Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-10 / 6. szám

4

NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ

— Főispánunk felmentése. A király a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére dr. Falussy Árpád vármegyénk és Szatmárnémeti sz. kir. város főispánját főispáni állásától buzgó szolgálatainak elismerése mellett saját kérelmére felmentette. Az erre vonatkozó királyi kéziratot a hivatalos lap tegnapi száma hozta, úgy, hogy Falussy ennek következtében már a tegnap délután tartott állandó választmányi ülésen sem elnökölt. — A felmentés ténye csak természetes következménye volt a kormányválságnak és a politikai rendszer változásnak, mert hiszen egy 48-as közjogi alapon álló főispán nem képviselhet 67-es pártokat. Az ily kormánynak pedig — s különösen áll ez a Khuen-kormáuyra — első teendői közé tartozik az ország közvéleményének javukra való megváltoztatása, aminek legfőbb segédeszközei a főispánok, a kormányzati rendszer helyi exponensei.-— Tavasz a télben. Az idei telet egyszerűen elsikkasztották. Immár reményünk sincs arra, hogy akár csak egy kis kóstolót kaphatnánk belőle. Erre mutat legalább az, hogy f. hó 4-én déli 12 órakor árnyékban 15 Celsius fokot mutatott a hőmérő a zérus fölött, amely csekély eltéréssel a mai napig is érezhető. Nem csodálkoztunk tehát azon, hogy a teli álmot alvó lepkék és méhek előbujtak rejtekeikből s vidáman röpködtek a kertek és udvarok rügy- fakadásnak indult bokrai között. Az pedig éppenséggel nem tűnik fel, hogy a kerti ibolyák úgy pompáznak, mint rendes körülmények között április-májusban szoktak. Csak az a kérdés már most, hogy nem fog-e megártani ez a semmilyen tél a termőföldnek s a Természet nem lesz-e épp annyira, mint volt eddig, fokozottan szeszélyes tavasszal meg nyáron? Nem husvét- kor fogunk-e korcsolyázni, nem májusban jönnek-e el a pufók hóemberek? . .. Kiszámíthatatlan szeszélyes idő! És az ember inkább fél tőle, semmint örül neki.

— Színházunk hirdetési függönyét most adják bérbe Neuwelt és Janovics színházi függöny hirdető vállalkozók. A tervrajz, valamint a feltételek Kaszinó-utcza 2. szám alatt bármikor megtekinthetők.

— A Hitelbank részvénytársaság f. hó 1-én megkezdette gazdasági gepek eladását. E czélból a termény- és áruraktárban főraktárt, a Deák-téren a Lucz-féle házban mintaraktárt rendezett be.

— Árlejtés eredménye. A tasnádszántói és érkávási óvodák 40,000 koronát kitevő építési munkálataira a legkedvezőbb ajánlatot Makay és Lipiczky helybeli építészek adták be s igy előreláthatólag az építéssel is ők fognak meg- bizatni.

— Iskola és társadalom czimen Deine Károly mátészalkai polgári iskolai igazgató, kinek neve nép, polgári es középiskolai könyvei, valamint hírlapi dolgozatai révén ismeretes, havi folyóiratot indít, melynek czélja szorosabb kapcsolatot létesíteni egyrészt a különféle iskolák, másrészt ezek s a társadalom között. A folyóirat előfizetési ára egész évre 8 kor., félévre 4 kor. lesz.

— A „Protestáns Társaskör“ táncz- vigalma f. hó 6-án zajlott le a helybeli Polgári olvasókör termeiben. Nem nagyszámú, de intelligens közönség vett részt az összejövetelen s a megjelentek a legkedélyesebb hangulatban maradtak együtt a kora hajnali órákig. A tánczokban mintegy 40 pár vett részt s a tiszta jövedelem tekintélyes összeggel gyarapította a Kör pénztárát.

— Alakuló gyűlés. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegyletenek fiókja f. hó 6-án alakult meg városunkban. Az alakulás iránt főleg iparos polgártársaink élénk érdeklődést tanúsítottak, elannyira, hogy az Ipartestület tanácsterme csaknem szűknek bizonyult a jelenvoltak befogadására. A gyűlésen az országos központi egylet részéről Katits Antal igazgató vett részt, aki mielőtt előadta volna a nyugdíj egyletről szóló érdekes ismertetését, jelenvoltak ideiglenes tisztikart választottak Jakab József korelnök, Kabelik Gyula jegyző, Varga Imre és Riskó György jegyzőkönyv hitelesítők személyében. Központi kiküldött részletes magyarázattal szolgált az intézmény kiváló előnyeiről, amely osztatlan tetszéssel találkozván, elhatároztatott, hogy a fiókpénztárt — mely 297-ik ilyen az országban •— megalakítják. Mindenekelőtt az uj tisztikart

