Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-17 / 11. szám
4 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. Nagykárolyi g. kath. magyar egyház Mitro- vich Elek esperessel. Az ág. evang. egyház. A status-quo izr. egyház Fürth Ferencz főrabbi vezetésével. A helybeli honvéd és csendőrtisztikar Foglár József ezredessel. A „nemzeti munkapárt“ — ami voltaképen vármegyénkben csak papiroson van meg — képviseletében L. Nagy Béla jelentette ki többek között, hogy „elvárja az „alkotmányos kormány“ alkotmányos képviselőjétől, hogy stb .. . A főispán kijelentette erre a díszbeszédre, hogy a 67-es lobogónak mindenkor tántorithat- lan hive marad. Azután jöttek a következő küldöttségek : Szatmár th. város — dr. Fechtel János. A nagybányai bányaigazgatóság részéről Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos. A helybeli pénzügyigazgatóság tisztviselői kara Plachy Gyula kir. tan. p. ü. igazgató vezetésével. Nagy- és Felsőbánya városok képviseletében dr. Makray Mihály polgármester. A nagykárolyi főgimnázium tanári kara Cseh Lajos igazgató vezetésével. A helybeli polgári fiúiskola tanári kara Matek Béla igazgatóval az élen. Vármegyei gazdasági egyesület dr. Böszörményi Emil vezetése alatt. Ecsedi-láp társulat tisztikara Péchy László műszaki tanácsos vezetésével. A helybeli posta- és távirdahivatal Schnébli Jánossal. A helybeli pénzintézetek Reök Gyula veze- j tése alatt. A vármegyei állatorvosok képviseletében Czilli György főállatorvos. Községi és körjegyzők Bodoky Béla elnök vezetésével. M. kir. államvasutak hivatalnoki kara Aczél Ferencz állomásfőnök vezetése alatt. Nagykároly város képviselőtestületének 7 tagú küldöttsége Debreczeni István polgármester vezetésével. S végül Szatmárvármegye tisztviselői kara Ilosvay Aladár alispánnal az élén. Szatmár város tanácsa a föispáni beiktatásra Ferencz Ágoston tanácsnokot és dr. Lé- nárd István árvaszéki ülnököt küldötte ki. A bankett. Délután 3 órakor a Magyar Király szálloda kávéházi helyiségeiben bankett volt, amelyen ; mintegy 300-an vettek részt és az alkonyati órákig maradtak együtt. Természetesen felköszöntőkben sem volt hiány. Ezek közül kiemel- . jük, hogy a főispán a királyra, N. Szabó Antal i a főispánra, Kende Zsigmond a főispán nejére, ; Kovács Jenő a vendégekre, L. Nagy Béla pedig [ — és ez jellemző — gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnökre mondottak pohárkö- szöntöt. Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 11-ikén tartotta meg Ilosvay Aladár elnöklete alatt rendes havi ülését. A bizottság tagjai Papp Béla és dr. Böszörményi Emil kivételével valamennyien megjelentek. A távollevők kimentették elmaradásukat. Az alispáni jelentést, mely rövid volt és különösebb feljegyzésre méltó adatot nem tartalmazott, dr. Péchy István vármegyei főjegyző olvasta fel, majd a jegyzői kar adta elő szak- referádáját. Tudomásul szolgáltak. Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök bejelentette, hogy a múlt hóban a fenmaradt hátralékkal együtt elintézés alá vétetett 2577 ügydarab, amiből elintéztetett 2462 ügy. Az árvaszéki kiadóhivatalba 2462 ügydarab érkezett és ira- j tott le, tehát itt hátralék egyáltalán nincs. Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos jelentése szerint a kanyaró és légzőszervek hurutos bántalmai még több községben fennállanak. A köztisztaság hiánya miatt panaszkodik, mely oldalról csaknem minden járási orvos részéről tétetett nála jelentés. Az általános jéghiány és az utak nagy részének járhatlansága is nagy hátrányául szolgálnak a közegészségügyi intézkedések gyors és kellő megtételének. A köz- tisztaság javításáról szabályrendeleti utón kíván intézkedni és indítványozza, hogy ez ügy már í a legközelebbi vármegyei közgyűlés tárgysorozatába a tűdőgümőkór elleni védekezéssel kapcsolatban