Nagykároly és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-15 / 50. szám
2 Sötétenlátók vélemények szerint a Kölcsey Egyesület összeomlik. De mi ne szom őrködjünk, üvőltsünk diadalt halálhörgésére: sikerült egy kul- tur egyesületet megfojtani, mert a vezetésére hivatott erőket: ,,kikorbácsoltuk a kultúra templomából!“ Képviselőtestületi gyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 11-én vasárnap délelőtt rendes közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. Sok és fontos tárgy volt kitűzve a tárgy- sorozatra, ennek daczára eleintén bizony kevesen jelentek meg, de később benépesedett a terein, úgy, hogy mintegy 70—80 tag jelenlétében tárgyalták le az ügyeket. Elnöklő polgármester a gyűlést délelőtt 10 órakor megnyitván jelenti, hogy a városi szabályrendelet szerint a közgyűlést decz. hó első vasárnapján kellett volna megtartani, de mert ekkor a képviselőtestület tagjai közül igen sokan Budapesten időztek a küldöttségekben való részvétel czéljából, azért halasztatott el a mai napra a közgyűlés megtartása. Majd jelezte, hogy a legutóbbi közgyűlés megtartása óta, a képviselőtestület tagjai közül dr. Cservényük Károly, dr. Jászi Ferencz és Schiff József elhaláloztak, s indítványozta, hogy a képviselőtestület az elhunytak felett érzett fájdalmas részvétét jegyzőkönyvileg örökítse meg. Jelentette továbbá, hogy helyettük a sorrendben következő póttagokat behívta. A bejelentéseknek tudomásul vétele mellett a polgármester indítványát a közgyűlés magáévá tette. Azután a tárgysorozatra került a sor. A kereskedelemügyi miniszter által jóváhagyott módosított bérkocsi szabályrendelet kihirdettetett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy a tanoncziskola a folyó iskolai évben a főgimnázium épületében helyeztessék el, azon feltétel alatt, ha a takarítási és fűtési teendők ellátására a város még egy iskolaszolgát alkalmaz. A jövő évre nézve azonban kötelezte a várost arra, hogy megfelelő helyiségről gondoskodjék. A képviselőtestület megbízta a város polgármesterét, miszerint ismételje a miniszter előtt a város azon kérelmét, hogy az iskolát 1911. év október 1 ig jelenlegi helyiségében hagyja meg, mert a polgári fiúiskola tervbe vett építkezése ezen idő előtt aligha lesz hevégezhető, ahol majd a tanoncziskola is elhelyezést nyer és Így a város tetemes költségtől lesz megkímélhető. A tárgysorozat harmadik pontját a pénzügyminiszter határozatának kihirdetése képezte, mely szerint a város I. közig, kerületében az általános házbéradö behozatalát mellőzi, mert beigazolást nyert, hogy a lakrészek egyhar- mada nincs bérbeadva, illetve, bizonyos leszámítások eszközlése mellett, a házbéradó behozatalának feltételei hiányzanak. A borital és husfogyasztási adót a város 1911—1913. évere, évi 47,010 K összegben megváltotta. Ennek bejelentése jóváhagyólag tudomásul vétetett s a havi esedékes részletek befizetésére a pénztár utasítva lett. Az 1910. évi költségvetés egyes rovatainál elért megtakarítás folytán mutatkozó hiteleket a képviselőtestület a más rovatoknál mutat- i kozó hiteltullépések fedezésére átutalta. Az 1909. évi városi zárszámadásnak a vármegye törvényhatósága által való jóváhagyásának bejelentését tudomásul vette. Az 1911. évi városi házipénztári és községi közmunka költségvetéseknek tőrvényható- ságilag történt jóváhagyását tudomásul vette és felhatalmazta a városi tanácsot annak keretein belül leendő végrehajtására. A városi villamos mü 1911. évi költségvetését 112.035 K bevétellel, 77,066 K rendes 16,750 K rendkívüli összesen 93,816 K kiadással s az értékcsökkenési tartalékalapra fordítandó 18,219 K maradványnyal elfogadta és teljesítette a városi pénztárnok és ellenőr abbeli kérelmét, hogy részükre dij mentessen szolgáltattassék ki az áram, s a városi iktató és kiadó részére 100 korona fizetési jutalmat kiutalt. Ezen kívül a személyzéti kiadásokra felvett 18,000 K, (1910-ben csak 14,789 K volt) terhére a városi mérnöknek 1200 K, a számvevőnek 300 K, a községi jegyzőnek 300 K, a pénztárnoknak 150 K, az ellenőrnek 150 K, a számtisztnek 100 K át megszavazott, felhatalmazta továbbá a tanácsot, hogy a villamos mű alkalmazottai részére a telepen természetbeni lakást és fűtést adjon és külön fűtőt alkalmazzon. A polgármester, jegyző, számvevő részére díjtalan világítást engedélyezett s Jakab Zoltánnak a magántisztviselők nyugdíjintézetébe leendő beiratkozása esetére a nyugdijjárulék V3-ad részének fizetését elvállalta. A gazd. ismétlő iskolaszék tagjává: Berger Jenőt, — a közkórházi bizottságba Alba- nézy Mihályt s a pénzügyi bizottságba Pap Lajost beválasztotta. A városi virilisek névjegyzékét megállapította. Az 1886. évi XXII. t.-cz. 36. §-ánalc rendelkezése értelmében az 1902. évi 113 vég- határozattaí a várost 5 választó-kerületbe osztotta be, melyet a képviselőtestület jövőre is fenn kivan tartani és változtatást eszközölni nem óhajt. Majd elfogadták a városi szervezési szabályrendeletet 36., 73., 145., 155., 133., 182., 184., 188. és 201. §-áhak módosítása tárgyában előterjesztett tanácsi javaslatokat, melyekre a képviselőtestület korábbi határozatai, részben pedig ezen szakaszok elavultsága szolgáltak indokul. Majd felolvasták az uj husvágási .szabályrendeletet, melyet egész terjedelmében elfogadtak. A városi kéményseprők azon kérelmet intéztek a képviselőtestülethez, hogy amennyiben a jelenleg érvényben levő lakbérleti szabályzat a kéményseprési dij fizetésére a lakokat kötelezi, változtassa meg oly irányban, hogy a kéményseprési díjért, amennyiben ez a lakótól be nem hajtható, a háztulajdonos tétessék szavatolová, mert részint a lakok szegénysége, részint ezeknek változása és a városból való eltávozása miatt megszolgált keresetüket nem kapják meg. A képviselőtestület a jogügyi pénzügyi bizottság és a tanács egyhangú javaslatához képest nem látott oly indokot fen forogni, mely a kérelem teljesítését szükségessé tenné, miért is azt elutasította. A tárgysorozat ezen pontjai egyetlen felszólalás nélkül gyorsan tárgyaltattak le. Vitát csak a következő pont provokált, még pedig a városra nézve üdvösét és hasznosat. Ugyanis a tanács a mulatságok, mutatványok slb. dijainak megállapításáról uj szabályrendelet terjesztetett elő. Ennél a tételnél dr. Vetzák Ede azt indítványozta, hogy a lovarda mozgófénykép színházakra a javaslatba hozott összegeket emeljék fel. Dr. Szabó Albert pedig a bretlik és más efajta mutatványok dijainak felemelését indítványozta. A vita után, melyen részt vettek: a polgár- mester, Papp István, Rooz Samu, dr. Vetzák Ede és dr. Szabó Albert, a képviselőtestület dr. Vetzák Ede indítványát fogadta el, mely szerint az átutazó mozgófénykép színházak napi mutatványdiját a tanács által javasolt 3 K helyett, ha a belépő-dijak átlaga 1 K, 10 koronában, ha pedig az átlag az 1 koronát meghaladja, úgy napi 20 koronában állapította meg. A tanács propoziczioin egyéb mutatványoknál is több kisebb változtatást eszközölt a közgyűlés. A kávéházi felirónők, s vendéglői személyzet szolgálatának szabályozása tárgyában alkotott szabályrendelet tervezetet elfogadta s azt jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz felterjeszteni határozta. Ezután a tárgyalás sorrendjére nézve a polgármester azon indítványt tette, hogy tár- gyaltasanak elsősorban a tárgysorozat 27, valamint a póttárgysorozat I. és a Il-ik póttárgysorozat 1 tétele alatt felvett ügyek. A képviselőtestület ezen indítványt elfogadta. A tárgysorozat 27. pontját képezte: a nagykárolyi vas-, zár- és lemezáru-gyár részvénytársaság alapítóinak kérelme 15 évi adóNAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ , mentesség és ' ingyen telek adományozása iránt. Nevezett részvénytársaság ezen kérelmét j azzal indokolta, hogy a város fejlődése czéljá- j ból kívánja ezen nagyobbszabásu gyárüzem létesítését, a melyben 80 munkást kíván fog- j lalkoztatni. A Jogügyi és pénzügyi bizottság és a ta- I nács, azt javasolták, hogy nevezett részvény- 1 társaságnak 10 évi adómentesség biztosittas- sék; továbbá a nagykárolyi 30 rsz. betétben foglalt ingatlanból a város tulajdonjogának fen- tartása mellett 2400 Q-öl terület átengedtessék, vagy ha ezen ingatlan a társaság czéljai- nak meg nem felelne, és a vasúthoz közelebb fekvő ingatlant óhajtana megszerezni, úgy a társaságnak 15 éven keresztül telekvásárlás czéljaira, a város tulajdonjogának fentartása mellett évi 600 korona kamatmentes segélyt adjon. Dr. Vetzák Ede bár elismeri, hogy az ipart pártolni kell és hajlandó is az indítványt elfogadni, azon esetben ha a társaság garan- cziát nyújt arra, hogy a kérvényében említett 80 munkást tényleg alkalmazni is fogja. De igy, egy egyszerű beadványra, minden garan- czia nélkül, semmit sem hajlandó adui, azért indítványozza, hogy az ügy vétessék le a napirendről, bizassék ipeg a polgármester, hogy a garancziák felől szerezzen tájékozódást s e tekintetben a képviselőtestületet is informálja s csak azután döntsenek. Ennél a tárgynál is nagyobb vita fejlődött ki, melyben részt vettek N. Szabó Antal, Lu- kácsovics János, Csipkés András, a polgár- mester és dr, Vetzák Ede. A képviselőtestület névszónál szavazás utján 45 szóval, 23 ellen a tanács javaslatát fogadta el. Diósi Sándor vásárváinbérlő kérelmet intézett képviselőtestülethez, hogy a bérösszegből részére 3000 koronát engedjenek el. A képviselőtestület a jog-és pénzügyi bizottság, valamint a tanács egybehangzó határozatához képest a kérelmet elutasította, egy- szersinint értesítette a bérlőt, hogy ily irányú előterjesztendő kérelmére hajlandó öt a bérletből kiengedni, me y esetben a vásárvámot és piacztiszlitást házi kezelesbe veszi. A megérkezett 15,000 K államsegélynek a tisztviselők közötti felosztása tárgyában, a múlt év felosztás arányában történt előterjesztést tudomásul vette s egyben felhatalmazta a tanácsot, hogy addig is, inig a felosztási tervezet teljes miniszteri jóváhagyást nyer, az egyes tisztviselők részére járandóságaikat előlegként kiutalni rendelte. Bakos Gyula jegyzőt a X. fizetési osztályba osztotta be és dr. Vetzák Ede indítványára Preisz aljegyzőnek a XI. és X. fizetési osztály között fizetéskülönbözetét a házipénztár terhére kiutalni rendelte. Letárgyalták végül a nagykárolyi kereskedő társulat kérelmét a kereskedő tanoncziskola segélyének felemelése iránt és kimondották, hogy ha a társulat az iskola helyiségét felépiti, szolgatartásról és fűtésről gondoskodni fog, úgy az évi segélyt 1600 koronára felemelik. Déli harangszó már régen elhangzott az ügyek tárgyalásával eddig eljutottak, miért is polgármester indítványára a közgyűlés a tárgy- sorozat többi pontjait napirendről levette s szintén elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Mercs Imre, Löwy Dávid, Fürth Ferencz, Pap István és Lukácsovics János bizottsági tagokat felkérte a gyűlést berekesztette. Nöegyletünk díszközgyűlése. Lelkesen folyt le nőegyletünk díszközgyűlése, melyet f. hó 8-án délután Dr. Serlyné Móritz Ilka I-ső alelnöknő 25 éves alelnöki működésének megünneplése czéljából a városháza nagytérmében tartott. A mai sivár, önző világban, mikor az emberek legtöbbje tevékenységének kiindulásánál azt vizsgálja hogy vájjon mi haszna lesz működéséből, nem mindennapi és eléggé el nem ismerhető dolog az, ha valaki 25 éven át önzetlenül a szegények és árvák érdekében tevékenykedik s igyekszik a szegényeknek megkönnyíteni a szegénységet, az árváknak az árvaságot.
