Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-03 / 9. szám

XXVII. évfolyam. Nagykároly, 1910. márczius 3. 9. szám. NAGYKÁROU ÉS VIDÉKE Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. ; Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Rfegjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .............................8-— kor. Fél évre.................................4-— „ Ne gyedévre.........................2'— „ Egyes szám.........................—’20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Simkó Géza főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársasg“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76# Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora íO fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A függetlenségi és 48-as párt szózata. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt sorakozásra hivja fel az ország vá­lasztóit a nemzet megtámadott jogainak védelmére. A függetlenségi és 48-as párt négy évvel ezelőtt más pártokkal karöltve vál­lalkozott a kormány átvételére. A lefolyt idő alatt gondoskodott az ország szük­ségleteinek fedezéséről és megtartotta az uralkodóval kötött azt a megegyezést, hogy a katonai kérdések mindaddig füg­gőben maradnak, mig a létszámemelés kérdése és az azzal kapcsolatos nagyobb katonai követelések újból szőnyegre nem kerülnek. Nyiltan és férfiasán kijelentette azon­ban a függetlenségi és 48-as párt min­den alkalommal, hogy a gazdasági füg­getlenség megvalósítását a ránk kői etkezö törvényes határidőben követelni fogja. Kí­vánja különösen, hogy az önálló nem­zeti bank a közös bank szabadalmának lejártakor, vagyis 1911. január 1-én, az önálló vámterület pedig 1917-ben fel- állittassék. Az Ausztriával létrejött gazdasági ki­egyezés megkötésekor kísérletet tettek arra, hogy a függetlenségi és 48-as pár­tot a közös bank szabadalmának meg­hosszabbítására reábirják. De a párt meg­maradt követelése mellett és a közös bank szabadalmát meg nem hosszabbí­totta. Kossuth Ferencz, a párt akkori vezére, inkább hozzájárult ahhoz, hogy az or­szág sídyos kvótafelemelést vállaljon ma­gára, csak biztosittassék az országnak az a joga, hogy az önálló bank 1911. jan. 1-ére felállítható legyen. A párt ünnepélyes határozatban mon­dotta ki, hogy a kvótafelemeléshez csakis azon feltétel alatt járul hozzá, hogy az önálló nemzeti bankot a közös bank sza­badalmának lejárta idejére fel fogjuk ál­lítani. Megdöbbenéssel kellett ezek után ta­pasztalnunk, hogy a kiegyezés megkötése után alig másfél évre, amidőn az önálló bank érvényesítésére került a sor, az uralkodó megtagadta az önálló bank fel­állításához való hozzájárulását. A képviselöház túlnyomó nagy több­sége kifejezetten állást foglalt az önálló bank mellett, de az uralkodó nem járult hozzá a parlatneuLi luobség kormányala­kításához azért, mert a többség az ön­álló bank felállításához következetesen ragaszkodott. Az uralkodó nem az önálló bankra vonatkozó jogunkat vonta kétségbe, — hiszen azt törvényeink világos értelme mellett senki kétségbe nem is vonhatja — hanem hivatkozott egyes politikusok nyilatkozatára és véleményére és az ön­álló nemzeti bankot mint az országra nézve károsat és veszedelmeset utasította vissza. A nemzet túlnyomó nagy többségé­nek az a kívánsága, hogy gazdasági vi­szonyainkat az önálló berendezkedés és gazdasági függetlenség alapján lássuk el, az uralkodó tiltó szavával meg nem gá­tolható. Az uralkodónak ellenzését egyedül annak a káros politikai befolyásnak tu­lajdonítjuk, amelyet rá az öt környező 67-es politikusok gyakoroltak. Most a választások alkalmával dől el, hogy a nemzet ragaszkodik-e gazdasági függetlenségének megteremtéséhez, vagy pe­dig meghajlik az uralkodó tilalma előtt. Az ország sorsának intézése a nem­zet kezébe lesz letéve. Oda állhat a csüg- gedök mellé és a lemondók mellé. Oda állhat az udvari akarat végrehajtó köze­gei mellé, akik semmiféle jogokat nem követelnek. Vagy pedig oda állhat azok mellé, akik a felkínált hatalmat maguk tói elutasítva, megállották szilárdan állás­pontjuk mellett, akik alkotmányos fegy­verekkel küzdeni kivannak a nemzet jo­gaiért és az egyoldalú fejedelmi akarattal szemben a nemzet részére is megköve­telik a nemzetet megillető jogokat. A függetlenségi és 48-as pártnak nem egyedüli követelése az önálló nemzeti bank és az önálló vámterület. Ragasz­kodva a pragmatika szankczióban Ausz­tria irányában megállapított kapcsolathoz, kivánja, hogy Magyarország politikai és gazdasági függetlensége kiépíttessék. De szükségesnek találja, hogy a füg­getlenségi politika ne a felforgatás utján, hanem lépésröl-lépésre vitessék előre. Minthogy a gazdasági téren való elha­ladást a reánk következő törvényes határ­idők állították előtérbe, a katonai téren pedig az uralkodóval kötött megegyezés ezen kérdések rendezését egyidöre ki­kapcsolta: ennek következtében a füg­getlenségi és 48-as párt maga választotta gondos előrelátással és nagy megfontolt­sággal azt, hogy az Ausztriával vonat­kozásban álló kérdések között a gazda­sági függetlenség kivívását tekinti ezidö szerint első sorban megoldandó politikai feladatnak. A megállapított iránytól a párt magát hamis ürügyekkel eltérittetni nem is engedi. . Valósággal politikai bűnnek tartaná a függetlenségi és 48-as párt, ha a kvóta­felemeléssel elvállalt súlyos terheket az ország vállain hagynók, de jogunknak drágán megvásárolt érvényesítésétől el­fordulnánk. Aki az országnak a terhes kvótát nyakára hozta, kell hogy becsü­,A nagyérdemű közönség­nek van szerencsém tudo­mására hozni, hogy raktá­ramon lévő Hatóságilag engedélyezett végeladás! ruhaszövet, vászon, kanavász, asztalnemű, chiffon, karton, ágyteritő, függöny, szőnyeg és az összes e szakmába vágó áruimat hatóságilag engedélyezett végeladáson kiárusitom. Tisztelettel Kohn Márkusz.

Next

/
Thumbnails
Contents