Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-05 / 1. szám
>4 '21-51 XXVIII. évfolyam. ^ Nagykároly. 1911. január 5. I. szám. NAGYKÁROUf ÉS VIDÉKE Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. lieqjelerik minden csütörtökön. Előfizetési árak : A politikai rész szerkesztéséért felelős: Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Egész évre .............................8'— kor. Dr. Adler Adolf Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Fé l évre.................................4'— „ szerkesztő. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől Negyedévre 2 — ” A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. nein fogadunk el. Egyes szám '. '. '. ‘ '. '. ‘.—20 I Laptulajdonos és kiadó: Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. a „Nagykárolyi Petöfi-nyonuía Részvénytársaság“. j Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A trónörökös. Ferenrz Férd nánd főherczeg, Magyar- ország Bonjának várományosa, Ö felsőnek képviseletében hozzánk jött, hogy a Budapesien összeülő elei egáczi ókat megnyissa. üszint" örömet keltett mindnyájunk szivében, bogy jövendő királyunk közénk jön és első fontosabb közjogi ténykedését nálunk fogja végezni. Jól eső érzéssel, hálás szívvel vártuk, érkezéséi s bár csak pár órára láthatta a magyar széki sfőváios magas vendégét falai kő ött, ez a pár óra is annyi reménységet, csalóka ábrándképet varázsolt leikeink eé. hogy sziveinkből önkényte- lenül is kitört az üdvözlő „éljen“ kiáltás. Mari lj.szc.i .. trofverököäiol annyi ellenőriző' teilen, de szomorú hiradás terjedt el, hogy méltó aggodalmmal telve gondoltunk arra az időre, mikor Szent István koronája fogja fejét ékesíteni. Azt hiresztelik róla. hogy a magyar nemzetet nem szereti. Hogy vágyaival, törekvéseivel nemcsak hogy egyet nemért, hanem azoknak legnagyobb gátja. Azl mondják, hogy mindazok a politikai kérdések, a melyek az utóbbi években döntő fontossággal bírtak az ő ellenzőén törtek meg és az ő befolyásának tulajdonítják, hogy a magyar nemzet közjogi törekvései sem a hadsereg, sem pedig I az önállóság terén nem,érvényesülhetnek. Mesterségesen igyekeznek éket verni a nemzet és leendő királya közé. Jó előre elvágni mindazokat a szálakat, a melyek a kölcsönös megértés felé vezetnének. Bevádolni a nemzetet U - ndö királya előtt, hogy úgy ismerjen meg bennünket, mint a kikkel csak erélyes és erős kézzel lehet és kell elbánni, ez osztrák testvéreinknek leghőbb vágya. Sikerül-e, nem-e, nem tudhatjuk. Mert a fiái e- Bel vt derében ImíéntK abból édest kevés szivárog a nagy nyilvánosság elé. Pedig a magyar nemzet soha sem adott okot arra, hogy leendő királya ily eszmék meljett tanulja meg őt ismerni. Csak termesze les az, ha a nemzet-\ ben hőn él a vágy trónörökössé előtt meg- czáfolni azokat a vádakat, a melyekkel illették. Csak természete-, hogy akkor, midőn egy fontos közjogi fuuctió telje- sitése czéljából közénk jön, kitör szivünkből az óhaj, hogy lelkesedéssel fogadjuk, hogy megmutassuk • neki; nézd Uram, ez a kiralyhüségéröl h rés nemzet hozzád is nagy, igaz szeretettel vonzódik; veled szemben is hagyományos lo- yaíitással viselteiik, leendő trónodnak ép oly hüreges, erős és biztos támasza lesz, mint a milyen már egy félezred óta a Habsburg dinasztiának. És a trónörökös megérkezeli. Nem lehetett, panasza a magyar nemzet ellen, mert hiszen szívből jövő, igaz lelkesedés várta és fogadti. Budavári királyi palotában a delegátusok ajkairól felhangzó spontán lelkesedés kitörése a nemzet igaz erzelwicuiek kifejezése volt és ezt bizonyítja az a külön üdvözlés, a melyet még a magyar ellenzék tagjai is aláírták. Nekünk sem lehetett panaszunk a trónörökös ellen Hiszen lépUn-nyomon hangoztatta, hogy örömmel jött közénk és szívesen időzik közöttünk. Megdicsérte TÁRCZA. II. Rákóczy Ferencz érdemei a a protestáns ügy körül.