terjesztessék be. Felsőbánya és Avas- felsöfalu voltak csupán a vármegye területén abban a helyzetben, hogy jégszükségletüket természetes utón elláthatták. Utóbbi helyen a gyógyszertár hiányos felszerelése miatt kihágási eljárás foganatosíttatott. Bodnár György kir. tanfelügyelő előadta, hogy az elmúlt hónapban hivatalát teljesen a tandij-kárpótlás munkálatainak sürgős elvégzése vette igénybe, miért is a külszolgálat csaknem egészen szünetelt. Meglátogatta a tyukodi ref. és nagybányai Kossuth-utczai állami iskolát, ahol teljes rendet konstatált. Jelezte végül, hogy a kultuszminiszter a Királydaróczra kért áll. elemi iskolát az exlex megszűnte utánra elvileg engedélyezte. Plachy Gyula kir. tan. pénzügyigazgató referált ezután a hefolyt adókról. E szerint egyenes adóban 71,583 K — 138,698 koronával kevesebb, mint január hóban — folyt be, valamint lényeges visszaesés mutatkozott a hadmentességi dij, bélyeg- és jogilletékek befizetése terén is. Kacsó Károly műszaki tanácsos rövid jelentése lényeges adatot nem tartalmazott. Mándy Zoltán közgazdasági előadó jelezte a vármegye közgazdasági állapotát, amely a normálistól eltérő volt, amennyiben a túlságosan enyhe időjárásnak megfelelően, az összes gazdasági ágazatokban időelötti fejlődés tapasztalható, mivel úgy az elmaradt külső munkálatok, mint a tavaszi munkák pótolhatók j voltak. Az őszi vetések fejlődése, úgyszintén a gyümölcsfák rügyfakadása aggodalmat keltő. Hivatkozva ezután a múlt havi jelentése kapcsán beterjesztett és a földmivelésügyi miniszterhez szóló évi jelentése azon részére, melyben a hernyóirtás és az arankás heremagvak forgalomba hozása körül tapasztalt hiányokat említette fel, kéri a közigazgatási bizottságot, hogy figyelmeztesse a hatóságokat az ide vonatkozó rendeletek szigorú végrehajtására és pedig ellenőrzés mellett. Az arankás heremagvak forgalomba hozatalának a korlátozását pedig úgy véli .elérhetőnek, ha az ilynemű magvak elárusitásával foglalkozó kiskereskedőknél található magvakból hatóságilag minták vétetnek és megvizsgálás czéljából az állami magvizsgáló intézethez küldetnek fel, a szabad piaczon árult nyers és’ tisztátalan heremagvak pedig elkoboztatnak és az elárusítók megbüntetése mellett megsemmisittetnek. Végül Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész tette meg jelentését, amely szerint az elmúlt hóban letartóztatva volt 269 férfi 41 nő, kik közül a hó végével szabadult 235 férfi és 37 nő. Szökés vagy más rendkívüli eset nem fordult elő. Az ülés e referádák után elnök üdvözlő szavaival véget ért. Márczius 15-nek megünneplése. Lélekemelő módon, az előző évek márcziusi ünnepségeinél hatványozottabb lelkesedéssel ülte meg városunk polgársága a nagy nap emlékezetét. Az épületek zászlódiszben úsztak, a közönség pedig ünneplő ruhában hullámzott a templomokba, majd azon helyiségek felé, melyekben az ünnepségek lefolytak. Az f idők jelének tudható be a megnyilvánult fokozottabb érdeklődés, amelyből a közönség minden rétege kivette részét és adózott a nagy idők örökbecsű emlékezetének. Az ünnepségek lefolyásáról a következő sorokban számolunk be: Istenitiszteletek. Az ünnepségek sorozata az istenitiszteletekkel vette kezdetét. Délelőtt 9 órakor a róm. katholikus templomban ünnepélyes szent mise volt, amelyet Récsei Ede kegyesrendi házfönök czelebrált Szentiványi Gyula és Pallmann Péter kegyesrendi tanárok segédlete mellett. A misén résztvettek a városunkban levő állami hivatalok, a vármegyei, városi, Ecsedi-láp lecsapoló társulat tisztikara a hivatalfönökök vezetése alatt, a függetlenségi és 48-as párt végrehajtóbizottsága tagjai nagy részben, a Kossuth Lajos asztaltársaság tagjai és nagy számú ájtatoskodó közönség, ezek között a helybeli iskolák növendékei zászlójuk alatt, a Klára-majorbeli állami iskola növendékeiből alakult