Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-27 / 30. szám

2 NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ, inék, a melyért a nemzet lelkesedik, — a melynek nyelve idegen, jelvényei nem a nemzetével egyenlők, az nem képes arra, hogy nemzetét megértse, annak szi­vébe nem lehet belecsepegtetni a ma­gyarság iránt való törhetetlen lelkesedést és hűséget. Az a hadsereg, a melynek fejleszté­sére a nemzet pénz- és véráldozatát kö­vetelik — sajnos nem egy összekötő kapcsot képez a nemzet és uralkodója között, a melyre mind a két tényező egyformán számíthat és támaszkodhatik — hanem ellenkezőleg, szétválasztja őket egymástól, mert nem a nemzet, hanem az uralkodó hatalmát és erejét növeli. S addig, mig ennek a hatalomnak növeke­dése a nemzet erejének gyöngitésére szolgál, ugyan mely nemzet lesz oly ok­talan, hogy a követeléseknek eleget te­gyen ?. Gróf Andrássy Gyula kérlelhetetlen logikával bizonyitotta be azt, hogy igenis a nemzeti szellem és nemzeti érzésnek a hadseregben helyet kell loglalnia. Meg- cáfolhatlan érvekkel igazolta, hogy mind­addig, mig a nemzet kívánságai kielégí­tést nem nyernek, minden áldozat feles­leges és hiábavaló, mert a magunk ér­dekében egyetlen lépést sem teszünk, már pedig idegen érdekekért a nemzet vérét és pénzét feláldozni oktalanság és felesleges pazarlás lenne. És ha gróf Andrássy — mint maga mondja — önmagával küzdve, arra a meggyőződésre jutott, hogy a kormány által előterjesztett javaslatokat el ne fo­gadja, azok ellen a küzdelmet felvegye, — és teszi azt egy oly ember, akinek pártállása a hatvanhét, — mennyivel jogo­sabb é3 mennyivel igazoltabb annak a függetlenségi partnak küzdelme, a mely­nek alapprogrammját az önálló nemzeti hadsereg képezi. S mert — sajnos — egyáltalán nincs kilátás arra, hogy a munkapárti több-ég lelkében azok az eszmék tért hódítsanak, a melyekért az ellenzék küzd s mert kétségtelen az is, hogy ezek a jó urak meg fognak szavazni mindent, mit tőlük kivannak, — az ellenzék részéről meg­indított küzdelem teljesen helyes és igaz­ságos és minden eszköz, a mely alkal­mas arra, hogy ezeket a javaslatokat megbuktassák, jogos és igazolt. Obilrnkeió* A magyar ellenzéki politika történetében ott suhog valami tragikus vonás, amely azon­ban egy cseppet sem elkeserítő, hanem ellen­kezőleg felemelő érzésekkel bir. És olyankor, amidőn ennek okait keressük, lehetetlen meg nem állapítani azt, bár az elején az elmélke­déseknek, hogy a magyar ellenzék mindig, minden körülmények között megtette a maga kötelességét. Anélkül, hogy felsorolnék akár az elmúlt század, akár a legutóbbi évtizedek ama politikai eseményeit, amelyek a magyar ellen­zéket döntő politikai tényezővé avatták, min­denki be fogja látni azt, hogy a nemzeti tő rekvéseknek, az intranzigens, kifejezetten ma­gyar nemzeti álláspontnak ama politikai szer­vezet volt képviselője, lelkes harcosa, amelyet „ellenzéknek“ nevezünk. Az „ellenzék“ rendszerint kisebbséget je­lent. Kisebbs 'get az alkotmányosság legelső kritériumában : a parlamentben. Az ellenzék szemben áll a kormánnyal, az azt támogató többséggel. És mindenütt, máshol, más alkot­mányos országokban az ellenzékre nem vár mindig dicsőséges szerep. Igen sokszor érde­keként szövetkezik egy kis csoport és ellen­zékké tömörülve akadályozza meg a kormá­nyok munkáját. Idegen parlamentek történeté­ben számos példa van erre. Nálunk sohasem volt igy. A magyar ellen­zék minden egyes eddigi küzdelme is dicsősé­ges napokról szól. Valahányszor csak alkalom volt a parlamenti küzdelmek folyamán, a