*) Mélyen tisztelt Hölgyek és Urak! Aki csuk egy kissé Is elfogulatlanul lapozza át a mi magyar hazánk és protestáns egyházunk történetének az 1526-ik évtől kezdődő századai!, azt fogja tapasztalni, hogy Isten kegyelméből akkor uralkodott királyaink mindent elkövettek arra nézve, hogy az alkotmányra, a protestáns vallás szabadságára tett esküjüket, királyi szavukat, fogadásaikat, lépten-nyomon megszegjék. Talán egy nemzet története sem mutat fel annyi jogtiprást, mint a mi nemzetünk története 1526-tól kezdve és a protestáns egyházaknak sehol sem kellett oly égbekiáltó módon szenvedni az üldözések következtében, mint a magyar protestáns egyháznak. És ezeknek a szenvedéseknek mily kimond*) Irta és a Nagykárolyi Protestáns Társaskör 1910. Szilveszter-estélyén felosta Danka József ref. tbeologus' í hatatlan skálájuk van. Fokról-fokra kezdve a i szomszédok perpatvarán s végződve a királyi hatalom ténykedésén. Közben minden, lett légyen kicsiny vagy nagy, üldözte, sértette, irtotta a protestantizmust. Minden ellene esküdött össze. A papok Isten előtti kedvességgel, bűnöknek bocsánatjával. tulvilági gyönyörökkel ösztönözték az amúgy is fanatizált népet és a vak bigottságban élő urakat. Ezek aztán meg is feleltek küldetésüknek. Ez a kor, melyet I. Leopold félszázados uralkodása tölt be, a válogatott kegyetlenséggel végrehajtott protestáns vallásüldözés kora. I. Leopold, Szelepcsényi és Kollonics. Gyönyörű triumvirátus. Mégtestesitői a papi és világi abszolutizmusnak. A nemzet rettenetes időket élt. A Caraffa-meszárlás, a pozsonyi delegált bíróság, a jezsuiták fegyveres térítése, a törvények semmibe nen vétele, félreveztett gyűlölet a magyarság éj a protestantizmus iránt, valami őrületes chacssal nehezedett az ország fölé, amelyből azorban egy eszme tisztán jegecese- dett ki, egy eszme, egy kedves planum, az örök osztrák ábránc, a bécsi udvar dédelgetett ked- vencz gyermeke — az abszolutizmus behozatala és megörökítése. Leirhatatlan volt az ország állapota. Itt már nem lehet elkülöníteni a protestánsok helyzetét, sérelmeit, a haza, a nemzet bajaitól. A pápista főpapság és a bécsi kormány vullvetve dolgoztak, egyik szabagságát, a másik a másik szabadságát akarta eltemetni oly mélyre, melyből ne lehessen oly könnyen feltámadni, ahova ne hatolhasson le a trombitahang, amely a változott kornak tisztult eszméit hirdeti. Bécsi béke, nikolsburgi, lincí békekötések ! ? és a törvények!? Nem léteztek, hanem helyettük még egyszer kegyelemből fenn akarja tartani a király a soproni 25. és 26-ik törvény- czikkeket. (1688. juu. 25.) Azt pedig tudjuk, mik ezek a soproni czikkek. A templomok, iskolák, paplakok tömeges elfoglalásai, a lelkipásztorok csúfos elüzetése, — ne, óh ne is részletezzük tovább. És ezt választotta. A hazai közérzület, a sértett jogérzet, a megalázott emberi es nemzeti büszkeség érzete együttesen és hatalmasan újra felemelkedett és fegyvert adott a vérig zsarolt nemzet kezébe. A méltó vezért nem kellett sokáig keresni. Egy ifjú ember élt ekkor az országban, akit az isteni gondviselés a kényuralmi renszer „BOURBON“ Cigaretta hüvely és papír. • legfinomabb minőség. • Hamu és zsir nélküli. Gyári főraktár és el- árusitás Somossy Miklós-• ...... Do hány főtőzsdéjében Nagykároly. |
