Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-27 / 30. szám

4-N AG VKAKOLY £S VIDÉKÉ Kinevezések. A m. kir. penzügymintsz- ter a helybeli kir. pénzügyigazgatósághoz a következő' kinevezéseket küldte meg: Boros József makádi lakos községi jegyzőt fogalma­zóvá, Mándv Elemér nagykárolyi lakost fogal­mazó gyakornokká a helybeli pénzügyigazgató­sághoz, — dr. Borody Béla nagykárolyi és gróf Kuun Károly nagybányai lakosokat fogalmazó- gyakornokokká a budapesti fő- és székvárosi m. kir. adófeliigyelöséghez. Tilos a bevándorlás. Ellis Islandon a bevándorlók között koleragyanus esetek fordul­ván elő, a bevándorlási hatóság a koleragya­nus vidékekről, mint Olaszországból és hazánk­ból a bevándorlást betiltotta. Cigány virtus. A pisitől t i hírhedt Szöcsi- cigányok Surándi Antal nagycseri cigányt az érmiháiyfalvai heti vásáron annyira elverték, hogy ez súlyos sérüléseket szenvedett. A csendőrség a verekedő cigányokat letartóztatta és átadta a bíróságnak. ­Halálozás. Magdeburg! Alemann István helybeli volt kereskedő, utóbbi időben a Köl- csey-nyomda könyvelője f. hó 22-én délután rövid szenvedés után elhunyt es f. hó 24-én d. u. 4 órakor nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. A dalárda — melynek hosszú időn át volt működő, tagja — a temetésen megható, gyászdaiokat énekelt. Városok kongesszusa lesz Sopronban szept, hó 11-én, melyen a városokat érdeklő különféle kérdések fognak tárgyaltatni. A kon­gresszuson Debreceni István városunk polgár- mestere is részt vesz. Szerencsétlenség. Kerekes Bertalan hely­beli kereskedő, ki puritán tisztessége és szó­kimondása következtében városunkban közbe- csülésben állott — vasárnap este 8 óra tájban midőn a petróleumtartályból petróleumot akart kivenni, hogy azzal magát gyógykezelje, mint­hogy különben is már hosszabb idő óta valami agybajban szenvedett, vaiószinüleg a tartályba szédült s mire ezt családtagjai észrevették, belefult ts meghalt. Dr. Roöz Elemér városi tiszti orvos a rendőri hullaszemlét megejtette s minthogy a hullán külerőszak nyomai nem vol­tak feltalálhatok és megállapította, hogy Kerekes Bertalan fulladás következtében természetes halállal múlt ki, ennek folytán dr. Serly Jenő járás- biró a temetési engedélyt kiadta, minek követ­keztében Kerekes Bertalant kedden délután rendkívül nagy részvét mellett a helybeli róm. kath. temetőben tették örök nyugalomra. A! család a következő gyászjelentést adta ki: Fáj­dalomtól megtört szivvel tudatjuk, úgy magunk, mint a nagyszámú rokonság nevében a felejthe­tetlen jó apa, testvér és rokonnak idŐ3b Ke- ! rekes Bertalannak f. hó 23-án este 8 órakor történt váratlan elhunytál. A megboldogult föLi maradványa f. hó 25-én d: ü. 4 órakor fog- a róm. kath. egyház szertartása szerint a mester­részi sirkertben örök nyugatomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 26-un reg­gel 7 órakor fog az Egek Urának bemutattatok Nagykároly, 1911. julius hó 24. Áldás és béke (lengjen porai letett! Erzsébet, László, Ilona, Bertalan, mint gyermekei. 0/y. Pozsonyi Lász- loné, mint anyósa. Kerekes Ödön, mint test­vére családjával. Pozsonyi László és családja, özv. Pápay Kárölyne és családja, Barna Samu és családja, mint sógor, illetve sógornők. Kugliverseny. A nagykárolyi Kossuth Lajos asztaltársaság f. hó 30-án Kinczler Fri­gyes Fény-utcai vendéglőjében kugliversenyt rendez. I. dij. Egy díszes grammöfon. 11. Egy ezüst óra. III. Egy márvány tárgy. Egy érdekes tárgyalás. Folyó hó 25-én egy igen érdekes ügyben volt tárgyalás dr. Serly Jenő kir járásúira előtt. Szabó Ágoston szaniszlói gyógyszerész panaszt emelt Gsulo- ros Albert erendrédi ref. lelkész ellen azért, mivel utóbbi róla azt állította, hogy mikor Máté Grátián érendredi gór. kath. lelkes/, má­jus 6-án Szilágyi György szaniszlói lakost névnapja alkalmából a Csuloros magyar nyelvű felköszöntöje után oláhul köszöntötte fel s ez ellen Csuloros felszólalt, Szabó azt mondotta volna, hogy: „aki nem tud oláhul, ne jöjjön ide, aki ide jön, tanuljon meg oláhul,“ miért is ennek követki.ztében társadalmi boykott ké­szül Szabó ellen s általános közmegvetésnek van kitéve, ez pedig erkölcsi és anyagi tönkre­tételét eredményezi. Csutoros tagadta a pa­nasz tartamát, csak azt állította, hogy Szabó azt mondotta: „a többség dönt.