Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-04 / 18. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKE.

beosztás a következő; I. tábornagy 2600, II. táborszernagy 2040, III. altábornagy 1872, IV. vezér őrnagy 1612, V. ezredes 1340, VI. VII. alezredes, őrnagy 1084, Vili. százados 672, IX. főhadnagy 540. Ezen beosztásba julnak hasonló rangosztályba tartozó katonai lelkészek, hadbirák’, orvosok, csapat-számvivők és katonai hivatalnokok- Rangosztályba be nem osztott katonai személyek 288 K.

Irtsuk a sáskát. A vármegyéhez érkezett körrendeletekben a belügyminister és a föld- mivelésiigyi minister felhivja a hatóságok figyelmét, hogy gondot fordítsanak az idén is a sáska irtására.

Pályadíjnyertes terv. Magyar Vilmos budapesti műépítész, ki a helybeli Kereske delmi és Iparbank épületét tervezte a balasa- gyarmati pénzügyi palota tervpályázatán az 1000 koronás harmadik dijat nyerte el.

USCHQNG

* BUZI ASFURDO

m

JZI

IÁSI

1

P

H

••

0

NI

| ^ÁSVÁNY

BAKTERIUM-MENTES

természetes ásványvíz ÜDIT-GYÓGYIT. ÜDIT-GYÓGYIT.

Vese- és hólyagbajoknál, a vesemedencze idillt hurutjainál, ííugyktí- és fényképződésnél, a légutak ;s a kiválasztó szervek hurutos bántal- mainál kitűnő hatásúnak bizonyult.

Or-yrosila.g' aja.n.lT7-a.Főraktár: 41—?

ZE^I er e e s Ödön fiiszerkereskedö czégnél Nagykároly, Nagypiacztér.

Egyház-iskola.

A középiskolai tandíjmentesség kiterjesztése. A vallás- és közoktatásügyi minister az állami jellegű középiskolákba, felsőbb leányiskolákba és felsőbb kereskedelmi iskolákba járó tánülök tandíjmentesség! kérvényeinek elbírálásánál biztosított kedvezményeket kiterjesztette a vallás- és közoktatásügyi kormányzat alá tartozó összes állami- és közalapítványi kinevezett tisztviselők, altisztek és szolgák, valamint az ily minőségben nyugdíjazottak gyermekeire is, és elrendelte, hogy az említettek tandíj mentességi kérvényei a felsorolt iskolákban a tan. férfiak és általában a tanítók gyermekeinek kérvényeivel teljesen azonos elbírálás alá vétessenek.

A püspök bérmautja. Dr. Boromissza Tibor megyés püspök az idén az erdödi espe- rési kerület plébániákon fogja a bérmálást végezni. Körútját e hó 20-án kezdi meg, 31-án d. u. 6 órakor érkezik Nagymajtényba, juuius 1-én bérmálást és visitációt tart, junius 2-án délelőtt a gilvácsi filiát visitálja s itt körútja véget ér.

bizottságba 3 évi időtartamra az ipartestület részéről Rácz Jánost és Török Istvánt desig- nálta illetve küldötte ki.

Pénzlntéaeti közgyűlés. A , Nagy károlyi Közgazdasági Bank R.-t,‘ múlt csütörtökön rendkívüli közgyűlést tartott az egyesület helyiségében. Róth Károly elnök üdvözölvén a megjelent részvényeseket bejelentette, hogy a közgyűlés kellően meghirdettetett s hogy 682 j részvény képviseletében 38 részvényes jelent meg, tehát a közgyűlés határozatképes. A ! jegyzőkönyv hitelesítő-bizottságba tagokul dr, Adler Adolf, Fürth Ferenc és Weisz Lajos részvényesek megválasztása után dr. Antal István az intézet ügyésze terjesztette elő az igazgatóságnak azon indítványát, hogy a részvénytöke 1000 koronás 200 kor. névértékű részvény kibocsátásával 300,000 koronáról

500,000 koronára felemeltessék s az elővételi jog gyakorlási határideje május hó 4-ik napjáig, a jegyzés zárhatárideje pádig május 12 re tétessek. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, az annak keresztülvitelére szükséges alapszabály módosításra vonatkozó indítvány is egyhangúlag elfogadtatott. Az uj részvények jegyzésének megtörténte constatálása végett a bank igazgatósága már f. hó 14-ik napjára uj i rendkívüli közgyűlést hiv össze.