választották meg, amely szerint elnök lett Lu- kácsovics János, alelnök Drágus István, jegyző Kabelik Gyula, pénztáros Bikfalvy Lajos, ellenőrök: Riskó György, Jakab József, Nemes Fe- rencz, választmányi tagok: Varga Imre, Szedlák József, ifj. Kurlyán Mihály, Dapsy Kálmán, Hendrik István, Varga Károly, Csermák Márton, Fink Vincze, Szendrey István, Papp László, Iváncsics Dénes és Tempfli Mihály. Választm. póttagok lettek: Németh Géza, Gindele János, Illés András és Valdmann József. Korelnök a fiókegyletet igy megalakulnak jelentvén ki, az újonnan megválasztott elnökért, Lukácsovics Jánosért három tagú küldöttséget menesztettek, aki megjelenve, köszönetét nyilvánította a belé helyezett bizalomért s azon Ígérete mellett, hogy az egylet ügyeit mindenkor szivén fogja viselni, elfoglalta elnöki székét. Katits igazgató megemlékezett még azon kedvezményekről, melyekben az egyletet egyes gyárak részesítik és felhívta jelenvoltak figyelmét arra, hogy valamelyik helybeli kereskedő utján a temesvári gyufagyárból „munkásgyujtót“ és czigaretta hüvelyt, melyek után 5, illetve 107o jut a segélypénztárba, továbbá az újvidéki szappangyárból szappant szereztessenek be, mely szintén 10°/o-kal járul a segitő-alaphoz, amit házilag kezelnek s amely összeg csakis a tagokat vagy hozzátartozóikat illetheti. Városunkban ez idő szerint a tagok száma 70, akik — mint egyik előbbi számunkban már ismertettük — hetenkint 20, 24 vagy 30 fillért fizetnek be. A befizetések az Ipari Hitelszövetkezetben minden hónap első vasárnapján d. e. 11—12 órák között eszközlendök. Végül úgy Katits Antal igazgató, mint Lukácsovics elnök megköszönve az érdeklődést, az alakuló gyűlés véget ért. — Szívesen konstatáljuk, hogy Katits Antal nyomdász volt az, aki a fenti czimü humánus intézményt megalapította és hogy mily nagyjelentőségű intézménynek vetette meg ezzel alapját Magyarországon, mi sem bizonyítja jobban, minthogy Ö felsége érdemeinek elismeréséül a koronás arany érdemkereszttei tüntette ki. ,

— A nagykárolyi „Tisztviselő-telep“.

Mintegy két evvel ezelőtt mozgalom indult meg városunk tisztviselői köreben egy tisztviselőtelep létesítése tárgyában. Biztató reményekkel vette kezdetet ez a mozgalom s azt hittük, hogy az üdvös eszme rövidesen a megvalósulás stádiumába jut. Azonban több — bár nem lényeges — akadály gördült közbe, miért is a terv keresztülvitele a stagnálás állapotába jutott. Örömmel jelentjük most, hogy a tisztviselöi- teiep létesítésének vezetői időközben egy szilágymegyei bankkal olyan megállapodásra juthattak, miszerint a bank hajlandó fmancirozni a felmerülő összes költségeket és igy a napokban az iránt tettek meg a bank képviselője jelenlétében a konkrét lépéseket, hogy a vasúti állomás mellett fekvő u. n. „fürésztelep-terü- let“-et Károlyi Gyula gróftól megvásárolják és a banknak e adják. Az építkezési terveket maga a bank elkészíttette s azt circa 2 hét múltán nyilvánosságra hozzák. Egy kis akadály is merül azonban fel az építkezés terén és pedig, hogy amely tisztviselőknek hozzávetőlegesen 400 K lakbére van: szeretnének évi 800 K amortizácziós kölcsönü házat építtetni s viszont. Hihető egyébiránt, hogy ez az akadály könnyen legyőzhető lesz és legalább e részről nem fog akadály gördülni az építkezés elé. (Jóelőre hangsúlyozzuk itt, hogy ha a telep létesül: gondoskodjék a város a Bing-féle és ezzel szemközt levő telek kisajátításáról, hogy városunk egyedüli nyilvános szórakozó-helyét megteremthessék.)

— Dalestély. A Dalárda f. hó 8-án húshagyó kedden, a „Magyar Király“ termeiben hangversenynyel és tombolával egybekötött estélyt rendezett, melyen a közönség eléggé szép számmal vett részt. A hangverseny számait a dalárda kar éneke, valamint négy tagjának „kártya négyes“-e szolgáltatta s játszott tamburán Csernovits József. A tombolán több kisebb-nagyobb nyeremény tárgy volt.

— Gyászeset. Dr. dabasi Halász Jenő tb. vármegyei főorvos, járásorvos, a fehér- gyarmati közkórház igazgató-orvosa, vármegyei bizottsági tag, f. hó 5-én életének 52-ik évében hosszas betegeskedés után Fehérgyarmaton elhunyt és f. hó 7-én igen nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra.

— Vármegyénk állandó választmánya

tegnap délután fél 4 órai kezdettel Ilosvay Aladár vármegyei alispán elnöklete alatt tartott ülésében elnök bejelentette, hogy miután a ma érkezett hivatalos lapban megjelent Dr. Falussy Árpád főispánnak a felmentése, a főispán holnap már nem fog elnökölni a közgyűlésen ; amidőn ezt sajnálattal tudatja miután ez a tárgy a közgyűlés tárgysorozatába már felvehető nem volt s eltekintve a politikától — Dr. Falussy vármegyénk ügyeit mindenkor melegen karolta fel és vármegyénk ügyeinek intézésénél szolgálatokat tett — úgy hiszi, hogy az állandó választmány helyesnek fogja találni azon álláspontját, miszerint egy rendkívüli közgyűlést akar összehivni oly czélból, hogy a vármegye közönsége érzelmeinek és a távozó főispán személye iránti tiszteletnek kifejezést adjon. Az állandó választmány alispán rendkívüli közgyűlés összehívásának beje’öntését helyeslőleg vette tudomásul. Ezután áttérve a tárgysorozatra, Gróf Apponyi Albert és Darányi Ignácz távozó miniszterek állásáról történt lemondásáról szóló értesítését — kiváló érdemeik elismerése mellett — sajnálattal tudomásul venni javasolja a választmány. Érdekes volt Gr. Kliuen-Héderváry Károly miniszterelnök és minisztertársainak kinevez- tetésiik alkalmából érkezett leirata, melyre vonatkozólag az állandó választmány a következő javaslatot terjesztette a közgyűlés elé:

a törvényhatóság kijelenti, hogy miután a gróf Khuen-Héderváry Károly elnöklete alatt megalakult kormány azon ténye által, hogy az 1867. évi X. t.-cz. tiltó rendelkezése daczára az országgyűlést törvényenkivüli állapotban királyi kézirattal elnapolta, alkotmányjogunkkal ellentétbe helyezkedett, — vele szemben bizalommal nem viseltetik, őt a várt támogatásban nem részesíti, miért is a leiratok felett napirendre tér, azokat irattárba tenni rendeli. Az állandó választmány ezen egyhangúlag hozott javastát a mai közgyűlés ugyancsak egyhangúlag határozattá emelte.

— Hegyközségi gyűlés. Városunk hegyközsége f. hó 6-án Rólh Alajos hegybíró elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott. Elnök üdvözölve a határozatképes de csekély, számban megjelent szőlőbirtokosokat, a gyűlést megnyitotta. Az elnöki jelentést Balázs Márton jegyző olvasta fel, illetve a választmány határozati javaslata kapcsán beterjesztette az 1909. évi hegyközségi zárszámadást felülvizsgálás és jóváhagyás végett. E szerint múlt évben a bevétel 3112 K 41 f, a kiadás 2982 K 40 f volt, pénztári maradvány tehát 130 K 01 f. A zár- számadási eredmény következő : 1908-ról áthozott cselekvő hátralékban elöiratott 22 K 13 f, 1909. évi járulékban 3134 K 73 f, összes előírás 3156 K 86 f. 1909. év folyamán befolyt 3112 K 41 f, cselekvő hátralékban maradt 44 K 45 f, összes előírás tehát 3156 K 86 f. A költségvetés szerint a közigazgatasi szükségletekre szánt csekély összeg kút építésre, ilyenek szerkezetének stb. javítására, a vízhiány megszüntetésére és a viztisztaság megóvására fordittatott. Uj, szivattyús kutat a teremi völgyben, Szendrey Jenő lankáján készítettek, amely 447 K 50 f-be került. Ez összeghez az érdekelt szőlőbirtokosok 148 K 80 f-rel, mig a hegyközség 298 K 70 f-rel járult. Turbucz Sándor dór és Kun István közkutjaik vizének tisztátlan- sága miatt panaszkodtak s többek hozzászólása után határozatba ment, hogy az anyagi lehetőséghez képest az összes kutakat szivattyússá alakítják át, amennyiben a viz zavarosságát a jelenleg használatos vedres-merités okozza. Balázs jegyző felolvasta ezután a kereskedelemügyi miniszter körrendeletét, amely szerint jövőben csak akkor szükséges a költségvetést és zárszámadást fölülbirálás végett felterjeszteni, ha azt valamelyik hegyközségi tag megfe- lebbezné. A hegyőri járásokban eddig 3—3 tag volt. Mivel pedig újabb rendelet szerint 4—4-nek kell lenni, uj tagokul a régebbiek mellé beválasztattak az I—IV. járásban: Rubletzky Miklós, Papp Sándor, Szabó János és Lőrincz Lajos.