Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-12 / 2. szám
L NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ kívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlet- tulajdonos, akitől, vagy amelytől az adóköteles fizetését huzza, szintén kötelezhető arra, hogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetésjegyzékét az adókivetö hatóságnak nyújtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat, szóval mindazok a járandóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bármily néven nevezendő szolgálatuk fejében akár készpénzben, akár termesztőién vekben, akár egyéb járulékokban élveznek — a folyó évi, vagy ha az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint a vallomásba-felvenni tartoznak. E keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vételnek ki, amelyek adózla- tás tárgyául nem vehetők, mert annak elbírálására : vájjon valamely készpénzbeli vagy termesztrnénybeli járandóság, avagy egyéb járulók a keresetadó negyedik osztálya alá esik- e vagy sem. kizárólag az adó kivetésére illetékes közegek vannak hivatva. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlanbemoadása vagy be nem vallása (1875 : XXIX. t.-czihk 31. §.) jövedéki kihágás, melynek birsága 1—8 annyi mint az az összeg, melylyel az államkincstár megkárosittatolt. Kárösszegnek vétetik az az összeg melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak ezeknek illetményeit az illető vállalatok cs egy letek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tölünk beszedni és az állampénztárba évnegyeden kint beszolgáltatni. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból huzzákk, vallomást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások utján a közpénztár szedi be. Ha valaki a IV. osztályú kereseti adó tárgyául veendő többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. SklstáTyu *ls?íéseTtKf5 * az? tlléímények összevont összege után vettetik ki. Megjegyeztetik, hogy fenti hirdetményben azon egyének, á kiknek vallomási iv mar kézbesítve lett, csak azt köteles kitölteni és a városi adóhivatalba beküldeni. Nagykároly 191L I 10 én. Nayy Antal a. ü. tan. Hirdetmény, a töke kamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. 48—911 a. ü. sz. Az 1911. évi január 20 ig a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles. Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és keresetadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik ; képezik jelesül ; mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, úgymint : a) bel- vagy külföldről folyó élet- járandékokból, özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból ; b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tökéből ; c) belföldi földbirtokkal' összekötött, a földadó tárgyát nem képező, dologi jogosítványokból ; d) külföldön fekvő föld- vagy házibirtokból, ipari,! kereskedelmi, s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből ; e) az állam vagy f) törvényhatóságok által kibocsátott s külön Törvények által adómentesség kedvezménnybfen nem részesített kötvényekből bűz ; végre g) i a hitelüzlettel foglalkozó, s alapszabályaik I értelmében pénzbetétek átvételére jogosított j pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarék- pénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó-számla mellett gyüthölcsözés vpgett elhelyezett tőkéből folyó jövedelem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkékből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel : a) a fentebb említett magyar államkötvények, — b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények, — c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és-jelzálogilag biztosított tőkék kamataira nézve. Az ezen kamatok után járó tökekamat-adót és pedig az a) alattiak j után a kifizető állami pénztár, a b) és c) alal- : tiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le, s az illető kir. adóhivatalba Szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt említett tőkékből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ellenben a pénzintézetek kötelesek j ezen kamatjövedelem összegét és pedig : a) Ja kifizetett kamatok összegét évnegyedenként, [ minden márczius, juniufé, szeptember és de- i czember utolsó napján b) a tőkésített kamatok összegét félévenkintfminden év január és június utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kairiatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni ; jogosítva vannak arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tö- ! kéhez irt kamatokból visszatarthassák. A tő- j kekamal- és járadékadö'az adóévet megelőző ! évben elvezett kamat-1 és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1911. évi adóztatás alá az 1910. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó. be. A tőkekamat- és járadékadó az adóköteles lét állandó tartózkodási helyén vettetik ki. Mindazok az adózók, kik a tőkeka mai- és járadékadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból, áz adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval- akár Írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynál* egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XL1V. t.-cz. 100. §-a értelmében bűntettéinek. Nagykároly, 1911 január 4-én. Nayy Antal. a. ii. lan. Hirdetmény, a Ilii'osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek1 bevallása tárgyában. 48—911 a. ü. sz. Az adózók kötelesek 1911. évi január 20-ig üzletük- vállalatuk vagy egyéb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozása-ániivi év óta űrég lenn nem állana, az annak' megkezdéséiül számítandó illetőleg fennállása idejére ósö kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az iizlef, vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fenmarad ; az üzlettulajdonosnak s általában az adó fizetésre kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig a családjának és hozzátartozóinak fen-! j tartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. Aki több vállalatból, kereset-, iletőleg jövedelemforrásból bűz [jövedelmet, köteles minden egyes váliatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segéddel dolgoznak j a vallomáshoz segédmuncásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékbe a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba lépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. Az [az adózó, aki az adókötelezettek és adótár- 1 gyak összeírása után lép a III. őszi, keresetadókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számított két hónap alatt köteles vallomást adni. A 111. osztályú keresetiadó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletbe alkalmazott segédek bejegy- [ zésére szelgáló űrlapok az adózóknak á községi elöljárók (városi adóhivatalok) által injgyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes i rovatait kitölteni, s annak bizonyításául, hogy ! az adatokat saját tudomásához képest pontosan os lelkiismeretesen közölte, eskü helyeit I polgári becsületszava zálogául ; nevét, vala- [ mint a bevallás napját és helyét aláírni köte- | les. E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) j nyújtandó be. Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállalatukat, keresetüket vagy jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidilésere j irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, j akár írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják, avagy vallomásukat bizonyithatólag i hamisított adatokra alapítják, az adótárgynak [ egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. §. értelmében büntetettnek. [ A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok i és egyletek i azgatóságának és felügyelöbizott- ; ságának tagjai, a jelenléti jegyekért járó ösz- !szegekre nézve, valamint/az ily vállalatok és | egyletek ügynökei dijakra nézve vallomást adni nem tartoznak. Ezeket az összegeket az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, illetve kimutatni. (1875 : XXXIX. t.-cz. 16. §. 1909. évi 126.626. sz. pü.-min. körr.) Nagykároly, 1911. január 4-én. Nayy Antal a. ii. tan. Hirdetések jutányosán felvétetnek lapunk kiadóhivatalában. Fűkaszáló aratógép és földmívelö eszközök e=e gyára. To ronto, Eszakamerika. A világ legjobb gyártmányai. D*r Árjegyzéket kívánatra ingyen küld a *•£ Massey-Harris C" R*.T. Budapest, V«, Alkot mány-u. 23, sx.