Az Adriai biztositó-társulat. Ezen biztosító-társulat j idei közgyűlése, melyen az 1910. évnek — a társulat j alapítása óta 72-ik üzletévenek — zárószámadásai terjesztettek elő, f. évi. április hó 22-én ment végbe. Ezekből a számadásokból a következő adatok tűnnek elő. Az életbiztosítási ágazatban 84,458.860 K biztosítási ősz- szegről szóló ajánlatok nyujtattak be ; a kiállított kötvények 74,104.189 K tőkeösszegről szólnak, az előző év 1 67,022.909 K összegével szemben. A biztosítási állomány 1910. év végével kerek 473 millió korona biztosított tőkére és 1,367.171 K biztosított évi járdékra rúg. Halál- és elérési esetekben, valamint életjáradékok fejében 9,560.327 K fizettetett ki. Az életbiztosítási díjtartalék 1910. év végével 132,204.286 K-t, — illetve a viszontbiztosítók részének levonása után 121,735.623 K-t tett ki, az előző évhez képest tehát 9,170.055 K többlet mutatkozik. A tüzbiztositási ágazatban a díjbevétel 26,603.229 K, a szállitmánybiztositási 1 ágazatban 2,803.764 K, a betörés elleni biztosítási ágazatban 611.676 K volt. Az elemi ágazatokban viszimtbiztositási dijak fejében 13,538.087 K adatott le. A kárfizetések 17,535.961 K-t — a viszontbiztosítók hányadának levonásával 9,343.336 K-t emésztettek: fel. Azjelemi ágazatok dij tartalékai ösz- szesen 19,600.682 K-t, illetve a társulat számlájára 10,728.356 K-t tesznek ki. A kamatlábcsökkenési tartalék javára az életosztályban 700.000 K, az elemi ágazatok rendkívüli kártartalékának 600 000 K és rendelkezésre álló tartalék számlájára 200,000 K utaltatott át. A társulat hivatalnokainak T'/^'/^os nyereség-részesedés engedélyeztetett, az osztalék pedig részvényenként 320 koronában állapíttatott meg. A társulat tartalékai 1910. végén fa függő károk 4,112.744 K tartalékának kikapcsolásával) kerek 144 és fél millió koronát tesznek ki és pedig: életbiztosítási díjtartalék netto 119,735.623 K, az elemi ágazatok dijtartaléka netto 10,727 356 K, kamat- lábcsökkenési-kisegitő-dijtartalék 2,000.000 K, — rendkívüli kártartalék 1,000.000 K, — árfolyamingadozási tartalék 2,066.679 K, — rendelkezésre álló tartalék 3,000.000 K, — életbiztosítások különleges nyereménytartaléka 2,000.000 K, — általános nyereménytartalékalap 4,000.000 K. — A nyugdij pénztár és a takarék- és ellátási pénztár vagyona 3,205.033 K-ra rúg. Ezen közgyűlésen, egyúttal először, az újonnan szervezett igazgatósági tanácsba való választások eszközöltettek, melyek igazgatóiági tanács a nemrég megváltoztatott alapszabályok alapján az igazgatóság mellett létesittetett.

Ipar, kereskedelem, közgazdaság.

Vállalatbaadás. A helybeli Kereskedelmi Társulat székhaza építésére nézve — mint az előre látható volt — a szerződést Görög József építőmester vállalkozóval kötötte meg, ki az épület előállítását 35,500 koronáért vállalta el.

Cégbejegyzés. A szatmári kir. törvényszék mint kereskedelmi részvénytársaság a helybeli zár és lemezgyár részvénytársaságot a társas cégek jegyzékébe bejegyezte.

Pályázat. A nagybányai főerdőhivatal kerületében két főerdőőri és három erdő legéayi állásra junius hó 1-én lejáró pályázat van hirdetve.

Vasutak fúziója. A Nagybánya—Felsőbányái helyiérdekű vasút részvényeit az Agrarbank megvette és e vállalatot beolvasztja az égiszé alatt álló Szatmár—nagybányai vasúttársaságba. A fuzionált társaságok alaptőkéje 4,814.600 K lesz.

Elöljárósági gyűlés. A helybeli Ipartestület elöljárósága vasárnap tartotta meg a zászlószenteléssel kapcsolatos jubileumi ünnepély rendezése ügyében első plenáris gyűlését, megbeszélte a teendőket és megalakította az albizottságokat. E gyűlés az iparos tanonciskolái

Hivatalos rész.

4926—1911. urb. sz.

Ő Felsége a király nevében.

A szatmárnémetii kir. törvényszék, mint úrbéri bíróság dr. Várady János nagykárolyi ügyvéd által képviselt Haller József és társai mezöpetrii birtokosoknak, dr. Schönpflug Richard nagykárolyi ügyvéd által képviselt Vonház István és társai mezöpetrii birtokosok, nem különben Mezőpetri község többi birtokosai ellen, Mezőpetri község határának általános tagosítása iránt 1910. évi november hó 29. napján 20492. szám alatt beadott kérvénnyel folyamatba tett birtokrendezési ügyében a mai alólirott napon tartott nyilvános ülésében, a követkzően ítélt :

A kir. törvényszék a kérelemnek helyt ad, Mezőpetri község határának általános tagosítását a községi belsőségek, a gróf Károlyi Gyuláné szent-jánosi pusztája (681 kh.) és a gróf Dégenfeld József birtoka (263 kh.), mint a határból kivált majorsági birtokok, továbbá a Boér-féle (230 kh.), végül a Vonház István és Vonház Mátyás (210 kh.) tulajdonát képező, állandó épületekkel ellátott tanyás birtokok kivételével megengedi s ezzel együtt kimondja, hogy a jelen Ítélet jogerőre emelkedése után

a birtokrendezési munkálatok hivatalból fognají folyamatba tétetni és hogy az eljárással felmerült összes költséget a 30/909. I. M. számiu rendélet 19Q. §-ában meghatározott módon és korlátok között valamennyi érdekelt fél a község területén fekvő és a tagositási eljárásba bevont összes birtoka földadójának arányában készpénzben köteles viselni.