ma­gyar ellenzéknek mindig küzdeni kellett a nemzet vitális érdekeiért. A magyar ellenzék most is harcot indított. A parlamentben megengedett parlamenti harc, az obstrukció folyik immár két hete. Ismét arról van szó, hogy az úgynevezett többséggel szemben támadó, de egyszersmind védő állás­pontra kell helyezkedni. A mostani kormány, a „nehezen megszer­zett“ többség vezetője igen optimisztikusan fogta fel a helyzetet akkor, amikor beterjesz­tette a mostani harc előidézőjét, a véderő ja­vaslatokat. Mert a választások előtt é* alatt egyáltalában nem volt szó erről. Még a leg­erősebb rpunkapárti jelöltek, akik a választási Campagne alatt posiciójukban biztosnak érez­ték magukat, — sem mertek es nem is hoza­kodtak elő a iétszámemelessel, a magyar poli­tikai helyzet eme robbantó szerével. Éllenke- zőleg, igen sok helyen határozottan kijelentet­ték, hogy létszámemelésről és a katonai ter­hek emeléséről nem is lesz szó. Ellenben alig hogy megmelegedtek, itt vannak a véderőjavas­latok. Amit nem Ígértek meg. Ellenben meg­ígérték a választói jogot, ami nincs itt, de megígérték a nép terheinek könyitését es ime rátették a kezüket a dohánymonopoliumra és egyébre és sújtottak egyet, hogy feljajdulunk bele. És most itt a nyár és itt az obstrukció, a megengedett, hatalmas parlamenti fegyver, amely viharzó erővel seper végig az elhiza- kodott kormányon és az azt vakon követő munkapárti többségen. Nagyon gyenge legényeknek vélte ismerni a kormány és csatlós serege a magyar ellen­zéket, ha azt gondolta, hogy a nyár melege majd eltikkasztja a harcos sereget. Nem, a magyar ellenzék, mint egy ember áll a maga őrhelyen és néz és vigyáz es küzd, hogy meg­védje az egyetemes magyar nemzet érdekeit. Mert tagadhatatlan az, amit az eddigi felszóla­lások is kidomborítottak, hogy nálunk a had­sereg és a nemzet nem egy és nem annak javára szolgál. Nagyhatalmi törekvések, ame­lyekből a legkevesebb haszna éppen az ország­nak van, nem lehet kizárólagosan érv amellett, hogy szaporítsuk a véderőt erejűnkön felül. A nemzeti dicsőség nem engedheti, hogy törvény­erőre válhassak egy olyan javaslat, amelyet még a nemzetközi politikai konstelláció sem ruház fel szükégességget. Nem, szolgálatra kész kormány! A magyar ellenzék ismét egy tragikus, de igazságos küz­delem harcot folytat. És a meleg nyárban friss erővel indult a harc még melegebb tüzébe. És nincs eltikkadás és nincs elerőtlenkedes. .. Talán még a télén is meleg lesz .. . (S. S.J HÍREK. Személyi hirek. Csaba Adorján vármegyénk főispánja a múlt pénteken Patyodra-utazott s este visszatért székhelyére. A főispán szomba­ton gyámtestvére Kováls Gezáné temetésére Nagybányára utazott, ahonnan este tért vissza. léljük a vidéket valami szokatlan, rendkívüli dolgot várva. Folyton a messzeségbe révede­zünk, hogy ki látja meg hamarabb a Dunát s csakugyan tiz óra feié egy harsogó éljen bi­zonyítja, hogy feltűnt a hatalmas folyam. Fenséges látvány. A gyenge széltől dagadó szőke, fodros hullámok egy darab tengert tár­nak elénk s önkéntelen tisztelet fog el a ki­lométernyi széles, kopár hegyek közt kanyargó folyam iránt. Türelmetlenül, egy kis titkos bor- zadállyal szállunk hajóra, hogy kirándulásunk legszebb szakaszát megtegyük s festői szépsé­geit megtekintsük. Itt tűnt ki különösen a kirándulás célszerű, öntudatos vezetése és előrelátó, fáradságos, de rendkívül eredményes szervezése, melyért fő- tisztelendö Pallmann Péter tanár urnák annyi köszönettel tartozunk, ügy intézett mindent, hogy a gyönyörű vidék szemléletéből semmit el nem mulasztottunk