“ Minthogy állításait nem bizonyította be, a bíróság pedig a Csutoros beismerésében rágalmazást fenn­forogni nem látott, Csutorost felmentette, mi ellen Szabó felebbezett. Halálozás Súlyos csapás érte Kviatkovszky Béla helybeli Máv. kalauzt, neje szül. Rácz Jolánka élete 20-ik, boldog házasságuknak 3 ik évében f. hó 22 én hirtelen elhunyt. Te­metése f. hó 23-án d. ü. 5 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Halálát bánatos férje, 1 napos kis Jolánka leánya és kiterjedt rokonság gyászolják. Országos vásárok vármegyénkben: Augusztus 1-én Krasznabélteken, 8-án Aranyos- megyesen és Nagyecseden, 14-én Avasujváro- son, 16-án Nagysomküton, 18-án Csengerben és Erdőszádán és 21-én Nagybányán. Lopás. Schnell Imre helybeli kereskedő a városházához biciklin ment s mig bentidőzött biciklijét ellopták. Segélypénz maradvány kiosztása. Az ököritoi segélyező-bizottság Csengerben f. hó 30-án d. e. 9 órakor kezdődőleg ülést tart, melyen a még fennmaradó 11000 K kiosztása tárgyában fog határozni és a beadott felebbo- ( zéseket fogják elintézni. Kuruzsló cigány asszony. Lakatos Er­zsébet'helybeli illetőségű 32 éves cigányasszony Kirsch Borbála avasgőz üreszi lakostól kirtya- vetes és küruzslásért 168 K készpénzt, arany- és ruhaneműt csalt ki. A csendőre >g elfogta és átadta a kir. ügyészs íg fogházának. Románbál Mezőtaremsn. Vasárnap d. u. Mezőteremen igen távol vidékről is nagy­számú román pap és hivő gyűlt ossz3 az este tartandó bálra. Egész nap tanácskozások foly­tak, mindenütt csak román zászlókat és fel­iratokat lehetett látni, egész este a bálon, — melyen a hölgyek nagy része román nem­zeti viseletben jelent meg, fejdiszül pénzeket használva — egy magyar szót alig lehetett hallani. Öngyilkossági kisérlet. Patay József helybeli cipészmester tanulója, a 13 éves Tóth Gyula, vasárnap délelőtt forgopisztolylyal ma­gára lőtt. A golyó balkezét fúrta át. A fiút a helybeli közkórházban ápolják. Sebe rövid idő alatt be fog gyógyulni. a modern orvostudomány a természe­tes gyógyvizek használatát, különösen a maga nemében legkiválóbb Ferencz József-keserü- vizet ajánlja. A költséges és körülményes uta­zás fürdőhelyekre könnyen elkerülhető, ha sa­ját otthonunkban a kellemes hatású Ferencz József-keserüvizet rendszeresen használjuk. Leginkább elhízott egyéneknek ajánlatos 3—4 héten át naponkint félpohárral felmelegitve inni. E kitűnő természetes hashajtóról dr. Bam­berger Henrik bécsi egyetemi tanár a kö­vetkező elismerő szavakkal nyilatkozott: „A Ferencz Jőzsef-források vize a keserüvizek kö­zött a legerősebbek egyikének bizonyult, mely­nek még hosszabb használatánál sincs semmi­féle káros hatása.“ A Ferencz József vizet te­hát gyengébb szervezetű egyének is bizalom­mal használhatják. Bevásárlásnál úgy a füszerüzletekben, mint a gyógytárakban kérjen határozottan valódi „Ferencz József“-keserüvizet, nehogy valamely gyengébb forrás vizét kapja! Amikor beérünk a fürdőtelepre, azt hisszük hamarosan, hogy egy kis modern városban vagyunk. Hatalmas szállói, gyönyörű villái s élénk forgalma keltik bennünk ezt a tudatot s csak a legnagyobb rend és tisztaság mutatja, hogy kellemes üdülőhelyen vagyunk. Az egesz völgy egy szépen berendezett park rózsa lige­tekkel és sétányokkal, melyeket folyton öntöz­nek s igv hűvösen tartanak. Az idő pompásan lett megválasztva. Erősen sütő napos idő, melynek melegét a völgy nem j érzé teljes mértékben s épen vasárnap, amikor j az egész fürdő és közönsége díszben van. Reg-1 geli s misehallgatás után hozzáfogunk a telep ! megtekintéséhez. Megmásszuk az Erzsébet ma­gaslatot, honnan az egesz völgynek szép kilá­tása tárul elénk, majd