Indokolás :,

Haíler József és érdektársai a 30/909.1. M. számú rendelet alapján, Mezőpetri község határának általános tagosítását megengedni kérelmezték a m. kir. földmivelésügyi miniszter urnák 1910. évi október hó 17. napján hozott 101,118/3/11. számú határozata értelmében, mely szerint Mezőpetri község határának általános tagosítása, ennek az ítéletnek rendelkező részében elsorolt kivételekkel, hasznosnak és célszerűen keresztül vihetőnek mondatott ki.

A helyszínén folyó évi február hó 8. napján, valamint március hó 2. és 3. napjain megtartott megengedhetőségi tárgyalásról felvett jegyzőkönyvek s az eljáró biró által hitelesített szavazási lajstrom adatai szerint a község határának tagositandó területe a földadó kataszteri adatok alapján 2640 khold 1425 Q-öl, ekként a m. kir. földmivelésügyi miniszteri határozat fent érintett tartalmára figyelemmel, az idézett rendelet 52. és 54. §-ai értelmében a tagosítás elrendeléséhez szükséges, hc^jy a tagosítást kívánók és az ezekhez számítandók birtoka 660 khold 356 Q-ölet kitegyen.

Ennek a területi résznek kiszámítását illetőleg a tagosítást kérők és ellenzők között vita támadt:

a tagosítást kérők a birtokos személyében történt minden időközi változás figyelembe vétele nélkül kívánták a földadó kataszteri adatokat irányadókul venni, továbbá azt kívánták, hogy a volt úrbéresek és zsellérek 109. birtokivbeli (szavazási lajstrom 127. t. sz.) ingatlana 11 k. hold 115 Q-öl kivételével, ameny- nyiben rendezés tárgyát nem képezi, az egynegyed rész megállapításánál számításba ne jöjjön, csak mint köztársulati vagyon a tagosítást kívánók birtokához számittassék í

ezekkel szemben az ellenzők azt kérték, hogy a birtokmennyiség kiszámításánál a földadó kataszteri adatainak annyiban szolgáljanak alapul, amennyiben azok a tényleges birtoklási állapotnak megfelelnek, tehát, ha a kataszteri birtokivben a birtokváltozás nincs keresztül vezetve, az igazolt uj birtokos szavazata fogadtassák el, továbbá azt kívánták, hogy" Me zőpetri községnek a 108. birtokivben felvett ingatlana a tagosítást kívánókéhoz ne számittassék, mert a községnek rendezés alá eső ingatlan vagyona nincs, a birtokivben szereplő vagyon községi utcák, közutak területei és árkai, kivévén IV. 1131., 2096/j. és 2096/a. hr. számokat, amelyek az 1864. évben eszközölt úrbéri rendezési földkönyv igazolása szerint nem a község, hanem az úrbéresek közös va- gyonai, végül kérték, hogy a 109. birtokivben foglalt ingatlannak az 1894. évi XII. t.-c. alapján szervezettel biró volt úrbéres közönség elnöke, a közgyűlés határozata szerint szavaz- hassan, illetőleg a számításnál az elnök szavazata vétessék alapul, abban az esetben pedig, ha ez el nem fogadtatnék, a közlegelőben való tulajdoni arány szolgáljon alapul.

A kir. törvényszék a tagositandó határ egv- negyed részének kiszámításánál a következő elvek szerint járt el:

az igazolt uj birtokosok szavazatát elfogadta annál az oknál fogva, mert az a körülmény, hogy az időközi birtokváltozás a kataszteri birtokivben keresztül vezetve nincs, a jogosított hibáján kívül áll, ezt szavazati jogától meg nem foszthatja;

Mezőpetri községnek a 108 birtokivben a belsőségek, a belterületen fekvő közterek és utak levonása után van 64 khold 1146 Q-öl ingatlana, amely ingatlan nagyobb részt dűlő ut és árokból áll, de minthogy az egész terület rendezendő határrészen fekszik és igy változtatásnak van kitéve, ennélfogva a rendelet értelmében az a tagosítást kívánók birtokához számíttatott;

A volt úrbéresek és zsellérek közlegelője a tulajdoni arány alapján vétetett számításba azért, mert a közlegelő a m. kir. földmivelós- ügyi miniszter ur fent érintett határozata szerint rendezés tárgyát képezi és nem tekinthető