Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-10 / 10. szám
4 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE. czain rozsdásodó fegyverek s nehány őszbe- csavarodott kortanu figyelmeztetik a selejtes unokákat, hogy tekintsenek vissza a letűnt évtizedek jelentős mozgalmaira; okuljanak a múlton; tanuljanak a hazáért küzdeni s ha kell: a szabadságért meghalni. Nagy nap volt az! Fojtó köd nehezedett Magyarország földjére, a természet sűrű párázatot szitált az emberek tüdejére, mikor a nép szemében kigyult a lelkesedés és belsejét elfogta a szabadság utáni lecsillapithatlan vágy. „Itt az idő most vagy soha!“ Ez intő-szózat hasogatta végig a nyirkos levegőt és a szabadság féltett kincsének megőrzésére mindenkit készen talált. 1848. márczius 15-ikén pirkadt fel a nemzeti öntudat és a ritkán hulló esőcseppek tükrében a bánatos magyar elárvult hazájának siratását látta. Fájó sejtelemtől lázasan dobogott fel szive, haragtól megszilajodott harczi kedve hevesen lüktette vérét, edzett karjain kardvágásra feszültek izmai, nemesen küzdött, győzött és — szabad lett a Haza! A szabadságharcz a magyar nemzet élet- képességének elvitázhatatlan tanúsága volt; mert amely nemzet annyira érzékeny szabadsága és jogai iránt, hogy inkább a halálba megy, semhogy engedjen: annak üde a lelke, helyén a szive, annak tiszta velő béleli csontjait, romlatlan vér kering ereiben. Büszkén tekintsünk vissza ama napra, mint a honmentő eszmék újjászületésének ünnepére, melyen a magyarság gondolatai és érzései találkoztak a nemzeti létfeltétellel a szabadság megvédésében. A márczius 15-iki lelkesítő szózat elrepült a némaságba; a feltüzelt kedélyek lecsillapodtak ; a szabadságért kiomlott honfivér megfakult s magába itta az anyaföld. A lelkesült szivek elporladoztak; a vitéz ősök nyugalomra tértek és behorpadt sírjukból panaszló sóhaj hallatszik: hová lett a vérrel szerzett szabadság ? A bemohosodott fej fák kérdőleg integetnek vissza a márcziusi nagy napra, melyen az önzetlen lelkesedésnél csak a becsület volt nagyobb. Hová lett a nép szivéből a jobb jövőre biztató lelkesedés és becsület ?! Amely nemzetet nem ideák vezetnek, nem becsület irányit cselekvéseiben és nem lelkesedés hevít, az elsilányodik és erői elernyednek. A magyar ma már majdnem egészen feladta szabadságát és egykedvűen görnyed az önként magára vállalt szolgaságban. Egy lelketlen politikai szövetkezet tervszerűen irtja a nép szivéből a szabadságszeretetet és becsületet. Lassan prédáltuk el az ősök örökségét s odáig jutottunk, hogy a magyar nemesebb eszmékért nem képes felpezsdülni; nincs epéje ; vizenyős vére nem gerjed haragra szabadságának rablói ellen! Fáradt, sorvadt teste pihenni vágyik, mert sanyargatói csak tűrni tanították. A múltba vissza-visszaszáll sóhajunk és epekedve imádkozunk az ősök lelkesedéséért, a régi becsületért, mert hazánknak vesztére szolgálnak a konczokkal megtévelyitett, vesztegetéssel elaljásított szavazó csordák. Panaszkodunk, pedig minden bajunknak mi vagyunk • az okai; mert a sanda érdek s a zsebre való számítás elgyöngitették érzéseinket, elhomályosították az öntudatos életfentartó eszmét. A nagyközönség szereti a korbácsot, mert élvezettel nyalogatja a zsarnok kezét. Aki elveket árul és jogait leissza: az becsület nélkül szűkölködik és nem méltó a szánalomra, ha bőrén pattog az ostor. A sertést moslék hizlalja, a becstelen embert a százágu vesztegetés és különféle kortes-abrak. Az ámító szabadelvüség számtalan zsarnokai gyötrik a szabadság után vágyó magyart. Amire nem volt képes török-tatár : megalázta falánk gyomra és éhes zsebje. A közönség egy nagy része olyan, mint a lábhoz lánczolt eb: minél nagyobbat rúgnak rajta, annál alázatosabban simulnak a talp alá. Rideg számítás foglalta el a lelkesedés helyét. A körülményekkel való hasznos megalkuvás a meztelen becsület helyét. A politika óvatosság és üzlet . . . Most is végig sivit a szomorú hazán a költő ébresztő hangja: „Talpra magyar!“ Soha veszedelmesebb ellenség nem öldöste a magyar szabadságot, mint most, mikor egy uralkodni akaró szövetkezet egyedüli czélja: élni a szabadság sirhalmai felett! Vissza a múltba, kedvet meriténi a tusakodásra és erőt, szembeszállani az uj kormány előrelátható hatalmaskodásaival! A hazának bátor és önzetlen fiakra van szüksége, mert szolgaságban szenved! Éjfélre jár az idő. Üt az óra, kakasszóra! Pitymallik 1848. márczius 15-ike ! Pozsonyi Gábor. Építtetők figyelmébe! Értesítem a t. vállalkozó és épitte'tő közönséget, hogy a mai korban már általánosan elismert legjobb tetőfedő-anyag, az Eternit palából gyári képviseletet kaptam. — Elvállalom tehát bármily épületeknek Eternit-fel való szakszerű fedését. Figyelmébe ajánlom még a t. építtető közönségnek épületfa-raktáramat, hol mindennemű épületfa jutányos árban kapható, úgyszintén a „Gróf Esterházy- féle tatai tetöcserepet“, melyből kizárólagos képviseletem van s ez idő szerint a legjobb minőségű cserép felülmúl minden más gyártmányt. Különös előnyei: igen szépen fed s a padlást állandóan hűvösön tartja. Kívánatra költségvetéssel díjtalanul szolgálok. Herskovits Herman 1-2 fakereskedö, Nagykároly. HÍREK. — Személyi hir. Ilosvay Aladár, vármegyénk alispánja, f. hó 7-én hivatalos ügyben i fővárosba utazott s onnan tegnap reggel ért vissza székhelyére. — Az uj főispán beiktatása. Vár- negyénk alispánja, Ilosvay Aladár a következő neghivót adta ki: Van szerencsém a törvény- mtósági bizottság t. tagjait Nagykárolyban, blyó 1910. év márczius hó 14-ik napján a vármegye székházának gyüléstermében — Ö :sászári és apostoli királyi felsége f. évi febr. ló 25-én kelt legfelsőbb elhatározásával — Izatmár vármegye és Szatmár-németi szabad drályi város főispánjává kinevezett Csaba ídorján főispán ur Öméltóságának állásába raló beiktatása czéljából délelőtt fél 11 órakor ártandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel neghivni. Nagykároly, 1910. évi márczius hő !-án. Hazafias üdvözlettel: Ilosvay Aladár, ilispán. Vármegyénk állandó választmánya a őispáni beiktatás kérdésének megbeszélése céljából tegnap ülést tartott és elhatároztatott, tőgy a délelőtt 10 órás vonattal érkező főis- >ánt a vármegyeházánál Ilosvay Aladár alispán ogadja. Ezután a közgyűlésen a főjegyző felívássá a kinevezésre vonatkozó leiratot, az llenzék kifejti a maga álláspontját, aztán in- litványoztatni fog, hogy a közgyűlés rendelje 1 a főispán meghívását, mire az alispán ja- aslatba hoz egy küldöttséget; a meghívott öispán leteszi az esküt, mire az alispán átadja leki az elnöki széket, ekkor a főjegyző üdvözli főispánt minek megtörténte után a főispán legtartja székfoglaló beszédjét. Ezután a váriegye nevében egy bizottsági tag fogja üdvö- ölni. A szomszéd törvényhatóságok meghívása lmarad. — Márczius idusa városunkban. Mint linden évben — úgy ez idén is — szépen s lelkesen fogják megünnepelni a sajtósza- adság kivívásának emlékünnepét. Az ünnep endezésére pártszinezet nélkül megalakult bi- ottság a következő meghívót bocsátotta ki: ólgártársak! Nemzetünk újjászületésének s z 1848. év nagy eseményeinek 62-ik évfor- ulóját ünnepeljük ez év márczius 15-én párt- zinezel nélkül. Az 1848—49-iki küzdelmeknek icsö emléke felgyújtja bennünk a hazafias ílkesedés tüzét, megnyilatkozásra készteti szi- ünket. Polgártársak! Jöjjetek velünk az Isten ázába, kérjük a Mindenható oltalmát, sege- elmét arra, hogy azon nagy napnak vivmá- yait megtarthassuk. Jöjjetek el a Kossuth- sobor előtt tartandó hazafias ünnepre, hogy máz események emlékének felújításán együtt slkesedjünk s a hazaszeretet szent érzelmében Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 6-ikán Debreczeni István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést, tartott. Napirend előtt bejelentette elnök, hogy a város érdemes és legrégibb tisztviselője, Dr. Dobi Zsigmond, városi orvos elhalt és indítványozta, hogy a képviselőtestület elhunyta alkalmából, különösen a városi közkórház emelése körül szerzett érdemeinek elismeréséül, részvétét jegyzőkönyvileg fejezze ki. A képviselőtestület az indítványt egyhangúlag elfogadta. A tárgysorozat első pontja volt: Előterjesztés egy városi jéggyár létesítése iránt, amely azonban elvettetett. Az ide vonatkozó indokok a következők: Amennyiben a városi jéggyár létesítése az eszközölt számítások szerint jövedelmet nem hajtó nagymérvű befektetést igényelne s még ezen áldozatok mellett is a jéggyár oly időben létesíthető nem volna, hogy az idei időjárás miatti jégszükség megfelélő időben megszüntethető legyen: a városi jéggyár létesítése ügyét a képviselőtestület a napirendről leveszi s egyben utasítja a városi tanácsot, hogy a közvágóhíd átalakításának, vagy újjáépítésének ügyével kapcsolatban terjessze ez ügyet ismét a képviselőtestület elé. Egyhangú határozattal felhatalmazta a képviselőtestület a polgármesteri, hogy a város és a közönség szükségletére jégbeszerzésről megfelelő módon gondoskodjék s e tekintetben a szükséges intézkedéseket tegye meg, azonban csak annyira szab a polgármesternek szabadhatárt, hogy a jégbeszerzéssel a városi pénztárt 2000 koronánál nagyobb összeggel meg nem terheli. Az elrendelt és foganatosított névszerinti szavazás eredménye szerint 52 szóval egyhangúlag a képviselőtestület ezen véghatározatot csak birtokon kívül felebbezhetőnek jelentette ki és kimondta, hogy mivel a jégbeszerzésre vonatkozó határozat azonnali foganatosítása fontos közérdeket képez, haladéktalanul intézkedni fognak annak beszerzése iránt. Turcsányi Mária volt városi gyermekmen- hely-vezetőnő végkielégítést kért. Határozat: Képviselőtestület annak megállapítása mellett, hogy a városi gyermekmen- helynek 1909. évi október 1-én történt állami óvodákká átszervezése következtében állás nélkül maradt Turcsányi Mária alkalmazásban ez ideig nincsen : a város sokoldalú érdemei elismeréséül végkielégitéskép 480 koronát állapit meg. Elfogadtatott a kir. tanfelügyelőnek azon átirata, hogy az áll. polg. leányiskolái szolga félfogadásának joga f. évi julius 1-től kezdve az intézeti igazgatóra bizassék. A piaczi hídmérleg felállításának ügye a napirendről levétetett, a Digesztor R. T. czég előterjesztése állati hulla feldolgozó-telep felállítása ügyében pedig elfogadhatónak nem találtatott. Elfogadta ellenben a közgyűlés, hogy a Vaday-köz és Honvéd-utczai köz részlete a Gózson-utcza után látassék el kövezettel, a többi utczák pedig a már előbb megállapított sorrend szerint. Több kisebb jelentőségű ügy volt még tárgyalás alá véve, amik a tanács javaslata szerint nyertek elintézést. Végül elnöklő polgármester a havi pénztárvizsgálatról emlékezett meg s konstatálva a teljes rendet, a gyűlést berekesztette. Jegyzökönyvhitelesitők: Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Mercs Imre, Papp István.