a fáradságos úttól ki-j melegedve roegfürdünk, hogy délután ujjult erővel folytassuk. Délulán meglátogatva a Rablóbarlang s a Hétforrás gyönyörű vidékét, hallgatjuk a katona­zenét s kellemesen elsétálgatunk a számos és fényes fürdőközönség közt. Egy tarka egyveleg ez, sváb, oláh és magyar, sőt . több külföldi is s annyiféle nyelvű beszéd hangjai ütik meg fülünket. Egy kellemes nap eltöltése után szomorú szivvel búcsúzva el e kies üdülő helytől Te­mesvár felé indulunk. Most már közeledünk hazafelé s már csak Temesvár és Szeged meg­tekintése van hátra. Nagy melegben utazunk s bágyadt tagjainkat csak a löbbször megismét­lődő alagutak villanyozzák föl kissé s bizony megörülünk, midőn Temesvárt megpillantjuk. Temesvár fejlődésben levő kedves város I közepén a Bégával. Szép épületei a sok épít­kezés miatt még nem mutatják egészen a vá­ros szépségét, de fejlődése rendki/ül rohamos. Épületei közül behatóbban megtekintjük a most épült modern berendezésű kegyesrendi főgim­náziumot, melynek mintaszerű felszerelései hazánk elsőrangú gimnáziumává teszik ezt. A Délmagyarországi Muzeum kincseiben is gyönyörködünk. Fegyver —, különböző korszak­beli állat — s képgyűjteménye érdemes a megtekintésre s nagy érdeklődéssel is nézzük végig. Másnap már Szegedre érünk s egy délutánt szentelünk a város megtekintésére. Igazi nagy­város, megujhodva a nagy katasztrófa után, melynek nyomait egy-egy mélyebben fekvő ház s a viznek ehrt magasságát jelölötáblák mu­tatják. Az egész város tele ligetekkel, melyek­ben a sétáló enyhülést találhat a meleg és por ellen, főbb tereit pedig a Dugonics, Tisza, Kos­suth és más szobrok díszítik. Épületei közül tüzelesebben a- kultúrpalotát nézzük meg belülről is. Hatalmas képcsarno­kának nagyarányú s gyönyörű festményei egé­szen elbűvöltek bennünket. Annyi szépség él­vezésére napok, hetek kellenének s mi egy fél­óra múlva kelletlenül válunk meg tőle és más­nap korán Szegedtől is. Egy napi utazás után 28-án törődötten, de azért vidáman érkezünk meg városunkba s bi­zony szívesen kezdtük volna élűiről élvezetes kirándulásunkat. Kellemes emlékek tüzödnek ezen úthoz, meiyek maradandók lesznek szi­vünkben egész életünkön át. Sztankó Gyula. Verekedő szabó segédek. Krausz Jó­zsef mátészalkai lakos szabó segédet amidőn folyó hó 15-én az imaházba ment, Czeizler Mór és Fiilöp Ede szabósegédek megtámadták, először szóval, azután pedig tettleg bántalmaz­ták. A dulakodás közben Czeizler egy ollót vett ki zsebéből, s azzal Krauszt hátba szúrta. A súlyosan sérültet a helybeli közkórházba szállították. Czeizler és Fülöp ellen az eljárás folyamatba tetetett. Kugliverseny. A helybeli Protestáns Tár­saskör kerthelyiségében rendezett kugliverseny folyó hó 30-án befejezést nyer, a dijak ugyan­ekkor fognak kiosztatni a kör helyiségében. Szerencsétlenség búza hordás köz­ben. Fekete László szaniszlói lakos 54 éves gazdálkodó, f. hó 22-én a mezőn keresztbe rakott búzáját hordta haza felé. — Amint a búza kévéket rakta a szekerére, egy kéve meg­csúszott s a lovára esett, ö pedig a szekér alá csúszott. A lovak megbokrosodva a sze­keret elragadták, s a szerencsétlen Feketét agyongázolták. —• Feketét a ki fején lábán és balkarján szenvedett, súlyos sérülést a helybeli közkórházban ápolják. Mulatság. A nagykároly kath. legényegye­sület e hó 23-án a Polgári kaszinó összes ter­meiben igen jól sikerült tánczestélyt rendezett, az egyesület házépítésének czéljára. A mulat- j. ág úgy erkölcsileg mint anyagilag sikerült. A termés mint most már megállapítható, az ősziekben úgy vármegyénkben, mint Szilágy­vármegye legnagyobb részében igen silány, mig a tavaszi középes. Az országban átlag: jó középtermés van úgy, hogy az árak normálisak lesznek. :: modern ruhafestés :: ii ti I T T\ írn DTVI : Gallérok gőzmosása: :: bármily divatszinre :: l| HJ I H J L l\ rHL tükörfénynyel, hófehérre. nagykároly, Széchenyi-U. 43. SZ. (A róm. kah. elemi fiúiskola mellett.)

Next

/
Thumbnails
Contents