való teljesítése alkotmányos formák kqzött ö felségét a királyt is kötelező módon ünnepélyesen meg lett Ígérve, a teljesítésnek elmaradásából, tehát a szent és érinthetlen királyi tekintély csorbulásától is tartanunk kellene. Minthogy azonban a törvények és e törté­nelmi előzmények dacára olyan javaslet ter­jesztetett a képviselőház elé, amely, amellett, hogy az elviselhetetienségig fokozott vér- és pénzáldozatot követel, a korlátlan és kizáróla­gos felségjog álláspontján alkotmányunk sar­kalatos tételeinek megtagadását államiságunk­nak és nemzeti jövendőnknek veszélyeztetését jelenti s ezenkívül a német vezérleti, vezény­leti és szolgálati nyelvnek fenntartásával, sőt annak a magyar államnyelv részbeni mellőzé­sével a katonai bíráskodás terén való törvé­nyes elismertetésével nemzetünket újabb meg­aláztatás is fenyegeti, tisztelettel alulírott kép­viselők hazafias kötelességünknek ismerjük, hogy a napirenden levő és a vele kapcsolatos javaslatoknak törvényerőre való emelkedését minden törvényes eszközzel megakadályozzuk. Ez okból és célból (lelkesedéssel) csatlakozunk a függetlenségi és 48-as párt mindkét árnyala­tának a nemzeti jogokért vívott harcához és javasoljuk, mondja ki a képviselőház: hogy a véderőről szóló javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadja el. — (Élénk éljenzés és taps a baloldalon.) A beszéd rendidvüli hatásáról a fővárosi lapok Így Írnak : A ,Budapesti Hírlap* „Károlyi beszédét, a ki egyik legfiatalabb tagja a Háznak s néhány nap óta elnöke a pártonkivüli füg­getlenségi csoportnak, minden oldalról érdek­lődéssel várták. Ezután ismételi a beszéd rövid kivonatát s azzal végzi hogy: Az ellenzék za­josan éljenzett a beszédnek, a munkapártról, viszont gúnyosan kiabálták: Szerző! Szerző!“ „Az „Az Ujság“-n'alc nem tetszik ugyan a beszéd hangja, de ez is constatálja hogy: Miért fizet egy hölgyért drága árakat? 1 szem VÖRÖS KIRALYOS védjegyű, dr. Dénes-féle üdítő HAVANNA PASZTILLA Viszontelárusitóknak árkedvezmény. órákra megszünteti a dohányzási ingert. Egy több napra elegendő elegáns doboz ára 40 fillér. Ügynökök kerestetnek. Főbizományos: ifj. Weisz és Társa Budapest, I«, Fehérvári-ut II. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents