Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-13 / 2. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. A járásbirósági fogházak vizsgálatára a fehérgyarmati jbirósághoz Luby Géza, a? erdő- dihez Böszörményi Zsigmond, a szinérváraljai- hoz Dr. Böszörményi Emil, a mátészalkaihoz Szalkay Sándor, a nagybányai és nagysomkuti- hoz Kacsó Károly bizottsági tagok küldet­tek ki. A rövid alispáni jelentés, melyet Dr. Péchy István olvasott fel, különösebb megemlitésre érdemes adatot nem tartalmazott. Az árvaszéki ügyeket Ilosvay Ferencz árv. elnök referálta, amely szerint múlt év decz. havában beérkezett 2460 ügydarab s ebből mindössze 154 drb. maradt elintézetlenül. A közegészségügg terén változás az előző hónaphoz képest nem volt tapasztalható. Ural­kodó betegség a légzőszervek hurutos bántalma és a csuz volt. Vármegyei főorvos a fertőző kórok elleni védekezés hiányait több község­ben konstatálta, amit azonban nem tud be a közigazgatás tehére, amennyiben az elöljárósá­gok mulasztásait a főszolgabirák mindenkor gyorsan pótolták. Különösen kiemeli Olcsva község elöljáróságát, amely minden hatósági beavatkozás nélkül a legpontosabban felelt meg ebbeli kötelességének. Előadó reméli, hogy alispánnak azon rendeletével, mely sze­rint a tífusz, difteritisz, vörheny, kanyaró és hörkhurut eseteiben a védekezést röviden ismer­tető nyomtatványt kézbesítenek, szép ered­mény lesz elérhető. Panaszkodik főorvos a kedvezőtlen lakásviszonyok, az ivóvíz gyakori tisztátlansága és a fertőzött talaj miatt, ame­lyek együttvéve okozói a községekben fészkelő gyakori tífusznak. E bajon is segíteni lesz hi­vatva alispánnak az ivóvíz megjavításáról és talaj fertőtlenítésről készítendő szabályrendelete, amelyet a májusi közgyűlésen fognak bemu­tatni a vm. törvényhatóságnak. A tanügy állapota felől Bodnár György kir. tanfelügyelő referált a beszámolt iskolalátoga­tásairól, valamint jelentette, hogy a kultusz- miniszter a vármegyében levő állami iskolák részére földgömböket, ^továbbá az összes isko­láknak nemzeti zászlót adományozott. Jármy András felszólalására — az általunk már ismertetett krfálydaróczi állami iskola ügyéből kifolyólag — elhatároztatott, hogy jövőben a tanfelügyelő az ügykörébe tartozó esetekről részletes kimutatást ad a megyei tvhat. közgyűlésnek. Plachy Gyula kir. tan. pénzügyigazgató részletes jelentést nem adhatott, amennyiben a vidéki adóhivataloktól még nem érkeztek be a referádák; annyit azonban megjegyzett, hogy a múlt évi adóbefizetés circa negyedmillió ko­ronával kedvezőbb az 1908-ikinát s bélyeg és jogilletékben is 300,000 K-val nagyobb a kincs­tár bevétele. Böszörményi Zsigmond ezután interpellá- cziót intézett a pénzügyigazgatóhoz s kérdezte, hogy mi az oka annak, hogy Székely Endre szinérváraljai felfüggesztett adótiszt fegyelmi ügye nincsen még mai napig sem elintézve, holott ez már három éve fel van függesztve állá­sától. Plachy Gyula válaszában kijelentette, hogy a fegyelmi elintézését a szakminiszternél már többször megsürgette, azonban eredményt mind ezideig nem ért el. Elhatároztatott, hogy a közigazgatási bizottság ez ügyben maga is feliratot intéz a miniszterhez. A kir. ügyész jelentése szerint 25 egyén van a járásbíróságok fogházaiban letartóztatva s végül Kacsó Károly műszaki tanácsos adta meg szokásos referádáját, mire az ülés vé­get ért. Egy fegyelmi ügyről. Szatmárvármegye közigazgatási bizottságá­nak folyó havi ülésén, egyik bizottsági tag kér­dést intézett a pénzügyigazgatóhoz, hogy mi az oka annak, hogy Székely Endre szinérvár­aljai m. kir. adótiszt fegyelmi ügye még min­dig nincsen befejezve, holott a nevezett tiszt­viselő már több mint három éve fel van füg­gesztve állásától és a fegyelmi vizsgálat már öt éve hogy folyik ellene. Utána járván a dolognak, megtudtuk, hogy az interpellátióban foglaltak megfelelnek a va­lóságnak. A tényállás a következő: Székely Endre szinérváraljai m. kir. adótiszt ellen több súlyosabb természetű mulasztás és visszaélés miatt a helybeli kir. pénzügyigazga­tóság még 1904. évben elrendelte a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot, ennek foganato­sítása után pedig a fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás során oly lényegesebb természetű visszaéléseknek jöttek nyomára, a melyek miatt még 1906. évben Székely Endrét állásától és fizetésétől fel kellett függeszteni. A fegyelmi eljárás csakhamar belejezést nyervén, 1906. év április havában a kir. pénz­ügyigazgatóság fegyelmi választmánya nevezett kir. adótisztet első fokú Ítéletével hivatalvesz- j tésre ítélte. Székely Endre ezt az ítéletet megfelebbezte és felebbezése még 1906. óv közepén végső i fokon leendő Ítélkezés czéljából a pénzügymi- ! niszteriumhoz lett felterjesztve, a honnan az . ítélet még mind ezideig meg nem érkezett. Három éve elmúlt már annak, hogy az a szerencsétlen tisztviselő várja sorsának eldön- j tését. Mindennap kétségek között reménykedik, vájjon lesz-e számára irgalom, vagy pedig sú­lyos bűnéért súlyosan kell lakolnia. Fizetésének harmadrészére szorítva, abból a pár garasból keli eltartania családját csak azért, mert a pénzügyminisztérium fegyelmi referen­sének azt az ügyet hevertetni tetszik. Az állam pedig szépen fizeti már három évet meghaladólag hűtlen tisztviselőjének eltar­tási diját, nagy dicsőségére az államháztartás | gavallériájának. Vagy bűnös az a tisztviselő, vagy nem. Ha tényleg oly visszaéléseket követett el, amelyek ; a tisztviselői állással össze nem férnek és meg- j érdemli az elsőfokú Ítéletet, miért késlekedik a pénzügyminisztérium annak jóváhagyásával. i Miért nem dönt és nem adja meg a kegye- j lemdöfést, hogy legalább az a szegény ember ! tudja a sorsát és gondoskodjék magának más kenyérkereseti pályáról, a melyből magát és családját tisztességesen fenlarthassa. Ha pedig nem oly bűnös, hogy megérde­melje a hivatalvesztést, vájjon letkiismeretevel összeegyeztethetönek tartja-e az az ur, akinek a döntésére van bízva ez az ügy, azt, hogy, annyi ideig kétségben hagyta Székelyt sorsa \ iránt? ,,c» ■ • De maga a hivatalos ügymenet, megenged­heti-e, hogy csupa kényelemszeretet és hanyag-, ságból egy ilyen* fontos ügy évekig heverjen elintézetlenül, kárára a vétkesnek és az állam­nak egyaránt ? Ez a kép szomorú árnyékot vet arra a köny- nyelmüségre és nemtörődömségre, a melylyel sajnos az állam tisztviselői oly gyakran talál­koznak. Nagyon megértjük azokat a feljajdulá- sokat, melyek a tisztviselői kongresszusokon ; {'elhangzanak és a melyekkel ezeknek az álla­potoknak orvoslását sürgetik s hiába. Vájjon van-e a pénzügyminiszter urnák erről az esetről tudomása s ha igen, u^y jóváhagyja ezt a késedelmes eljárást ? A vármegye közigazgatási bizottsága elha­tározta, hogy megsürgeti ennek a fegyelmi j ügynek eldöntését. Kiváncsiak vagyunk, vájjon milyen eredménye lesz a közbenjárásnak? Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 9-én Debreczeni István polgármester elnöklete alatt igen gyéren látogatott rendkívüli közgyűlést tartott. Kommentárt e negligencziához nem füzünk, mert nem akarunk pleonásmusba esni. A gyűlés a képviselőtestületi tagok között beállott változás bejelentésével kezdődött. E szerint Gróf Károlyi Gyula Jüresek Bélát, Gróf Károlyi Antal Buchala Samut, Ács Sándor Dr. Vetzák Sándort, a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank Irsik Ferenczet és Jasztrabszky Kálmán Dr. N. Szabó Albertet bizta meg a képviselőtestületben az őket megillető jogok gyakorlatával, miért is ezen megbízottak a képviselőtestületbe behivattak. Rooz Samu, Papp István, Janitzky Albert, Strohmájer Ferencz és Kacsó Károly választott és virilis képviselő- testületi tagok a tekintetben nem nyilatkoztak, hogy melyik jogezimen óhajtják jogaikat a f. évben gyakorolni, miért is választott képviselő- testületi tagsági jogaikban meghagyattak s he­lyettük a virilis póttagok közül a sorrendben következő: Dr. Jászi Ferencz, Gyúróvits Gyula, Singer Lipót, Brichta Miksa és a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank hivattak be rendes tagokul. Igaz Károly békéscsabai lakos virilis képviselőtestületi tag megbízottat nem nevez­vén, megbízóit nevezésig személyében hagya­tott meg tagsági joga gyakorlatában és özv. Pozsonyi Lászlóné joga megbízott nevezésig szünetel. A nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság felhívta a várost az adókörzetek mikénti meg­állapítására. Képviselőtestület annak megállapí­tása mellett, hogy Nagykároly városnak köz- igazgatási kerületei nincsenek és sem a választó- kerületek szerinti beosztás, sem az építési ö\e- zetek közigazgatási kerületeknek nem tekinthetők, minélfogva az 1909 : XIV. t.-cz. 10. §-ának ren­delkezései Nagykároly városban nem alkalmaz­hatók: a helybeli pénzügyigazgatóság 102241. IV. 1909. sz. értesítése szerinti adókörzet meg­alakítást sérelmesnek találja s az ellen a város nevében felebbezés előterjesztését rendeli el. A következő pont a belügyminiszter döntése a villamostelep bővítése ügyében s ezzel kap­csolatban Hollós József kir. műszaki tanácsos szakértői tiszteletdijának megállapítása volt. Képviselőtestület a miniszter 166,859—III.— 1909. számú III. fokú döntését tudomásul veszi s megbízza a városi tanácsot, hogy a városi villamosmű elrendelt bővítési munkála­tai ügyében a további intézkedéseket haladék­talanul tegye meg. A városi villamosmü bőví­tési munkálatai keresztülvitelénél a város szak­értője : Hollós József kir. műszaki tanácsos részére a képviselőtestület 2000 K tiszteletdijat megállapít s utasítja a városi tanácsot, hogy a dij felerészét azonnal, másik felét pedig az átvétel és leszámolás befejezése után utalja ki. E határozat 15 napi közszemlére tétetett ki. A helybeli róm. kath. egyház felebbezett az aszfalt-dij fizetése tárgyában. A képviselőtes­tület a városi tanács 8416—1909. k. sz. azon végzését, mely szerint a 87—1903. kgy. sz. véghatározat 15. pontja értelmében a róm. kath. egyház részére hitfelekezeti elemi iskola előtti aszfalt készítési díjba befizetett összeg­ből 1909. év 2-ik felére visszafizetendő 144 K 60 f. a róm. kath. egyház terhére fennálló, a templom előtti aszfaltért fizetendő díjhátralék apasztására rendeltetett elszámoltatni, az ellen a róm. kath. egyház által előterjesztett feleb­bezés elutasításával helybenhagyja. Herskovits Simon kisvárdai lakos társas- kocsi-ipar engedélyezése iránt nyújtott be ké­relmet. A kérés teljesíthetőnek az adott formá­ban nem találtatott, (hogy t. i. a vasúttól a piacztérig közlekedhessek csak a kocsi), azon­ban kilátásba helyezte a képviselőtestület, hogy az esetben, ha legalább a nyári hónapok­ban a vasúttól a szőllőkapuig tartatnék fenn rendszeres társaskocsi közlekedés, ezen ipar gyakorlására vonatkozó városi szabályrendelet olykép fog módosíttatni, hogy egy útvonalra csak egy engedély legyen kiadható. Nagy Juliánná és Papp Elek illetőségi kér­vényt nyújtottak be a polgármesterhez, azon­ban illetőségük megállapítható nem volt. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület az iránt kereste meg városunkat, hogy az alakítandó „Magyar Bank“ részére alapítványt tegyen. Alap hiányában a kérelem teljesíthetőnek nem találtatott. A Nagyhajduváros-utczai 8. sz. telekből utczaterülethez csatolt 15’43 m2 terület kár­talanítási árát Q méterenként 6 K-ban állapí­tották meg. Végül elnök a deczember havi pénztárvizs­gálatról tett jelentést s miután a pénztárnál minden rendben találtatott s igy különös in­tézkedés szüksége fenn nem forog, a jegyző­könyv tudomásul vétetett és irattárba tétetni rendeltetett. Miután polgármester a jegyző­könyv hitelesítésére Dr. Cservenyák Károly, Fézer János, Papp István, Samrák János és Török Imre képviselőtestületi tagokat felkérte, a gyűlést berekesztette. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja hétfőn Szatmáron volt, ott elnökölt a törvényhatósági bizottsági köz­gyűlésen, kedden este pedig a fővárosba utazott, hogy arczsebét Röngten sugarakkal megvizsgál­tassa. A főispán ■—• tekintettel a fennforgó politikai viszonyokra -— magával vitte állásáról való lemondását tárgyazó kérvényét.

Next

/
Thumbnails
Contents