kis csapat disz- magyarba öltözött tanítója vezetése alatt. A mise végeztével felcsendült a „Hymnus“, melynek fenséges hangjai mellett ért itt véget az ünnepély. A róm. katholikus templomból a közönség nagy része a református templomba vonult. Itt a Hymnusnak a közönség által történt elének- lése után Simon Gyula segédlelkész ment fel a szószékre és ott elébb egy szép imát mondott el, majd egy lelkes beszédben békességes együtt- munkálkodásra hívta fel a híveket; a „Mi Atyánk“ elmondása után a „Szózatának a közönség által történt eléneklésével az ünnepély véget ért. A gimnázium ünnepe. Márczius idusának dicső emlékét ez évben is a városszerte nagy várakozásnak és ! élénk érdeklődésnek megfelelő változatos színezetű és gazdag tartalmú, benső és fölemelő hazafias ünnepség keretében szentelte meg a nagykárolyi kegyesrendi főgimn. tanári kara és ifjúsága a Polgári Kaszinónak zsuffolásig megtelt dísztermében. A százakra menő díszes közönségnek szi vét-lelkét meg-megdobogtatták, át és áthatották az ének és zenekarnak finom Ízléssel összeállított, egy nehéz fáradsággal előadott s tapsvihartól követett nemzeti hangulatú darabjai, melyekből a Rákóczi-szabadság- harczok s az 1848-as csaták érzésvilága és szelleme tört elő a művészet fényétől beragyogva . . . A művészeti számok s nagy gonddal rendezett irodalmi anyagból, — mely a szép ünnepségnek főképen Moskovits Lajos világos, értelmes és korunkat találóan jellemző ünnepi beszédével eszmei tartalmat kölcsönzött, — mint kiemelkedő s érdekes mozzanat bővebb méltatást érdemel meg a programtn utolsó pontja, az országos nevű Írónk Pásztor József „Márczius 15“ czimü nemzeti érzéstől izzó, költői értékű, egy felvonásos színdarabjának remekül sikerült előadása. A márczius idusának lélekemelő hangulatát kedvesen visszatük- röztető hazafias kis színdarabnak hatásos mély alapgondolata az, hogy a 48-as idők szelleme az ősöktől átszármazik az utódok szivébe s a magyar számára a lelkesedésnek és szabadságérzésnek kiapadhatlan forrása marad időtlenidőkig. A stylszerü és Ízléses öltözetű szereplők mind a hárman művészi alakítást nyújtottak, a mit legjobban bizonyított az egész közönségre gyakorolt egyetemes hatás, mert hiszen mindannyinak szemében majd a lelkesedés tüze lobogott, majd a mély meghatottság harmatcseppje csillogott. A nagy idők nagy emlékének élő, majd a jövőben remélő öreg honvédnek, az ezüstfiirtü nagyapónak szerepében teljesen beletalálta magát Kacsó Kálmán; Jenser Béla, mint a nemzeti dalt tüzzel-hóvvel szavaló egyetemi polgár ügyes alakítást adott. Pompásan tükröz- tette vissza Heley Eta kisasszony a nemzeti eszményekért lelkesedő honleányt, müvésztehet- ségre valló játéka derűt és üdességet, virágillatot és tavaszi légáramlatot teremtett a darabban. Virággal szórta tele az öreg bonvéd nagyapónak szobáját márczius idusán, ibolyával koszoruzta meg a Kossuth-képét s talán tudta nélkül is az ünneplő közönség lelkét is a kedves megemlékezés hervadatlan virágaival hintette tele feledhetetlen, bilincselő játéka révén. De midőn e lelkes s magasztos hazafias ünnepség rajzát adjuk, kötelességünknek tartjuk, hogy a művészeti s irodalmi anyag két mozgató erejéről is az elismerés hangján szóljunk. Földvári György kr. tanárról, ki az énekszámokra buzgó fáradozással előkészítette az ifjúságot és Sróff Gáborról, a Kölcsey Önképzőkör lelkes vezető tanáráról, ki a színdarabot rendezte, mert ezzel az egész előadással nemcsak az ifjúságnak, hanem az ünneplő közönségnek lelkében is a hazafias érzést fokozta. A Kossuth-szobor előtt. Délután 4 órakor a Kossuth-szobor előtt nehány száz ember jelenlétében a helybeli dalárda a Hymnus eléneklésével nyitotta meg az ünnepélyt, aztán Nagy Elek kórházi gondnok igen szépen és szívhez szólóan szavalta el Túlesik Ferencz „Márczius 15“ czimü re-