s gondoskodott arról is, hogy ne csak csodáljuk a szépségeket, hanem magyarázatokkal bővítve azt meg is értsük s maradandóvá tegyük emlékezetünkben. Korán megebédelve a hajó belsejében, mig a Duna kevésbbé szép vidéken kanyarog, rögtön a fedélzetre sietünk. Gőzösünk az „Al­brecht“ szép fehér, hatalmas úszó szörnyeteg, mely lassan himbálózva úszik a habokban. Utasainak tarka tömegében mindenféle nemzet képviselve van, csak magyar mentői kevesebb. A fedélzeten élénk szél üti meg arcunkat, mely legalább enyhíti a rekkenő meleget s jobban gyönyörködhetünk a félelmesen hul­lámzó viz szépségében. Lelkünket valami szo­katlan, felelemmel s tisztelettel vegyes érzés ] tölti el. Mintegy nagyobbnak érzi magát az ember, mikor látja, hogy e hatalmas víztömeg is az ő birtoka s ö megtudja fékezni. Hazánk határán utazunk; egyik oldalon Szerbia, másikon Magyarország. Itt ott egy í sziget teszi érdekessé a remek látványt, me­lyek közül nevezetesebb a Senki szigete, mely­hez Jókai fantáziájából oly kedves emlék fűz bennünket, majd később a nagyobb Moldova I sziget. A Duna eddig inkább dombok közt ha- | lad, de ezután már jelentkeznek a sziklák ro­mokkal s emlékekkel és a folyó is kissé össze­szorulva haragosabban zúgva rohan tovább. Moldova sziget után feltűnik a viz közepén ; a Babakaj szikla. Magánosán, titokteljesen me­red a szirt, melyhez egy török monda szerint i egy basa láncolta hűtlen nejét. Két oldalán szemünk két szép várromon akad meg; mind- ; kettőhöz a magyarnak sok dicső, de még több J szomorú emléke fűződik. Jobb oldalon a hires | Galambócz vára, melynek elég épségben levő füstös bástyái és falai gyönyörű festői látványt | nyújtanak s felidézik lelkűnkben a körötte le- i folyt véres harcok emlékeit. Erős török fészek volt, metynek ellensúlyozására a magyar par­ton emelt Lászlóvár romja düledezik, melynek falai kevésbbé tudtak dacolni az idővel. Közvetlen a Lászlóvár mellett kezdődik a Széchenyi-ut, mely végig kiséri a folyamot. Óriási faradsággal létesítette ezt a nagy férfiú, mikor még a Duua nem volt hajózható, mert még most sem biztos a hajózás, ltt-ott ki­emelkedő jelek mutatják a veszélyes helyeket, hogy a hajósok a sok zuhatag s örvény köze­pette bizton vezessék hajójukat. Az emberi ész és munka azonban legyőzi az akadályokat. Hosszú évtizedes munkába került, mig a Duna rejtett szikláit szétrepesztgették s ennek a fá­radságos munkának emlékét őrzi az ut elején a sziklába vésett tábla az uralkodó s a mun­kát befejező Baross Gábor nevével. A jobb oldalon a Traján ut maradványai láthatok, óriási munkának s erőfeszítésnek a nyomai. Kezdetleges szerszámjaikkal a sziklába vájták az utat, sokszor a zajló viz fölé cölö­pökre építették, melynek nyomai most is bá­mulatot keltenek s bizonyságot tesznek a vi­lághódító Róma ereje és vasakarata mellett. A vidék elragadóan szép. A magyar part sokkal élénkebb s dusabb is emlékekben s erdő- koszoruzía szirtekben, de a szerb part sem igen marad el a szépségversenyben. Gyönyörű látványt nyújt a viz haragos, zugó habjaival, me­lyek örökös harcot folytatnak a szirtekkel s bár lassan-lassan, de végre is, ők győznek. Bliért fizet egy hölgyért drága árakat? ■ VÖRÖS KIRÁLY ÖS védjegyű, dr. Dénes-féle üdítő 10T A Ek A M, TT A órákra megszünteti a dohányzási ingert. Egy több w '«áL JNI J*\3 A JLiB JUA napra elegendő elegáns doboz ára 40 fillér. Viszontelárusitóknak árkedvezmény. Ügynökök kerestetnek. Főbizományos: ifj. Weisz és Társa Budapest, I., Fehérvári-ut II. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents